Kasnyik Márton
2017. december 2. 14:00 Állam

Minél többet keresel, annál jobban kedvezett neked a Fidesz-kormány

Amióta újra hatalomra került Orbán Viktor, folyamatosan nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, nem kis részben a kormány intézkedései miatt. Ez így volt akkor is, amikor inkább csökkentek a reáljövedelmek, és az utóbbi években is, amikor a munkaerőhiány miatt komolyabb béremelkedés indult. Különösen az adórendszer átalakítása, a szegényeket segítő szociális ellátórendszer visszavágása és a jövedelmeket felfelé átcsoportosító családpolitikai támogatások és adókedvezmények jellege fokozta fokozta a különbségeket.

Most közzétette a KSH az egyik legfontosabb éves adatgyűjtésének eredményeit, ami a háztartások jövedelmi helyzetével és életkörülményeivel foglalkozik, és ez újra megerősíti ezt a képet. Érdemes megnézni, hogyan változtak a magyar társadalom jövedelem szerint sorba rendezett tizedeinek jövedelmei a KSH komoly nagyságú minta megkérdezésén alapuló adatgyűjtése szerint.

Az egy főre jutó havi jövedelem így változott évente tizedenként. (Ez egyszerű forintösszeg, nincs benne az infláció hatása, ami 2010 és 2016 között 12 százalék volt.)

 

Ha a fenti számokat relatív változásra fordítjuk, az jön ki, hogy társadalom alsó tizedében átlagosan 11 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem (havi 29,1 ezerről 31 ezerre), míg a legjobban kereső egymilliónál 31 százalékkal (havi 237 ezerről 315 ezerre).

 

Ez azt is jelenti, hogy a legszegényebbek reálértéken tavaly még mindig nem kerestek többet, mint hét éve, hiszen csak az inflációval arányosan nőttek a jövedelmeik. Ráadásul az infláció érzetre nagyobb, mint a hivatalos szám, és társadalom különböző jövedelmi szintjein jellemző eltérő fogyasztási minták miatt is máshogyan érinti az embereket.

Míg 2010-ben még a legszegényebb egymillió magyar egy főre jutó keresetének 8,1 szeresét vitte haza a leggazdagabb egymillió, addig 2016-ra ez az arány fokozatosan a 9,9 szeresére nőtt. A legszegényebb és leggazdagabb kétmillió szorzója 5-ről 5,7-re emelkedett, a legszegényebb és a leggazdagabb és hárommilliónál 3,65-ről 4-re nőtt a szorzó. A folyamat nem lehet véletlen, hiszen a különbség minden egyes évben tovább nőtt mindhárom kategóriában.

 

A jövedelemkülönbség nem a munkával megkeresett jövedelem miatt nőtt. A legkevésbé pont legszegényebb és a leggazdagabb tíz százalék munkából származó jövedelme emelkedett hét év alatt (28, illetve 26 százalék), a leginkább a társadalom közepe környéken emelkedtek a munkabérek.

Ha viszont az államtól érkező juttatásokat nézzük (társadalmi jövedelem), akkor elég sokkoló eredményt látunk: miközben a legszegényebb négymillió ember kevesebb segítséget kap az államtól, mint 2010-ben, addig pont a három legjobban kereső jövedelmi tizednél nőttek a leginkább az állami juttatások, a felső tíz százalék esetében 42 százalékkal.

 

Érdekes módon abszolút értékben sokkal több társadalmi jövedelemhez jutnak a jövedelmi ranglétra tetején, pedig nekik a munkabéren kívül más forrásból, így vállalkozásokból is jelentős jövedelmeik vannak. A nagy torzítás oka egyébként elsősorban nem a közmunkarendszer, aminek keretében a szegényebbek munkanélküliségi ellátásai csökkentek, a munkajövedelmei pedig nőttek. Hanem a nyugdíjrendszer, aminek meghatározásakor nagy szerepet játszik a korábbi munkabér, ami a mostanihoz hasonlóan egyenlőtlenül oszlott el. Úgy tűnik, az utóbbi években egyre több magas nyugdíjhoz jutó háztartás került be a leggazdagabb egymillió köreibe.

A jövedelmi tizedek adataiból arra is tudunk következtetni, hogy valójában mennyire adóztat igazságosan a magyar állam. Ehhez a háztartások által bevallott bruttó és a nettó jövedelmek különbségét érdemes megnézni a különböző jövedelmi szintek szerint. Ebből a különböző kereseti szinteken érzékelt adóztatás mértékére lehet következtetni.

 

Itt azt látjuk, hogy ugyan a legalsó két jövedelmi tizedben valóban alacsonyabb a nettó és a bruttó jövedelem különbsége (ez érthető, hiszen itt arányaiban jóval kisebb a munkajövedelem, és nagyobb a társadalmi jövedelem), viszont később nagyjából ugyanazon a szinten adóznak a jövedelmek. Ez utóbbit a progresszív adórendszer és az adójóváírás megszüntetése magyarázza. A szegények ezen túl elköltik a megszerzett jövedelmük nagy részét élelmiszerre és lakhatásra, nem tudnak megtakarítani, ezért arányaiban a 27 százalékos áfakulcs is erősebben terheli őket. 

Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A kormány kilyuggatta a szociális hálót, a legszegényebbek estek ki belőle A legalsó jövedelmi tized még jobban leszakad a társadalom többi részétől.

Állam jövedelemkülönbségek jövedelmi egyenlőtlenség KSH Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2017. december 17. 16:16 Állam

Mennyi támogatást kaphat egy újszülött gyermek után Budapesten?

Aki legalább egy éve jó kerületben lakik, akár 170 ezer forintot is kaphat egy gyermek születése után. Hol érdemes lakni?

2017. december 17. 07:31 Állam

Budapesten kívül a szavazók felének nincs érettségije

Összességében javul a népesség iskolázottsága, de hatalmasak a különbségek az országban.

2017. december 15. 15:50 Állam, Pénz

Újabb 2,3 milliárdnyi közpénzt kap a felcsúti futballakadémia

Jóváhagyták Mészáros Lőrinc alapítványának programját, de egyelőre nem tudni, milyen új építkezés lesz majd ebből Felcsúton.