Kasnyik Márton Kasnyik Márton
2017. október 23. 11:09 Állam

A kormány kitrükközte, hogy csak a választás után írják át az államadósságot

A háttérben fontos szkanderozás ment az utóbbi hónapokban az Eurostat és a magyar állam között. A tét az volt, hogy él-e az európai statisztikai hivatal a kezében lévő legerősebb fegyverrel, azaz átírja-e a magyar kormány akarata ellenére az ország legfontosabb makrogazdasági számait: a GDP-arányos államadósságot és a költségvetési hiányt. Az is múlt a vitán, hogy a kormány hivatkozhat-e továbbra is arra, hogy milyen sikeresen csökkentette az államadósságot az utóbbi években. Ma eldőlt az ügy.

Úgy tűnik, hiába bukta el a magyar állam a vitát az érvek szintjén, azt azért sikerült elérni, hogy csak a választások után kelljen átírni a számokat.

A magyar államnak minden évben kétszer el kell küldenie egy jelentést az európai statisztikusoknak, amiben részletesen, közös módszertan szerint beszámol az államháztartás és az adósság alakulásáról. Ez az EDP-jelentés, ami valójában egy nagy Excel-tábla, és a kormány mellett a magyar statisztikai hivatal (KSH) és a jegybank (MNB) is részt vesz a megalkotásában. Most már másfél éve egyre szövevényesebb vita megy a magyar fél és az európaiak között.

Az Eurostat ugyanis három fontos szereplőt is át akart sorolni a magyar kormányzati szektorba, amiket a magyar hatóságok eddig a magángazdaságba soroltak:

  1. Az Eximbankot,
  2. az MNB-alapítványokat, és
  3. a garanciaalapokat.

Az Eurostat egy ideje már korlátozó záradékokat helyez el a magyar EDP-jelentések mellett, amiben jelzi módszertani fenntartásait. A garanciaalapok esetében már kapituláltunk: a szeptember végén elküldött magyar EDP-jelentés már tartalmazta is az átsorolást. Meg is emelkedett a 2015-ös deficit 169 milliárd forinttal csak emiatt (ekkor voltak a brókerügyek, ami miatt rengeteget fizetett az OBA/BEVA, és a Szanálási Alap is aktívan tisztogatta az MKB banktól átvett rossz hiteleket).

De közben az is egyértelmű volt, hogy az Eximbank-ügyet el fogjuk veszteni, főleg, miután júliusban a magyar kormánynak kedvezőtlen döntést hozott a legfontosabb európai statisztikai döntőbizottság. Ennek ellenére a szeptember végi jelentésben a magyar állam még mindig nem sorolta át a bankot az államháztartásba.

Az Eximbank kormányba húzása egészen jelentősen meg fogja változtatni az egész magyar államadósság alakulását. Ez az állami tulajdonú bank, amely eredetileg a külső piacon terjeszkedni próbáló cégek segítésére jött létre, de az utóbbi években egy több politika-közeli, az exporthoz semmiben nem kötődő üzletet finanszíroz (például a TV2 működését és több különös budapesti ingatlanprojektet), óriási adósságállományt halmozott fel az utóbbi években. Összesen egymilliárd dollár és 400 millió euró értékű kötvényadósság, és további jelentős banki tartozás nyomja az Exim vállát.

Úgy tudjuk, a magyar fél már elfogadta az európaiak érveit. A taktika viszont megváltozott, most már egyszerűen időnyerésre játszanak. Az a cél, hogy minél később írják át a számokat, egészen pontosan a választások után. Információink szerint a magyar fél most már annyit kér csak az európai hivataltól:

adjanak egy kis időt, amíg átírják a számokat, hiszen olyan bonyolult egy pénzintézetet áttenni a pénzügyi számlák köréből az államháztartásba.

Erre az időnyerésre tökéletesen alkalmas az EDP-naptár. Egy évben kétszer kell elküldeni az adatokat az Eurostatnak, szeptember és március végén. Az európai hivatal és a tagországok között ezután egy három hétig tartó írásos konzultáció kezdődik, ahol jó esetben rendezik a felmerülő aggályos kérdéseket.

Ez a háromhetes konzultációs időszak ma fejeződött be, és az Eurostat nem lépett. Egyszerűen csak megismételte korábbi fenntartásait, de nem ment odáig, hogy a magyar fél akarata ellenére átírja a számokat:

Az Eurostat fenntartja az Eximbankkal és az MNB-alapítványokkal kapcsolatos rezervációit, a garanciaalapok és MARK Zrt. ügyében pedig konstatálja, hogy a magyarok már teljesítették ajánlásait.

Legközelebb tehát jövő március végén kellene beleraknia a magyaroknak az Eximbankot a kormányzati szektorba. De ha nem teszik meg, és az Eurostatnak kell kimondania a végső szót, akkor

pont a választások után fogják átírni a magyar adósságszámokat.

A tavaszi konzultációs időszaknak ugyanis várhatóan 2018 április 23-án lesz vége. A választásokat április 8-án tartják, tehát a magyarok úgy mennek jövőre szavazni, hogy a kormány a régi, kedvezőbb adósságpályára hivatkozhat.

De pontosan mennyivel emelkedik az Exim miatt az államadósság? Ehhez meg kell nézni, mennyi tartozása volt az Eximbanknak bankok és befektetők felé – tehát mennyi bankhitel és értékpapírban kibocsátott adósság van a mérleg forrás oldalán –, abból pedig le kell vonni, mennyi állampapírral rendelkezett a bank. Ez alapján az Eximbank államhoz sorolása 2013 és 2016 között sorrendben 358 milliárd, 465 milliárd, 650 milliárd, majd 697 milliárd forinttal növeli az államadósságot. A GDP persze nem változott az átsorolás miatt, ezért a 2013-as GDP-arányos államadósság 1,2 százalékkal, a 2016-os pedig 2 százalékkal rosszabb, mint az Exim-nélküli szám.

 

Az államadósság átírása több oldalon is problémát jelenthet a magyar kormánynak. Egyrészt az Eximbankos adósságemelkedéssel szinte biztosan sérteni fogjuk az egyhuszados szabályt. Ez egy olyan minimális küszöb, amit az európai gazdasági kormányzás most élő szabályai szerint akkor is meg kellene ugrani, ha épp nagyon rosszul mennének a dolgok a világban. A szabály szerint az államadósság 60 százalék feletti részének minden évben az 1/20-ával csökkennie kellene, pontosabban három év átlagában meg kell lennie az egyhuszados csökkenésnek. 2013 után ez a mostani helyzetben pont meglenne, az Eximmel rontott pályán viszont már pont nem. A szabály megsértése akár meg is nyithatja az utat egy újabb Magyarországgal szembeni európai eljárás előtt, igaz, ehhez európai szintű politikai döntésre lenne szükség.

A másik gond inkább az, hogy Eximbankkal módosított pályán már tényleg hunyorogva sem látszik az államadósság csökkenése: a 2016-os adat kerekítve még mindig 80 százalék lesz, nem 70. Pedig Orbán Viktor sokáig meggyőződéssel beszélt az államadósság elleni háborúról, szinte minden költségvetési döntést ennek rendelt alá. Ha a remek külső feltételek idején is ilyen minimális adósságcsökkenést látunk, akkor joggal gondolkodhatunk el azon, hogy vajon mi lesz itt, ha esetleg egy újabb külső sokk éri az országot.

A magyar költségvetéssel egyébként alapvetően az a helyzet, hogy meglepően jók a számok a költségvetés bevételi oldalán, ami lehetővé tenné, hogy akár jelentősen is csökkenjen az államadósság GDP-aránya – a kormány azonban nem bír magával, és ha túl jól alakuló számokat lát, akkor úgy érzi, muszáj őrült tempóban elköltenie a pénzt év végén. Legalábbis így volt ez 2016 végén, és várhatóan 2017 sem fog hatalmas nagy pénzszórás nélkül befejeződni a választások előtt néhány hónappal. Ez különösen azért érdekes, mert nem is olyan régen a miniszterelnök még “nullás költségvetésről” beszélt.

Nem csak az Eximbank ügyében fontos a mostani vita. Az MNB-alapítványokkal kapcsolatban egészen visszafogott az Eurostat korlátozó záradéka: ahogy áprilisban, úgy most, októberben is a magyar hatóságokkal folytatott “tárgyalásokról” számoltak be az alapítványok egyes tevékenységeinek “lehetséges átsorolásáról”.

Az MNB alapítványoknak is lehet némi, nem teljesen elhanyagolható hatása a deficitre, hiszen ha kiadásaikat az államhoz soroljuk, akkor a sok-sok milliárdért vásárolt és felújított ingatlanok kormányzati kiadásnak minősülnek át. Sőt, még az államadósságra is lehet hatása az MNB-alapítványos ügynek, mivel az alapítványok eleinte rengeteg (2015-ben legalább 150 milliárd forintnyi) állampapírt vásároltak, amit azóta egyre inkább ingatlanba és egyéb értékpapírokba forgatnak át. Tehát ha visszamenőleg is a kormány részévé válnának, akkor két év államadósságát (2014 és 2015) kissé javítaná, 2016-ét pedig valószínűleg jelentősen rontaná a változtatás.

Igaz, ezt egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mivel az alapítványok és az általuk működtetett bonyolult cégstruktúra beszámolói áttekinthetetlenek. Például nincsen bennük pontos adat az állampapír-állomány változására, mivel néha más értékpapírokkal együtt, ömlesztve közlik az értéküket. Azt sem lehet tudni, hogy hogyan áll a két korábbi alapítvány (PADOC és PADS) tavaly év végi összeolvadásából létrejövő harmadik, a PADE vagyoni helyzete, mivel ez még nem is adott le beszámolót.

Úgy tudjuk, a magyar kormány, illetve a jegybank egészen kétségbeesettnek tűnő érveket bevetve próbálja magyarázni, hogy az MNB-alapítványok nem részei az államháztartásnak. Ilyen érv például az, hogy az alapítványok valójában a háztartásokat segítő nonprofit szektorba tartoznak, és igazából az MNB-nek semmi köze hozzájuk. Ezzel csak az a gond, hogy az MNB honlapjáról elérhető alapítványi honlapokon megtalálható alapítói okiratokban egységesen az áll, hogy az alapítványok vezető testületeit az alapító, azaz a Magyar Nemzeti Bank jelöli ki. Ami után nehéz lenne azt mondani, hogy ne a jegybank irányítaná az alapítványokat.

Az MNB oldaláról könnyű megérteni, miért nem szeretnék semmiképpen, hogy egy európai hivatalos szerv kimondja, az alapítványok a kormány részei. Ebben az esetben még nehezebb lenne megvédeni az Európai Központi Bank előtt, hogy az alapítványok állampapír-vásárlása nem volt tiltott monetáris finanszírozás, ami miatt az EKB is indíthat kötelezettségszegési eljárást a magyar jegybank ellen.

Állam edp KSH mnb NGM túlzottdeficit-eljárás Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017. november 23. 08:48 Állam, Piac

Alig 38 milliárdot fizet a biztosító, ha felrobban Paks

A fukushimai katasztrófa után felmerült, hogy alulbiztosított a paksi erőmű, de az elmúlt években így sem történt változás.

Rigó Anita Rigó Anita
2017. november 22. 11:42 Állam

Már biztos, hogy teljesült a kormány feltétele, jöhet a nagyobb járulékcsökkentés

Az év első kilenc hónapjában 11,2 százalékkal növelték a bruttó fizetéseket a cégek.

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017. november 22. 06:49 Állam

A politikával együtt a tao-milliárdok is megérkeztek a kézilabdába

Két év alatt majdnem ötvenmilliárd forintnyi társasági adó érkezett a költségvetés helyett kézilabdacsapatokhoz.