Rigó Anita
2017. november 13. 09:11 Állam

Nem mindegy, mekkora cégnél dolgozol, ha jól akarsz keresni

Meglehetősen nagy a különbség Magyarországon a kisvállalkozások és a nagyvállalatok által kínált fizetések között. Rendszeres bérstatisztikát csak a legalább 5 fős vállalkozások adataiból készít a KSH, ám ebből kiderül, hogy a 250 főnél nagyobb vállalatoknál 70 százalékkal magasabb a bruttó átlagkereset, mint az 5-9 fős cégeknél.

Idén január és augusztus között az 5-9 fős cégek átlagosan havi bruttó 207 ezer forint fizetést adtak az alkalmazottaiknak, míg egy 250 főnél nagyobb vállalkozás havi bruttó 356 ezer forintot fizet átlagosan a dolgozóinak. Emellett a kisvállalkozásoknál nem jellemzőek az alapbéren felüli jutalmak, bónuszok, miközben a nagy cégeknél átlagosan 30 ezer forinttal emelik a jutalmak a bruttó alapbért.

 

A jelentős bérkülönbségek azzal magyarázhatóak, hogy a döntő többségében magyar tulajdonban lévő kisvállalkozások kevésbé jövedelmezőek. A nagyvállalatokhoz képest alacsony termelékenységűek és egyben tőkegyengék is, ami miatt növekedni, így bért emelni is csak nehezen tudnak.

2015-ben 537 ezer nem pénzügyi vállalkozás működött Magyarországon, amelynek csak 3,2 százaléka volt külföldi irányítású leányvállalat. Mégis ez a kevés külföldi cég foglalkoztatta a magyarországi alkalmazottak 26 százalékát, 675 ezer főt, és ők realizálták az összes magyarországi vállalkozás árbevételének, termelési értékének és hozzáadott értékének több mint felét. Vagyis az itthon jelenlévő külföldi cégek jellemzően jellemzően nagyobb létszámú vállalkozások, amelyek hatékonyságban, így jövedelmezőségben is messze lehagyják a magyar tulajdonú cégek többségét.

Ugyan a kisvállalkozások és a nagy cégek fizetései között óriási szakadék, a különbség folyamatosan csökken. 2010-ben egy nagyvállalati dolgozó még majdnem kétszer annyit keresett, mint egy 5-9 fős cég alkalmazottja, miközben idén már csak 1,7-szeres a különbség. 2016 és 2017 között sokat zsugorodott a szorzó (1,8-ról 1,7-re), ami minden bizonnyal a januári drasztikus minimálbér- és garantáltbérminimum-emelésből fakad. Ha a következő években is folytatódik a legkisebb bér jelentős emelése, akkor még jobban megközelíthetik egymást a kisvállalkozások és a nagyvállalatok fizetései, a béremelésekkel való lépéstartáshoz azonban a magyar tulajdonú kisvállalkozások hatékonyságának is javulnia kell.

Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Pár szám, amely megmutatja, miért csak a multiknál lehet jól keresni Mialatt egy multi száz forintot termel, a magyar garázscég csak huszonkettőt. Ebből nem lehet normális béreket fizetni.

(Fotó: AFP / Europress)

Állam bérek munkaerőpiac vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. január 20. 07:29 Állam, Pénz

Az államcsőd után már az olajjal is trükközhetnek Venezuelában

Vagy teljesen összeomlott az ország olajipara, vagy csak félig, de az biztos, hogy komoly gondok vannak. Közben az USA világelsőségre tör.

2018. január 19. 06:55 Állam, Pénz

Vezető fideszes politikus közelében ért földet az első röplabdás tao-milliárd

Bánki Erik elintézte, hogy felesége sportága is részesüljön a tao-pénzekből. Az első évben kettő, a családhoz köthető cég is százmilliókat nyert.

2018. január 17. 13:28 Állam

Sok tízmilliárdba kerülhet az évtizedek óta elhanyagolt Duna kitakarítása

A rendszerváltás egyik nagy vesztese a dunai áruszállítás volt Magyarországon, az egyre elhanyagoltabb folyón feleannyi árut szállítanak, mint a ‘80-as években. A folyami áruszállítás hiába környezetbarátabb és olcsóbb a közútinál, a Duna elhanyagoltsága és szabályozatlansága miatt évente mindössze kétszáz nap hajózható biztosan maximális kapacitással.