Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017. november 15. 06:47 Állam, Élet

Beindult a jégcsarnokgyár: Ajkán, Biatorbágyon, Győrben, Nyíregyházán is épül

Bár eddig a jégkorongba áramlott a legkevesebb közpénz a tao-támogatási rendszer keretében, tavaly a hokiklubok számára is kinyílt a pénzcsap. Ahogy korábban beszámoltunk róla, összesítésünk szerint 331 milliárd forint társasági adót fizettek a hazai vállalkozások a költségvetés helyett különböző sportszervezeteknek (ez a tao-támogatás lényege), ám ebből csak 24,2 milliárd érkezett jégkorongcsapatokhoz.

Míg korábban egyetlen egyszer sem érte el a 4 milliárdot az évente lehívott összeg, és volt olyan idény, amikor a labdarúgás közel hétszer annyi pénzhez jutott ezen a csatornán, mint a hoki, tavaly egyértelműen zárult az olló. A 2015/2016-os szezonban ugyanis már 8,4 milliárd forintnyi tao-támogatást húztak be a jégkorongklubok – bár ez a kézilabda és a foci 27 milliárdjához képest még mindig nem sok.

 


A hirtelen ugrás magyarázata, hogy a stadionépítési láz enyhülésével megnyílt a tér a sportcsarnokok számára is. Míg korábban a legtöbb infrastrukturális fejlesztésre egyértelműen a labdarúgásban volt lehetőség, most már más sportágakban is egyre több ilyen beruházásra bólintanak rá a szakszövetségek.

Az egyik legjobb példa erre pedig épp a jégkorong, ahol korábban szinte csak utánpótlás-nevelésre igényeltek tao-pénzt az egyesületek. A rendszer működésének első évében például a támogatások közel 85 százaléka ilyen célra érkezett, de a későbbiekben is 50 és 70 százalék között mozgott ez az arány. Két éve azonban változott a klubok és a szövetség hozzáállása, így a 2015/2016-os szezonban már több mint 5 milliárd forintnyi olyan fejlesztést hagytak jóvá, amely valamilyen tárgyi eszköz fejlesztését célozta.

Más kérdés, hogy ekkor még nem minden esetben sikerült ezekre a tervekre a pénzt is összeszedni. A legnagyobb beruházást például a Pesterzsébeti Hockey Klub valósíthatta volna meg, a budapesti egyesületnél azonban nem találtak olyan céget, amely szükséges mennyiségű tao-t utalt volna nekik, így az új jégcsarnokra – amint erről Dobos Tamás, az egyesület képviselője beszámolt – egyelőre nem jött össze a pénz. Bár ez még változhat, a projektek megvalósítására ugyanis több év áll rendelkezésre.

Egy évvel később azonban már ezzel sem volt gond: a 2016/2017-es szezonban sorra jelentették be az olyan csarnoképítéseket, amikhez aztán a pénz nagy részét is sikerült összekalapozni. A Szombathelyi Pingvinek Jégkorong Klubnak 1,5, a biatorbágyi Viadukt SE számára 1 milliárdos programot hagyott jóvá a szövetség részben infrastrukturális fejlesztésre, de százmilliókat kapott ilyen célra a Győri ETO, az UTE, a nyíregyházi székhelyű Szabolcsi Jégsport Egyesület, illetve az Ajka Sport 2005 Kft is.

A beruházások egy része azóta meg is indult. Ajkán szeptemberben kezdődött meg a kivitelezés, Győrben pedig október elején írták alá a kivitelezési szerződést. Ajkán a helyi önkormányzat cége nyert, Győr esetében pedig az a Fodor Építőipari Kft., ami részben az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelő Paár Attila tulajdonában áll. Biatorbágyon Cserniczky Tamás, a negyedosztályban szereplő Viadukt SE elnökének tájékoztatása szerint most készültek el a kiviteli tervek, és hamarosan a közbeszerzést is kiírják.

Nem meglepő módon a korábbiakhoz képest hatalmas összegű támogatásokkal az említett sportszervezetek többsége bekerült minden idők 15 legnagyobb tao-támogatást begyűjtő jégkorongklubja közé. (Az Ajka és a Szabolcsi JE azért nem, mert előbbi 2015 előtt nem is pályázott, utóbbi pedig a csarnoképítés előtt sosem gyűjtött össze 20 millió forintnál többet.)

 

Rajtuk kívül olyan egyesületek szerepelnek még a listán, amelyek komoly utánpótlás-nevelési munkát végeznek (KMH, UTE, MAC) és sok esetben emellett felnőtt csapatuk is igényelt tao-pénzt, mondjuk fizetésekre (Alba Volán, Miskolc, FTC). Utóbbiak jellemzően a különböző jogcímen beadott igényléseket szervezetenként is szétválasztották, így előfordul, hogy egy egyesület és a tulajdonában álló cég is pályázik (ezeket a fenti grafikonon igyekeztünk összesíteni). A legnagyobbak ugyanakkor éves szinten 300-500 millió forintot kaptak csak arra, hogy gyerekekkel fiatalokkal foglalkozzanak.

Érdekesség, hogy egyértelműen a jégkorongban a legnagyobb a tao-pénzek koncentrációja: az összes támogatás több mint háromnegyede került a 15 legtöbbet összegyűjtő sportszervezethez. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy eleve nincs olyan sok klub, és így viszonylag kevesen pályáztak: míg a labdarúgásban ezres nagyságrendben érkeznek be sportfejlesztési programok, a jégkorongban ez a szám jellemzően csak néhány tucat évente.

Állam Élet jégkorong tao-támogatás. társasági adó Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017. november 23. 08:48 Állam, Piac

Alig 38 milliárdot fizet a biztosító, ha felrobban Paks

A fukushimai katasztrófa után felmerült, hogy alulbiztosított a paksi erőmű, de az elmúlt években így sem történt változás.

Rigó Anita Rigó Anita
2017. november 22. 11:42 Állam

Már biztos, hogy teljesült a kormány feltétele, jöhet a nagyobb járulékcsökkentés

Az év első kilenc hónapjában 11,2 százalékkal növelték a bruttó fizetéseket a cégek.

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017. november 22. 06:49 Állam

A politikával együtt a tao-milliárdok is megérkeztek a kézilabdába

Két év alatt majdnem ötvenmilliárd forintnyi társasági adó érkezett a költségvetés helyett kézilabdacsapatokhoz.