Rigó Anita Rigó Anita
2017 október 27. 18:06 Állam, Piac

Van néhány jó tanácsa az MNB-nek, amitől versenyképesebb lehetne az ország

Megtörtént a foglalkoztatási fordulat Magyarországon, a következő fázisban a termelékenység növelésére kell fókuszálni – üzeni a gazdasági döntéshozóknak a Magyar Nemzeti Bank, ami pénteken közzétette első Versenyképességi Jelentését.

Az új és a jövőben rendszeresen megjelenő kiadvány a 2016-ban az MNB kiadásában publikált, bő 800 oldalas Versenyképesség és Növekedés című könyv szellemében készül. Célja, hogy a jelentős részben szubjektív (kérdőíves alapú) mutatószámokat figyelő nemzetközi versenyképességi jelentésekkel szemben főleg objektív mutatókon (tény alapú statisztikákon) keresztül értékelje a gazdaság helyzetét, és hogy javaslatokat tegyen a gazdasági döntéshozóknak.

A jegybank versenyképességjavító javaslataira azért is érdemes figyelni, mert nagyon úgy tűnik, hogy a kormány is figyel rájuk. Az elmúlt időszak több gazdaságpolitikai intézkedésében a jegybanktól érkező tanácsok megfogadását láthatjuk, ilyen például a járulékcsökkentés, a közmunka átalakítása, az adóelkerülés mérséklése, vagy a betervezett, de egyelőre nem megvalósult közszféra-karcsúsítás. Ez nem azt jelenti, hogy a kormány mindenben a jegybank tanácsait követi, hiszen vannak olyan kormányzati intézkedések, amelyek nem illeszthetőek ebbe irányba. Ugyanakkor számos gazdaságpolitikai intézkedés egybecseng az MNB javaslataival. A kormány tavaly kezdte el finoman kommunikálni, hogy magát is aggasztja a magyar versenyképesség helyzete, és fordulatra készül. Ennek a fordulatnak a részletes kidolgozásakor pedig az eddigiek alapján valószínű, hogy a jegybank tanácsait is figyelembe veszik.

A Magyar Nemzeti Bank szerint azok után, hogy a makrogazdasági egyensúly helyreállt, beindult a növekedés és szinte az egész ország munkába állt, a termelékenység növekedését kell célul kitűzni – ez a fő üzenete a pénteken megjelent jelentésnek.

A hatékonyság növelésére elsősorban a kis- és középvállalkozások körében van szükség. A kkv-k termelékenységének közelebb kell kerülnie a nagyvállalatokéhoz, mert ez adhat csak alapot a további bérfelzárkóztatásnak. A bérszínvonal javulása pedig a kivándorlás megállítása, illetve a kivándoroltak visszacsábítása miatt is fontos.

A jegybank szerint fel kell szabadítani a megmaradt munkaerő-tartalékot, amihez egyrészt a rugalmasabb foglalkoztatási formák elterjedése, az állami bürokrácia karcsúsítása, valamint mobilitás-növelő állami intézkedések és célzott képzési programok járulhatnak hozzá.

A termelékenység javítása céljából fontos lenne, hogy az állam vállalkozás-barát üzleti és szabályozói környezetet alakítson ki. Ehhez hozzátartozik, hogy tovább kellene csökkenteni a vállalkozásokra és a munkára rakódó terheket. A kiadványt bemutató Palotai Dániel főközgazdász megjegyezte, hogy dicséretes, hogy a kormány a költségvetési mozgásteret a társasági adó csökkentésére fordította, ám a bérekre rakodó közterheket is tovább kellene mérsékelni. Az MNB elsősorban a személyi jövedelem adó csökkentését látja szükségesnek.

Az oktatásban verseny- és piacképes tudást szükséges átadni, ami fokozottan fejleszti az alapkészségeket (beleértve az idegen nyelveket, a számítástechnikai ismereteket és a pénzügyi és vállalkozó alapismereteket), az élethosszig tartó tanulást célozza, és képessé teszi a munkaerőt arra, hogy rugalmasan tudjon alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. Finanszírozási részről elsősorban az általános iskola és a felsőoktatás szintjén kellene növelni az állami kiadásokat, itt jelentős elmaradásaink vannak. A jelen és a jövő munkaerő-igényének kielégítése céljából pedig növelni kell a reál területeken végzett szakemberek számát, amihez először is emelni kell a természettudományos tárgyak oktatásának minőségét a középiskolákban.

Az oktatáson túl az egészségügyben is jelentősen növelni kellene az állami kiadásokat, ám ez önmagában nem elég, a forrásokat sokkal költséghatékonyabban kell felhasználni. A magyar egészségügyben régiós összehasonlításban magas a magánforrások aránya (33% vs. 22%), azonban ez közvetlenül a háztartásoktól érkezik a rendszerbe, nem egy ellenőrzött és kiépített csatornán keresztül. Szükség lenne ezeknek a forrásoknak a kifehérítésére, illetve a hálapénz rendszerét is át kell gondolni. Az ágazatban a munkaerő biztosítása is kihívást jelent, amit hosszú távon csak a fizetések és a munkakörülmények javítása tud megoldani. A lakosság egészségi állapotának javításában pedig nagyobb hangsúlyt kellene kapnia a megelőzésnek.

A jegybank szerint a negatív demográfiai folyamatok megállításához nem elég a családtámogatások bővítése, azonban arra nem tértek ki, hogy még milyen intézkedésekre lenne hozzá szükség.

hosszabb távon kell egy jól átgondolt stratégiát végrehajtani. Az MNB egyébként javasolja, hogy a családbarát intézkedések közül a kormány vizsgálja meg, hogy melyek azok, amik tényleg növelik a gyermekvállalási kedvet, és melyek azok, amik nincsenek hatással rá.

A jegybank a magyar bankrendszer működésében is lát még kivetnivalót, például azt, hogy nagyon magas költségszinttel üzemel. A digitalizáció erősítése az ágazatban sokkal olcsóbbá tudná tenni a működést, ami lehetőséget teremtene a viszonylag magas lakossági hitelkamatok csökkentésére, és egyszerűsítené a vállalatok hitelekhez való hozzáférését.

A versenyképességi fordulatból természetesen nem maradhat ki, hogy erősíteni kell a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet a magyar vállalatok körében. Ezt az államnak az üzleti környezet javításával, illetve a kutatási tevékenység közvetlen támogatásával kellene segítenie a jegybank szerint.

Az MNB és több más ország központi bankjának az elsődleges célja egyébként törvény szerint az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezzel szemben ott a kormányzati gazdaságpolitika, aminek az a legfőbb célja és feladata, hogy hosszú távon biztosítsa a fenntartható, stabil gazdasági növekedést. A jegybankok ezt általában azzal szokták támogatni és azzal támogathatják, ha kiszámítható és hiteles monetáris politikájukkal az inflációt alacsony szinten tartják, és biztosítják a pénzügyi rendszer stabilitását. A két közhatalmi szerv feladata tehát elviekben teljesen el kell, hogy különüljön, hiszen csak így biztosítható a jegybank politikai függetlensége

Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Nagyot ugrottunk a versenyképességi listán, mégsem lettek jobbak a kilátásaink A korrupció és a gyenge minőségű oktatás visszatartja az országot a fejlődéstől, miközben a munkapiaci helyzet technológiai fejlesztésekre készteti a vállalatokat.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Állam Piac Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017 november 21. 13:45 Állam, Világ

Még a kelet-európai országok sem számolnak magukkal az EU-ban

Egészen elképesztő módon, sorsolással dőlt el, hogy hova költözhet egy 900 embert foglalkoztató uniós ügynökség.

Fabók Bálint Fabók Bálint
2017 november 20. 13:39 Állam

Az EU nem adja fel a női kvótát, Magyarországon nagyot esett a nemek közötti fizetéskülönbség

Bár a 40 százalékos céltól még messze van, az EU-ban folyamatosan emelkedik a nők aránya a cégek felsővezetésében.

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017 november 20. 06:51 Állam, Élet

Pesthidegkút majdnem megelőzte Felcsútot (vízilabdában)

Vízilabdában egy-egy város, kerület, vagy egyesület akár 2-3 különböző szervezettel is rendszeresen pályázik tao-támogatásra.