Rigó Anita
2017. november 10. 08:47 Állam, Élet

A gyermekvállalást nem ösztönzi, de a jól szituált nagycsaládoknál egy csomó pénzt hagy a családi adókedvezmény

A társadalom legszegényebb tíz százalékába tartozó háztartásokban él ma arányaiban a legtöbb gyermek Magyarországon, itt jut a legtöbb eltartandó gyermek egy nem nyugdíjas felnőttre. Ugyanakkor ebben a jövedelmi tizedben dolgoznak a legkevesebben és itt a legtöbb a munkanélküli.

Éppen ők tudják a legkevésbé kihasználni a kormány legfőbb családtámogató eszközét, a családi adókedvezményt.

 

Az egyik probléma a gyermekek után járó adókedvezmény rendszerével, hogy akkor ad igazán jelentős támogatást, ha már a harmadik gyermek is megszületik egy családban. Pedig ahhoz, hogy ez megtörténjen, előtte általában kétszer kell gyereket szülni. Sokaknak az első és a második gyermek is nagy anyagi terhet jelent, ezért ez a rendszer a kormányzati szándékkal ellentétben nem ösztönzi a gyermekvállalási kedvet a még gyermek nélküli párok esetében.

A másik gond, hogy az adókedvezményt kézenfekvő módon csak az adófizető dolgozók tudják érvényesíteni. A kormány így azoknál ismeri el leginkább a gyermekvállalást, akik több gyermeket nevelnek és akik elégséges jövedelemmel rendelkeznek. Pedig a legszegényebb jövedelmi tizedbe tartozó munkaképes korú személyekre jut a legtöbb eltartandó gyermek, és itt dolgoznak a legkevesebben.

2017-ben egy gyermek után 10 ezer forint, két gyermek után 30 ezer forint, míg három gyermek után 99 ezer forint adókedvezmény jár összesen havonta a szülőknek, minden további gyermek esetén pedig plusz 33 ezer forint. Ahhoz, hogy az adókedvezményt teljes összegben igénybe tudja venni egy család:

  • egy gyermek esetén legalább bruttó 31 ezer forint munkajövedelemre,
  • két gyermek esetén bruttó 94 00 forintra,
  • három gyermek esetén bruttó 309 ezer forintra
  • négy gyermek esetén pedig bruttó 413 ezer forintra

van szükség egy családban havonta.

A háztartások jövedelmi helyzetéről szóló legutóbbi (2015-ös) adatok szerint az a 200 ezer aktív kereső, aki a legszegényebb jövedelmi tizedbe sorolt háztartásokban él, havonta átlagosan bruttó 63,5 ezer forintot keresett két éve. Ha tegyük fel ketten is ennyit keresnek ma egy családban, összesen bruttó 127 ezer forintot, akkor az egy és a két gyermek után járó kedvezményt 100 százalékban érvényesíteni tudják. Ám mivel nem keresnek eleget, a három gyermek után járó támogatásnak csak a 40 százalékát tudják igénybe venni, az elviekben a gyermekvállalás költségeinek elismeréséért járó családi adókedvezményből közel 60 ezer forinthoz nem jutnak hozzá.

Egy aktuálizálhatóbb példa, ha a közfoglalkoztatottakra gondolunk. Egyhavi közmunkáért ma minimum bruttó 82 ezer forintot fizet az állam. Ha ketten keresnek együtt bruttó 164 ezer forintot egy három gyermeket nevelő családban, akkor ez után a három gyermek után csak fele annyi anyagi elismerés jár a kormánytól, mint azok után, akik kétszer ilyen magas munkajövedelemmel rendelkező családban élnek.

Azok a két szülőből és három gyermekből álló családok, ahol teljes összegben igénybe tudják venni az adókedvezményt, és ami mellé feltételezhetően az alanyi jogon járó családi pótlékot is felveszik, legalább a harmadik jövedelmi tizedbe tartoznak a 2015-ös viszonyok alapján.

A gyermekvállalás költségeit elismerő adórendszer elnevezés persze valójában nem hazudik, hiszen egy szót sem szól arról, hogy átvállalná az anyagi terheket. Azt üzeni, hogy ha rendesen dolgozol és megengedheted magadnak, hogy több gyereket vállalj, akkor az adód jelentős részétől hajlandóak vagyunk eltekinteni, a munkáltatód azt kifizetheti neked.

A családi adókedvezmény rendszerével tehát két dolog van:

egyrészt nem serkenti a népesedést, másrészt miközben nem méltányos, addig nem is igazságos.

Akkor lenne igazságos, ha minden gyermek után ugyanannyi kedvezmény járna, függetlenül attól, hogy hány testvére van. Méltányossá pedig akkor válhatna, ha azt csak egy bizonyos összkereset alatt lehetne igénybe venni, a tehetősek pedig helyette adót fizetnének. Ez a két elv alapvetően ellentmond egymásnak, de van rugalmasság a rendszerben, hiszen azt a határvonalat sok helyen meg lehet húzni.

A kormány legfőbb családtámogatási eszköze tehát csak azoknak a családoknak jár, amelyekben a szülők dolgoznak, pedig a legszegényebb háztartások pont attól szegények, hogy nincs munkajövedelmük, vagy csak nagyon kevés van. Vagyis a rendszer kimondottan a gazdagok felé csoportosítja át a jövedelmeket, ami csak tovább erősíti a jövedelemkülönbségeket.

Ahol a szülőknek nincs bejelentett munkájuk, ott alapból csak az alanyi jogon, tehát jövedelmi helyzettől függetlenül minden gyermek után járó családi pótlékot lehet igénybe venni. (Feltéve, ha a gyerek nem lóg sokat a suliból, és oviba is rendszeresen járatják.) Ennek a családtámogatásnak az összege 2008 óta semmit sem emelkedett, az értéke cserébe kilenc év alatt 22 százalékkal csökkent.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Állam Élet családi adókedvezmény családpolitika jövedelemkülönbségek jövedelmi tized Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. január 20. 07:29 Állam, Pénz

Az államcsőd után már az olajjal is trükközhetnek Venezuelában

Vagy teljesen összeomlott az ország olajipara, vagy csak félig, de az biztos, hogy komoly gondok vannak. Közben az USA világelsőségre tör.

2018. január 19. 06:55 Állam, Pénz

Vezető fideszes politikus közelében ért földet az első röplabdás tao-milliárd

Bánki Erik elintézte, hogy felesége sportága is részesüljön a tao-pénzekből. Az első évben kettő, a családhoz köthető cég is százmilliókat nyert.

2018. január 17. 13:28 Állam

Sok tízmilliárdba kerülhet az évtizedek óta elhanyagolt Duna kitakarítása

A rendszerváltás egyik nagy vesztese a dunai áruszállítás volt Magyarországon, az egyre elhanyagoltabb folyón feleannyi árut szállítanak, mint a ‘80-as években. A folyami áruszállítás hiába környezetbarátabb és olcsóbb a közútinál, a Duna elhanyagoltsága és szabályozatlansága miatt évente mindössze kétszáz nap hajózható biztosan maximális kapacitással.