Jandó Zoltán
2017. december 8. 17:59 Állam

Ha életképes, akkor miért kell uniós támogatás egy magyar cégnek?

Az Európai Unió olyan feltételekkel juttatja forrásokhoz a tagállamokat, amely önmagában a korrupció melegágya. Ezzel az elsőre meglepő mondattal indította előadását Surányi György korábbi jegybankelnök a Transparency International Magyarország (TI) „jogállamiság és európai uniós források” című konferenciáján. A közgazdász professzor szerint a rendszer legnagyobb problémáját az üzleti szférának juttatott vissza nem térítendő támogatások jelentik, ezekben ugyanis kódolva van a korrupció.

Ha ugyanis a magánszektort “ingyen” pénzzel támogatják, annak két következménye lehet. Ha olyan projektek valósulnak meg, amelyek piaci körülmények között nem lennének életképesek, azok rontják az ország versenyképességét. Ha viszont olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek piaci alapon is megvalósulnának, akkor nincs szükség uniós pénzre, így azt egyszerűen ellopják. A kettő kombinációja, amikor olyan beruházásokat finanszíroznak amelyek nem teljesen életképtelenek, és a támogatás egy részét zsebre lehet tenni.

Surányi szerint ez minden országban serkenti a korrupciót, de a hatása annál károsabb, minél centralizáltabb a politikai rendszer. Itthon pedig egyre centralizáltabb, ezért növekszik a korrupció szintje exponenciálisan az elmúlt időszakban.

Emellett a kérdés Magyarország esetében azért is kardinális, mert az uniós források egyik legnagyobb haszonélvezője. Tavaly 3,6 milliárd euróval (közel 1800 milliárd forinttal) több pénz jött az uniótól, mint amennyit befizettünk. Ez a teljes bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,3 százaléka, ami Románia és Bulgária után a harmadik legmagasabb arány az egész EU-ban. Volt azonban az elmúlt időszakban ennél nagyobb is, 2014-ben például az 5,7 milliárd euró a GNI 5,6 százalékát közelítette.

Erre hívta fel a figyelmet Martin József Péter is, kiemelve, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban mintegy 25 milliárd euró érkezik Magyarországra. A TI ügyvezető igazgatója szerint ezek elosztása sokszor részrehajló, az esetek többségében a projekteket túlárazzák, így több 100 milliárd forint kerül illetéktelen kezekbe. Ez pedig nem választható el attól, hogy Magyarországon a jogállamiság fokozatosan épül le az elmúlt években, hiszen – mint fogalmazott – a korrupciós kitettség és a jogállamiság kéz a kézben jár.

 

Érdekes kérdés, hogy vajon tehet-e bármit az EU annak érdekében, hogy ezek a folyamatok megforduljanak. A TI konferenciájára meghívott szakértők többnyire egyetértettek abban, hogy az uniónak sok eszköze nincs megregulázni egy renitens tagállamokat. Ehhez valószínűleg még az is kevés lenne, ha elzárnák a pénzcsapokat, már ha erre lenne egyáltalán lehetőség. Épp ezért, ha azt szeretnénk, hogy a jogállamiság erősödjön hazánkban, nem szabad kívülről várni a segítséget.

Piacgazdaságot, jogállamiságot minden ország csak saját magának tud teremteni

– mondta Csaba László egyetemi tanár.

Állam korrupció Transparency International uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. január 20. 07:29 Állam, Pénz

Az államcsőd után már az olajjal is trükközhetnek Venezuelában

Vagy teljesen összeomlott az ország olajipara, vagy csak félig, de az biztos, hogy komoly gondok vannak. Közben az USA világelsőségre tör.

2018. január 19. 06:55 Állam, Pénz

Vezető fideszes politikus közelében ért földet az első röplabdás tao-milliárd

Bánki Erik elintézte, hogy felesége sportága is részesüljön a tao-pénzekből. Az első évben kettő, a családhoz köthető cég is százmilliókat nyert.

2018. január 17. 13:28 Állam

Sok tízmilliárdba kerülhet az évtizedek óta elhanyagolt Duna kitakarítása

A rendszerváltás egyik nagy vesztese a dunai áruszállítás volt Magyarországon, az egyre elhanyagoltabb folyón feleannyi árut szállítanak, mint a ‘80-as években. A folyami áruszállítás hiába környezetbarátabb és olcsóbb a közútinál, a Duna elhanyagoltsága és szabályozatlansága miatt évente mindössze kétszáz nap hajózható biztosan maximális kapacitással.