Torontáli Zoltán
2017. december 5. 07:30 Állam, Tech

Felvettél az autós kameráddal egy balesetet, és még a bűnös fog beperelni téged

Alig lehet unalmasabb dolog, mint laikusként adatvédelmi szabályokat olvasgatni. A magyar cégek nem is teszik ezt, pedig nem ártana belekezdeniük, mert kevesebb mint fél éven belül alapvető változások jönnek, és könnyen beleszaladhatnak a késbe. Az új uniós szabályokat, amelyek a GDPR rövidítés alatt futnak, egy pillanat alatt meg lehet szegni, és a jó szándék itt nem segít, a bírságok felső határa 20 millió euró, vagy a cég bevételének 4 százaléka is lehet.

Hogy kedvet csináljunk a felkészüléshez, felvázoltunk hét nem is olyan nyakatekert esetet, és megkértük a Smartlegal Schmidt & Partners ügyvédi irodát, mondja el, jövő májustól milyen elbírálás alá esnek. Pár jó tanács: ha drónnal hozatod házhoz a megrendelt pizzát, akkor a haverokat küldd be a kertből, ha kamerát teszel az autódba, akkor nagyon gondold meg, mit csinálsz a felvételekkel, és ha hazaviszed a céges laptopot, ne torrentezz vele.

Egy informatikus a Facebook egyik zárt csoportjában a tagoknak korábban elárulta, hogy szívesen elmenne külföldre dolgozni, de amíg megtalálja a megfelelő munkahelyet, itthon is vállal munkát. Jelentkezik egy hazai cég álláshirdetésére, ahol ezt persze nem árulja el. Csakhogy a HR menedzser egyik ismerőse is tagja a zárt csoportnak. Megkérheti-e a HR menedzser az ismerősét arra, hogy a pályázó csoportbeli bejegyzéseit megmutassa neki? Felhasználhatja-e az onnan szerzett információkat az állásinterjún?

Nem, ez nem felel meg a GDPR-nek és a gyakorlatnak. A jelentkező nyilvános profilja megtekinthető, amennyiben erről a cég előzetesen tájékoztatta az álláshirdetésre jelentkezőket, de a zárt csoporton belüli aktivitást semmiképp sem ismerheti meg a munkáltató. Az ilyen információszerzéssel ugyanis a munkáltató már olyan mértékben korlátozná a jelentkező magánszféráját, ami nem igazolható.

A munkaadó megengedi a dolgozónak az otthoni munkavégzést a munkahelyi laptoppal. A dolgozó hazaviszi a gépét, és dolgozik róla, majd a munka végeztével megnéz egy kalóz focimeccs-közvetítést. Megfigyelheti-e a munkaadó az otthoni tevékenységet, hiszen a dolgozó otthoni IP címe az ő személyes adata? Szankcionálhatja-e a munkaadó a jogsértő kalóz közvetítés követését?

Amennyiben a munkaadó megtiltotta a céges laptop magáncélú használatát, akkor az ellenőrzés kiterjedhet arra, hogy a munkavállaló nem munkahelyi adatokat tárolt a gépen (hiszen a kalózközvetítés során mentődnek le fájlok), azt azonban a munkaadó nem rögzítheti, hogy ezek pontosan milyen adatok. Ebben az esetben, ha a munkáltató azt tapasztalja, hogy a dolgozó – a tilalom ellenére – magáncélra használja a céges laptopot, arányos szankciót is alkalmazhat a dolgozóval szemben.

Ha viszont a munkaadó megengedi a laptop magáncélú használatát, akkor ennél is bonyolultabb a helyzet, hiszen 

alapvető követelmény, hogy a dolgozó magánélete nem ellenőrizhető.

Mielőtt tehát a munkaadó az ilyen ellenőrzés bevezetéséről dönt, mérlegelnie kell, hogy a dolgozó magánszférához való joga vagy a saját érdeke (például vírustámadás megakadályozása) élvez elsőbbséget.

A munkavállalónak céges mobiltelefonja van, és a céges szabályzat szerint a munkaadó a GPS jelek alapján szükség esetén követheti a tartózkodási helyét. Ha a dolgozó beül a saját autójába, és munkaidőn kívül 200 kilométeres óránkénti sebességgel száguld a sztrádán, fel kell-e jelentenie a cégnek szabálysértés miatt?

Adatvédelmi szempontból már eleve kétséges, hogy a munkaadó egyáltalán megfigyelhetné-e ilyen módon a dolgozót, főleg munkaidőn kívül. Tehát ha a munkaadónak ilyen tartalmú szabályzata van, nem árt felülvizsgálni. Egyébként a munkáltatónak ebben az esetben nem kötelező feljelentést tennie. A törvény csak bizonyos bűncselekmények megelőzése érdekében írja elő a feljelentési kötelezettséget (például ha valakinek tudomása van arról, hogy terrorcselekményt terveznek), a gyorshajtás azonban nem tartozik ezek közé.

A munkavállalót öt éve vette fel a cég, akkor még semmilyen krónikus betegsége nem volt. Két hónapja azonban kiderült, hogy cukorbeteg lett, ezt a soron következő munkaegészségügyi vizsgálaton is regisztrálták. Kérheti-e a munkáltató, hogy az orvos a hasonló változásokról automatikusan értesítse őt, arra hivatkozva, hogy csak ő tudja eldönteni, az adott betegség mellett is biztonságosan ellátható-e az adott munkafeladat? Kérheti-e a beteg, hogy az állapotáról semmiképpen ne értesüljön a munkaadója?

A jelenlegi jogszabályok alapján azt, hogy a dolgozó alkalmas-e a munkára, az üzemorvos állapítja meg. Az orvos arról tájékoztatja a munkaadót, hogy alkalmas-e a dolgozó. Ha nem, annak okát csak a dolgozó beleegyezésével közölheti az orvos a munkaadóval. Tehát ebben az esetben a munkáltató nem kérheti, hogy az üzemorvos értesítse őt a dolgozó betegségének részleteiről. A dolgozó viszont megtilthatja az orvosnak, hogy a betegsége természetéről információt adjon a munkaadónak.

A céges autóba szerelt fedélzeti kamera rögzít minden utat, más autók rendszámával és a gyalogosok képmásával együtt. Szabálytalan ez? Ha a felvétel megörökít egy balesetet, felhasználható-e egy tárgyaláson? Kell-e büntetésre számítania ebben az esetben az autósnak?

A fedélzeti kamera használata azt eredményezné, hogy közterületet figyel meg, és az ott közlekedő személyekről felvételt készít, amire csak a rendőrségnek és az önkormányzatnak van jogosultsága. Emellett nem tudja előzetesen értesíteni a felvett személyeket arról, hogy felvétel készül róluk, így ők a hozzájárulásukat sem tudják adni. Ha a fedélzeti kamera jogalapját nem tudja az autós bizonyítani, akkor az adatvédelmi hatóság bírságot szabhat ki az üzembentartóra (vagyis nem feltétlenül a sofőrre).

Magánszemélyeknél a szabályozás lazább. Ha a magánszemély a saját járművében csak magáncélra rögzít, és nyilvánosságra csak úgy hozza a felvételt, hogy a személyes adatokat (arcokat, rendszámtáblákat) elhomályosítja, az megfelel a jogszabálynak. Viszont amennyiben az egyik zebránál éppen sikerült felvennie egy hírességet, azt nem adhatja ki a bulvársajtónak.

Ha a kamera felvétele bizonyítékként szolgálhat bírósági eljárásban (mert például felvett egy balesetet), fel lehet használni, a bíróság bizonyítékként figyelembe veszi. Azonban ha a felvétel személyiségi jogokat sért, akkor a másik fél pert indíthat sérelemdíjért.

A cég a székhelyén csak úgy tudja elhelyezni az egyik biztonsági kamerát, hogy az a szomszéd telek magánterületének egy részét is pásztázza. Ez szabálytalan?

Ez a fajta kameraelhelyezés teljesen szabálytalan, és súlyosan jogsértő. Az adatkezelésnek minden esetben egy adott célt kell szolgálnia, ez például lehet a vagyonvédelem. A szomszéd telkének a rögzítése nem szolgálja ezt a célt. Az adatvédelmi szabálytalanságok mellett felmerül a személyiségi jogok (magánélet, magánlakás, magántitok, képmás felvételéhez való jogok) megsértése is. Ilyen esetben a sérelmet szenvedő fél nagy eséllyel nyerhet pert, erre volt is példa. Súlyosabb esetekben, például ha a kamera felvételeit nyilvánosságra hozzák, vagy fenyegetésre használják, akkor magántitok megsértése, illetve zaklatás gyanúja is felmerülhet.

2020-ban a futárszolgálat drónnal szállít ki egy internetes megrendelést egy családi ház kertjébe. A megrendelő ugyan a szerződési feltételekben elfogadta, hogy a drón felvételt készítsen az útról, a kertben tartózkodó vendégek viszont nem, és nem is tudnak előre a szállítmány érkezéséről. Mit tehetnek a vendégek, ha zavarja őket a drón felvétele? Mi a helyzet akkor, ha az albérlő az áru megrendelője, a főbérlő viszont nem járult hozzá a felvételkészítéshez?

Az útról való felvételkészítés önmagában is aggályos, attól függően, hogy milyen magasan repül a drón. Ügyelni kell ugyanis arra, hogy személyes adatokat ne rögzítsenek. Az ingatlan címe személyes adat, de jelen esetben csak a bérlőre nézve van jelentősége, mivel saját adatként adta meg. A tulajdonos hozzájárulására nincs szükség, ha nem jelenik meg a helyszínen, és nem készül róla felvétel.

A vendégeket viszont egy ilyen felvétel előtt tájékoztatni kellett volna, hogy legyen lehetőségük eldönteni, szeretnének-e rajta lenni a felvételen. Ha erre nem biztosítanak lehetőséget, akkor a vendégek adatainak kezelése jogellenes.

Fotó: AFP/Europress

Állam Tech adatkezelés adatvédelem GDPR Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2017. december 17. 16:16 Állam

Mennyi támogatást kaphat egy újszülött gyermek után Budapesten?

Aki legalább egy éve jó kerületben lakik, akár 170 ezer forintot is kaphat egy gyermek születése után. Hol érdemes lakni?

2017. december 17. 07:31 Állam

Budapesten kívül a szavazók felének nincs érettségije

Összességében javul a népesség iskolázottsága, de hatalmasak a különbségek az országban.

2017. december 15. 15:50 Állam, Pénz

Újabb 2,3 milliárdnyi közpénzt kap a felcsúti futballakadémia

Jóváhagyták Mészáros Lőrinc alapítványának programját, de egyelőre nem tudni, milyen új építkezés lesz majd ebből Felcsúton.