Jandó Zoltán
2017. november 24. 06:55 Állam

Velejéig átpolitizált rendszerben kapják a közpénzt a fociklubok

(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda– és a kézilabda-szövetség támogatásait, a mostani rész a futballügyekkel foglalkozik.)

Nem véletlenül köti szinte mindenki a Felcsúthoz a tao-rendszert: minden tizedik labdarúgásba érkező tao-forint a kormányfő által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt akadémiánál kötött ki. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, illetve a tulajdonában álló, az idén ismét nb1-es felnőtt csapat legalább 13,4 milliárdnyi közpénzhez jutott így az elmúlt hat esztendőben.

A tényleges összeg azonban valószínűleg ennél is százmilliókkal több. A labdarúgó szövetség adatbázisa ugyan még mindig azt mutatja, hogy a szervezetnek a tavalyi programjára jóváhagyott 2,9 milliárdos rekord keretből csak 2,3 milliárdot sikerült összeszednie, értesüléseink szerint azonban valójában az egész pénz összejött. Ebből a hatalmas összegből épült többek között a Pancho Aréna, illetve az elmúlt idényekben megkezdett sportcsarnok kerti tóval, parkkal és térburkolattal ellátott parkolóval.

A Felcsút ezzel nem csak a labdarúgásban, hanem a teljes tao-rendszerben verhetetlen. A második legtöbb támogatást szerző sportszervezet is alig ötödannyi pénzhez jutott ebből a forrásból, mint Mészáros Lőrinc alapítványa. A labdarúgásban azonban véletlenül sem a felcsúti focialapítvány az egyetlen olyan szervezet, ami politikusokhoz kötődik. Sőt, a futball a legjobb példa arra, hogyan hálózta be a politika – a szövetségek mellett – a sportklubokat is, és ez miként csapódott le a tao-rendszerben.

A tao-támogatások 2011-es bevezetése óta a cégek (a teljes 331 milliárd forintból) 127,8 milliárdot fizettek az államkassza helyett különböző labdarúgó-szervezeteknek. A pénz a többi sportággal ellentétben itt nagyjából egyenletes ütemben érkezett, igaz a tavalyi bő 27 milliárd kiugróan magas volt.

 

Mivel minden évben 1000-1400 klub pályázott támogatásra, a teljes összegen rengetegen osztoztak. A pénz közel 20 százaléka azonban a toplistánk első hat helyén álló szervezet valamelyikéhez került. Ezek közül ötnek pedig erős kötődése van fideszes politikusokhoz, vagy (egykor) kormányközeli vállalkozókhoz.

A bronzérmes mezőkövesdi egyesületet a NAV-elnök Tállai András vezeti, az FTC elnöke Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója, Kisvárdán pedig akkor indult be igazán a bolt, amikor a helyi kötődésű Seszták Miklóst kinevezték fejlesztési miniszternek. A politikai szál azonban nem csak a legnagyobbaknál jelenik meg. A Figyelő még a 2015/16-os tao-szezonban írt arról cikket, hogy látszólag kisebb a települések, illetve klubok közül is azok tudnak érvényesülni, amelyeknek valaki segít összeszedni a pénzt. Bicskén azt követően jött el a tao-kánaán, hogy a helyi klub elnöke Tessely Zoltán, a város országgyűlési képviselője lett, a futsalcsarnokra pályázó Apátfalvának pedig állítólag egyenesen a Miniszterelnökséget vezető Lázár János segített összeszedni pénzt, aminek egy része nem mellesleg egy állami cégtől érkezett.

 

A fenti felsorolásból nem véletlenül hagytuk ki a lista második helyén szereplő Szolnokot. Az alföldi város sportélete ugyanis Simicska Lajos állandó üzlettársának, Nyerges Zsoltnak a birodalma. A helyi utánpótlásért felelős és a focicsapatot működtető vállalatok tao-támogatásának alakulása pedig elég jól leköveti az üzleti kör viszonyát a kormányzattal. Míg a G-nap előtt ömlött a pénz a szolnoki futballba, utána látványosan megcsappantak a források.

Ez egyébként a többi olyan sportágra is igaz, ahol Nyerges Zsoltnak bármilyen kötődése van a helyi csapathoz. A Simicska-közeli vállalkozó az elmúlt években némileg háttérbe vonult, hiszen 2015 óta már nem felügyelőbizottsági tag a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub Kft-nél, a vízlabda csapatot fenntartó cégből pedig ennél is korábban kiszállt. Jelenleg azonban mindkét vállalat tulajdonosa egy-egy alapítvány, amelyek mögött az Átlátszó egy korábbi írása szerint azért felsejlik a vállalkozó.

Ez pedig valószínűleg elég volt ahhoz, hogy kevesebb forrás kerüljön az alföldi város sportéletébe. Miközben a jobb szezonokban csak a tao-ból milliárd körüli, sőt akár azt is jelentősen meghaladó bevétele volt a helyi sportvállalkozásoknak együttesen, a G-nap után ez 60-70 százalékkal csökkent. Bár sok cégtől valószínűleg korábban sem kaptak pénzt, vélhetően ez a szám tovább szűkült, ami viszont ennél is fontosabb, hogy a Simicska-birodalom megroppanásával a legfőbb támogatók felajánlható tao-ja is kevesebb lett.

 

A miniszterelnök és korábbi bizalmasa összeveszésének egyébként akkor Felcsúton is voltak következményei: néhány hónappal a G-nap után ugyanis a Közgép lekerült a Puskás Akadémia szponzorfaláról. Azt ugyan nem tudni, hogy a vállalat korábban miként támogatta a felcsúti alapítványt, de nem lenne meglepő, ha a Transparency International Magyarország által kiperelt tao-dokumentumokból kiderülne, hogy korábban a Simicska-cégek társasági adójából is jutott Felcsútra.

(MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Állam Felcsút labdarúgás tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2017. december 17. 16:16 Állam

Mennyi támogatást kaphat egy újszülött gyermek után Budapesten?

Aki legalább egy éve jó kerületben lakik, akár 170 ezer forintot is kaphat egy gyermek születése után. Hol érdemes lakni?

2017. december 17. 07:31 Állam

Budapesten kívül a szavazók felének nincs érettségije

Összességében javul a népesség iskolázottsága, de hatalmasak a különbségek az országban.

2017. december 15. 15:50 Állam, Pénz

Újabb 2,3 milliárdnyi közpénzt kap a felcsúti futballakadémia

Jóváhagyták Mészáros Lőrinc alapítványának programját, de egyelőre nem tudni, milyen új építkezés lesz majd ebből Felcsúton.