Jandó Zoltán
2017. november 15. 06:47 Állam, Élet

Beindult a jégcsarnokgyár: Ajkán, Biatorbágyon, Győrben, Nyíregyházán is épül

Bár eddig a jégkorongba áramlott a legkevesebb közpénz a tao-támogatási rendszer keretében, tavaly a hokiklubok számára is kinyílt a pénzcsap. Ahogy korábban beszámoltunk róla, összesítésünk szerint 331 milliárd forint társasági adót fizettek a hazai vállalkozások a költségvetés helyett különböző sportszervezeteknek (ez a tao-támogatás lényege), ám ebből csak 24,2 milliárd érkezett jégkorongcsapatokhoz.

Míg korábban egyetlen egyszer sem érte el a 4 milliárdot az évente lehívott összeg, és volt olyan idény, amikor a labdarúgás közel hétszer annyi pénzhez jutott ezen a csatornán, mint a hoki, tavaly egyértelműen zárult az olló. A 2015/2016-os szezonban ugyanis már 8,4 milliárd forintnyi tao-támogatást húztak be a jégkorongklubok – bár ez a kézilabda és a foci 27 milliárdjához képest még mindig nem sok.

 


A hirtelen ugrás magyarázata, hogy a stadionépítési láz enyhülésével megnyílt a tér a sportcsarnokok számára is. Míg korábban a legtöbb infrastrukturális fejlesztésre egyértelműen a labdarúgásban volt lehetőség, most már más sportágakban is egyre több ilyen beruházásra bólintanak rá a szakszövetségek.

Az egyik legjobb példa erre pedig épp a jégkorong, ahol korábban szinte csak utánpótlás-nevelésre igényeltek tao-pénzt az egyesületek. A rendszer működésének első évében például a támogatások közel 85 százaléka ilyen célra érkezett, de a későbbiekben is 50 és 70 százalék között mozgott ez az arány. Két éve azonban változott a klubok és a szövetség hozzáállása, így a 2015/2016-os szezonban már több mint 5 milliárd forintnyi olyan fejlesztést hagytak jóvá, amely valamilyen tárgyi eszköz fejlesztését célozta.

Más kérdés, hogy ekkor még nem minden esetben sikerült ezekre a tervekre a pénzt is összeszedni. A legnagyobb beruházást például a Pesterzsébeti Hockey Klub valósíthatta volna meg, a budapesti egyesületnél azonban nem találtak olyan céget, amely szükséges mennyiségű tao-t utalt volna nekik, így az új jégcsarnokra – amint erről Dobos Tamás, az egyesület képviselője beszámolt – egyelőre nem jött össze a pénz. Bár ez még változhat, a projektek megvalósítására ugyanis több év áll rendelkezésre.

Egy évvel később azonban már ezzel sem volt gond: a 2016/2017-es szezonban sorra jelentették be az olyan csarnoképítéseket, amikhez aztán a pénz nagy részét is sikerült összekalapozni. A Szombathelyi Pingvinek Jégkorong Klubnak 1,5, a biatorbágyi Viadukt SE számára 1 milliárdos programot hagyott jóvá a szövetség részben infrastrukturális fejlesztésre, de százmilliókat kapott ilyen célra a Győri ETO, az UTE, a nyíregyházi székhelyű Szabolcsi Jégsport Egyesület, illetve az Ajka Sport 2005 Kft is.

A beruházások egy része azóta meg is indult. Ajkán szeptemberben kezdődött meg a kivitelezés, Győrben pedig október elején írták alá a kivitelezési szerződést. Ajkán a helyi önkormányzat cége nyert, Győr esetében pedig az a Fodor Építőipari Kft., ami részben az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelő Paár Attila tulajdonában áll. Biatorbágyon Cserniczky Tamás, a negyedosztályban szereplő Viadukt SE elnökének tájékoztatása szerint most készültek el a kiviteli tervek, és hamarosan a közbeszerzést is kiírják.

Nem meglepő módon a korábbiakhoz képest hatalmas összegű támogatásokkal az említett sportszervezetek többsége bekerült minden idők 15 legnagyobb tao-támogatást begyűjtő jégkorongklubja közé. (Az Ajka és a Szabolcsi JE azért nem, mert előbbi 2015 előtt nem is pályázott, utóbbi pedig a csarnoképítés előtt sosem gyűjtött össze 20 millió forintnál többet.)

 

Rajtuk kívül olyan egyesületek szerepelnek még a listán, amelyek komoly utánpótlás-nevelési munkát végeznek (KMH, UTE, MAC) és sok esetben emellett felnőtt csapatuk is igényelt tao-pénzt, mondjuk fizetésekre (Alba Volán, Miskolc, FTC). Utóbbiak jellemzően a különböző jogcímen beadott igényléseket szervezetenként is szétválasztották, így előfordul, hogy egy egyesület és a tulajdonában álló cég is pályázik (ezeket a fenti grafikonon igyekeztünk összesíteni). A legnagyobbak ugyanakkor éves szinten 300-500 millió forintot kaptak csak arra, hogy gyerekekkel fiatalokkal foglalkozzanak.

Érdekesség, hogy egyértelműen a jégkorongban a legnagyobb a tao-pénzek koncentrációja: az összes támogatás több mint háromnegyede került a 15 legtöbbet összegyűjtő sportszervezethez. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy eleve nincs olyan sok klub, és így viszonylag kevesen pályáztak: míg a labdarúgásban ezres nagyságrendben érkeznek be sportfejlesztési programok, a jégkorongban ez a szám jellemzően csak néhány tucat évente.

Állam Élet jégkorong tao-támogatás. társasági adó Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. január 20. 07:29 Állam, Pénz

Az államcsőd után már az olajjal is trükközhetnek Venezuelában

Vagy teljesen összeomlott az ország olajipara, vagy csak félig, de az biztos, hogy komoly gondok vannak. Közben az USA világelsőségre tör.

2018. január 19. 06:55 Állam, Pénz

Vezető fideszes politikus közelében ért földet az első röplabdás tao-milliárd

Bánki Erik elintézte, hogy felesége sportága is részesüljön a tao-pénzekből. Az első évben kettő, a családhoz köthető cég is százmilliókat nyert.

2018. január 17. 13:28 Állam

Sok tízmilliárdba kerülhet az évtizedek óta elhanyagolt Duna kitakarítása

A rendszerváltás egyik nagy vesztese a dunai áruszállítás volt Magyarországon, az egyre elhanyagoltabb folyón feleannyi árut szállítanak, mint a ‘80-as években. A folyami áruszállítás hiába környezetbarátabb és olcsóbb a közútinál, a Duna elhanyagoltsága és szabályozatlansága miatt évente mindössze kétszáz nap hajózható biztosan maximális kapacitással.