Jandó Zoltán
2017. november 27. 17:25 Állam

Nem mindenhol jön össze a sportcsarnokra való a tao-támogatásokból

(Sorozatunkban előbb bemutattuk a tao-rendszert, majd a jégkorong, a vízilabda–, a kézilabda– és labdarúgó-szervezetek támogatásait, a mostani rész a kosárlabda-csapatokkal foglalkozik.)

Miközben a labdarúgásban és a kézilabdában a legtöbb tao-támogatást begyűjtő sportszervezetek nagyobb erőfeszítés nélkül össze tudják szedni a számukra megítélt százmilliós, milliárdos összegeket, más sportágakban ez egyáltalán nem magától értetődő. A kosárlabdában például sokkal nehezebb dolga van a csapatoknak. Hiába hagyott jóvá tavaly rekordösszegben sportfejlesztési programokat a Magyar Kosárlabda Szövetség (MKOSZ), sok klub nem tudott élni a felkínált lehetőséggel.

A tao-támogatás igénylése úgy indul, hogy a sportszervezet benyújt egy sportfejlesztési programot a szövetséghez. Ha a szövetség ezt jóváhagyja, akkor lehet elkezdeni felhajtani a cégeket, amelyek majd az államkassza helyett az adott klubnak utalják társasági adójukat. Na, ez nem sikerült túl jól az előző idényben a kosárlabdacsapatoknak.

A 2016/2017-es szezonban elvileg 23 milliárd forintnyi társasági adót is magukhoz irányíthattak volna a kosárcsapatok (ez több mint kétszerese a korábbi legmagasabb értéknek), ennek azonban mostanáig csak durván kétharmada érkezett meg. Ez a többi sportággal összevetve ez kifejezetten alacsony arány.

A jégkorongban és labdarúgásban például 80 százalék körüli hatékonysággal szedték össze a pénzt a klubok, a kézilabda pedig ezt is messze felülmúlta, ott a megítélt támogatás 96 százaléka meg is érkezett az egyesületi számlákra tavaly. A vízilabda lóg még kicsit ki a sorból, de a tao közel 72 százalékát itt is be tudták gyűjteni a pályázók.

A kosárlabdaklubok tavalyi számai ráadásul sokat biztosan nem fognak javulni. Az előző idény felajánlásai ugyanis már lezáródtak. Adminisztratív okokból – a legtöbb szövetségnél nagyon komoly csúszásban van a tao-adatok feldolgozása – szinte még biztosan lesz változás, de a többi sportágat valószínűleg már nem sikerül utolérni.

 

Persze ez nem jelenti azt, hogy akiknek nem sikerült összekalapozni a pénzt le kell mondaniuk az adott fejlesztésről, a következő két idényben ugyanis még tehetnek kísérletet a támogatás begyűjtésére. Ezzel a lehetőséggel pedig többen élni is fognak. Cegléden például a megítélt 883 millióból eddig csak 34 jött össze, és hasonlóak az arányok Zalaegerszegen is. A jászberényi sportegyesület kissé jobban áll, de a 620 milliós keretből még náluk is 540 milliónyi feltöltésre vár.

Lapunknak mindhárom egyesületnél azt mondták: úgy számolnak, hogy összejöhet még a pénz. Enélkül egyébként bajban is lennének, a támogatás jelentős részét ugyanis valamennyiüknek új csarnok építésére ítélte meg a szövetség, azt meg ugye nem túl előnyös félbehagyni.

Az említett három egyesület helyzete nem egyedi, lapunknak többen is azt mondták, hogy a kosárlabdában jóval nehezebb összeszedni a támogatást, mint a kézilabdában, vagy a futballban. A cégek ugyanis inkább utóbbi két sportágnak adják társasági adójukat, a többiek gyakran csak a maradékon osztoznak. Ezért is fordulhatott elő, hogy az első olyan évben, amikor igazán nagy keretet ítéltek meg a kosárlabdasportnak, a klubok ennyire alacsony intenzitással tudták csak begyűjteni a pénzt.

Persze ez csak az egyik magyarázat, emellett más okok is szerepet játszattak a kisebbfajta kudarcban. Volt, aki a sportág gyengébb kapcsolati hálójára panaszkodott (jóval kevesebb céghez van bejárásuk a kosárlabda-szervezeteknek, mint mondjuk a futballelitnek), de az egyes klubok tapasztalatlansága is sokszor visszaütött.

Számos egyesületnek ugyanis most ítélt meg először igazán nagyobb összeget a szövetség, ezek egy részére pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának is rá kellett bólintania. Emiatt viszont sokan nagyon későn kapták meg a jóváhagyó nyilatkozatot. Beszéltünk olyan egyesülettel, amelynek programjára csak december 19-én bólintottak végleg rá, azaz ekkor tudta volna elkezdeni a kalapozást a cégeknél. A tao-befizetésekre vonatkozó törvényi határidők miatt azonban december 20-a után szinte már lehetetlen olyan vállalatot találni, aki még szabadon rendelkezhet adójáról és hajlandó is felajánlani azt egy sportszervezetnek.

Így sok olyan egyesület lemaradt a top 15-ös listáról, amelynek sportfejlesztési programja alapján lehetősége lett volna felkerülni rá. Voltak azonban olyanok is, akiknek sikerült összegyűjteni a csarnokra, kosárlabdapályára megítélt százmilliókat, és ez jellemzően elég is volt ahhoz, hogy felkerüljenek a toplistára.

 

Ilyen volt például a Hírös Sport Nonprofit Kft, a Kőbányai Diákok Sportegyesülete vagy éppen a Alba Regia SC. Illetve minden bizonnyal ebbe a körbe tartozik a rangsort vezető Széchenyi Kosárlabda Akadémia is, igaz itt nem sikerült felfejtenünk, pontosan mire megy el a kapott közel 1,3 milliárd forint. Az egyesület honlapján ugyanis nem találtuk meg a legnagyobb értékű sportfejlesztési programot, és a kapcsolatot sem sikerült felvennünk a szervezettel. Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy az akadémia nem saját városában, Győrben építkezik tao-pénzből. A szervezetnél ugyanis tavaly, amikor a legnagyobb támogatást kapta, Biatorbágy és Lajosmizse önkormányzatával is egyeztettek egy csarnok felhúzásáról.

Persze ez így elég soknak tűnik, a hat év alatt 1,3 milliárdnyi taopénz, amivel a Széchenyi Kosárlabda Akadémia vezeti a listát a többi sportág tapasztalatai alapján egyáltalán nem kiugró. A felcsúti futball-akadémia ennél a legrosszabb évében is 200 millió forinttal többet kapott, a legjobban pedig több, mint kétszer ennyit. Sőt a fociban ezzel az értékkel a top 15-be is csak utolsó helyen férne be a tao-szempontból leggazdagabb kosárcsapat, és kézilabdában, illetve vízilabdában sem lennének top 10-esek.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Állam csarnok kosárlabda tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2017. december 17. 16:16 Állam

Mennyi támogatást kaphat egy újszülött gyermek után Budapesten?

Aki legalább egy éve jó kerületben lakik, akár 170 ezer forintot is kaphat egy gyermek születése után. Hol érdemes lakni?

2017. december 17. 07:31 Állam

Budapesten kívül a szavazók felének nincs érettségije

Összességében javul a népesség iskolázottsága, de hatalmasak a különbségek az országban.

2017. december 15. 15:50 Állam, Pénz

Újabb 2,3 milliárdnyi közpénzt kap a felcsúti futballakadémia

Jóváhagyták Mészáros Lőrinc alapítványának programját, de egyelőre nem tudni, milyen új építkezés lesz majd ebből Felcsúton.