Kasnyik Márton
2017. december 5. 15:15 Állam, Élet

Hasítanak a magyar diákok szövegértésben

Norvégiával, Dániával, Svédországgal és Tajvannal nagyjából egy szinten, Németországnál, Franciaországnál és Hollandiánál pedig lényegesen jobban értik, amit olvasnak a magyar diákok, derült ki egy nagyobb nemzetközi kutatás, a PIRLS ma közzétett eredményéből. A legjobban egyébként Oroszország szerepelt a felmérésben.

A magyar negyedikesek a 9.-16. helyen végeztek az ötvenből – sőt, ha nem számítjuk a két előnyből induló városállamot, Szingapúrt és Hongkongot, akkor még jobb az eredmény -, az 554-es átlagpontszám 15-tel jobb, mint a 2011-es felmérés eredménye. Igaz, nehéz megmondani, hogy ez valóban jelentős javítás-e, hiszen az összes ország összes válasza szerint alakul ki az 500 pontos átlag, amihez képest minden felmérés eredményét viszonyítják. Ezért a 2016-os eredmény alapján csak annyit lehet biztosan állítani, hogy tavaly az összes ország diákjainak átlagához képest jobban értették a magyar diákok a feladatokat.

Magyarországon egyébként az átlagnál nagyobb az eltérés a legjobban és a legrosszabbul teljesítő diákok között. A legjobban teljesítő öt százalék átlagpontszáma a globális élvonalban van (8. hely), a leggyengébb öt százalék viszont már némi távolságban, a 16. helyre került. De a helyzet javult 2011-hez képest, pont a legalsó öt százalék javított a legnagyobbat (24 pontot). Lakhely szerint viszont nőtt a különbség a fővárosiak és a falusiak között.

 

A kutatásban szintén résztvevő közel-keleti országokban lényegesen nagyobb különbség volt a jobbak és a gyengébbek között, de Európában csak Bulgária, Németország és Szlovákia legjobb és leggyengébb szövegértő negyedikesei között volt nagyobb az eltérés a magyarországinál.

Miért szerepelt Magyarország ilyen jól ebben a felmérésben, ha egyszer a fontosabbnak tartott PISA-felmérésekben csapnivalóak az eredmények? Az EMMI szerint azért, mert kezdenek megmutatkozni az oktatás utóbbi években véghezvitt átalakításának eredményei. Érdemes ugyanakkor azt is mérlegelni, hogy a felmérés készítésekor figyelembe veszik az adott országok tanterveit, ami kedvez a központosítottabb tantervvel működő oktatási rendszereknek, mint például Magyarországon. Fontos szempont az is, hogy itt csak a negyedik osztályosok szövegértését vizsgálják, az oktatási szakemberek szerint jellemzően ezt követően, az általános iskola felső tagozatában kezdődnek az igazi problémák a magyar oktatásban.

A felmérés olyan részletekre is kitért, hogy a bántalmazott gyerekek hogyan szerepeltek a szövegértésben. A magyar negyedikesek 60 százalékát saját elmondásuk szerint soha nem bántják a társaik, viszont 31 százalékukat havonta, 9 százalékukat hetente. A gyakran bántott gyerekek jellemzően sokkal rosszabb eredményt érnek el, mint akik megússzák ezt, ez Magyarországon is így van (563 pont az átlag a nem bántalmazottaknál, 523 pont azoknál, akiket viszont rendszeresen). A magyar diákok 43 százaléka mondja azt, hogy minden nap fáradt az iskolában, ami az egyik legmagasabb arány a felmérésben, 19 százalékuk pedig minden nap szokott éhes lenni.

(MTI Fotó: Rosta Tibor)

Állam Élet Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2017. december 17. 16:16 Állam

Mennyi támogatást kaphat egy újszülött gyermek után Budapesten?

Aki legalább egy éve jó kerületben lakik, akár 170 ezer forintot is kaphat egy gyermek születése után. Hol érdemes lakni?

2017. december 17. 07:31 Állam

Budapesten kívül a szavazók felének nincs érettségije

Összességében javul a népesség iskolázottsága, de hatalmasak a különbségek az országban.

2017. december 15. 15:50 Állam, Pénz

Újabb 2,3 milliárdnyi közpénzt kap a felcsúti futballakadémia

Jóváhagyták Mészáros Lőrinc alapítványának programját, de egyelőre nem tudni, milyen új építkezés lesz majd ebből Felcsúton.