2017. december 22. 06:52 Állam, Piac

Mennyi adót fizetnek a magyar vállalatok egy munkahely után?

(A cikk szerzői: Muraközy Balázs, Reizer Balázs)

Sok erős elképzeléssel találkozhatunk arról, hogy melyik vállalatok járulnak vagy nem járulnak hozzá megfelelően az államkassza gyarapításához. Tipikus vélemények szerint a kicsik nem jelentik be dolgozóikat, a külföldi tulajdonban lévők pedig hatalmas társasági adókedvezményeket kapnak vagy transzferárazással tüntetik el nyereségüket. Ezek az kérdések nem csak a közbeszéd szempontjából fontosak, hanem formálhatják a gazdaságpolitikát is.

Miközben az ilyen vélemények gyakran egyedi történetek alapján formálódnak, szerencsére rendelkezésre állnak adatok is arról, hogy melyik vállalat mennyi adót fizet. Ezeket vizsgáltuk meg a Közgazdasági Szemlében megjelent cikkünkben. Elemzésünkhöz a legalább egy főt foglalkoztató vállalatok adóbevallásait használtunk fel 2014-ből, és háromféle, a vállalatok által fizetett adót számszerűsítettünk: a társasági nyereségadót, a helyi iparűzési adót és a munkáltatói járulékot. Ebben az elemzésben ezt a három adót neveztük együttesen vállalati adónak.*

A fő kérdésünk az, hogy mennyi adót fizetnek a különböző vállalatok egy-egy dolgozó után. Az ilyen számítások fontosak lehetnek a gazdaságpolitikának, mert – sok más tényező mellett – befolyásolják, hogy mennyi pénzt érdemes arra áldozni, hogy egy multi új leányvállalatot hozzon létre hazánkban, vagy mennyi EU-forrást ér meg, hogy egy KKV új munkahelyeket „teremtsen”.

Számításaink szerint a vállalati adókból származó bevétel túlnyomó többségét, nagyjából 70 százalékát, a munkáltatói járulék adta, és 15-15 százaléka származott nyereség- és iparűzési adóból. Vagyis az adóbevétel szempontjából a járulék sokkal lényegesebb, mint például a nyereségadó. Kissé leegyszerűsítve: amelyik vállalat magasabb béreket (és így járulékot) fizet, az jó eséllyel egyben magasabb vállalati adót is fizet.

Hatalmas eltérések vannak az éves, egy főre jutó vállalati adófizetésben. 2014-ben az eloszlás alsó részéhez (10. percentilis) tartozó vállalatok 200 ezer forint körüli, az eloszlás közepén lévő vállalatok 500 ezer forint körüli, míg a felső egy százalékba tartozó cégek több mint 4 millió forint egy főre jutó adót fizettek. Ez a húszszoros különbség megmutatja, hogy az államháztartás szemponjából közel sem mindegy, hogy milyen vállalat teremt új munkahelyeket.

De milyen jellemzők magyarázzák, hogy melyik vállalatok fizetnek több adót? Az alábbi ábra mutatja, hogy átlagosan mennyivel több adót fizetnek a különböző méretű hazai és külföldi tulajdonban lévő cégek az azonos iparágban lévő 1-10 fős hazai tulajdonban lévő vállalatokhoz képest. Minél nagyobb egy vállalat, annál több adót fizet átlagosan: egy nagyvállalat több mint kétszer annyi adót fizet, mint egy 10 főnél kisebb. Egy külföldi tulajdonban lévő vállalat további 40 százalékkal magasabb adót fizet, mint hasonló méretű hazai társa. Ezek az összefüggések a járulék és a másik két adó esetében is igazak. Átlagosan egy nagy multi által létrehozott munkahely ugyanannyi adóbevételt generál, mint két és fél hazai kisvállalati munkahely.

 

(Ezek a számok azonban csak átlagok. Az iparág, méret és tulajdon összesen 10 százalékát magyarázza meg az egy főre jutó adóbevétel eltéréseinek: ezeken a kategóriákon belül is nagyon különböznek az egyes vállalatok.)

A nagyobb és a külföldi tulajdonban lévő vállalatok magasabb adófizetése mögött elsősorban az áll, hogy ezek a vállalatok általában termelékenyebbek – vagyis ugyanannyi dolgozó és tőke felhasználásával magasabb hozzáadott értéket állítanak elő. A termelékenyebb vállalatok magasabb béreket fizetnek, nagyobb az egy főre jutó hozzáadott értékük és a nyereségük, így mindhárom vállalati adó alapja nagyobb. A termelékenység valóban nagyon erősen összefügg a vállalati adófizetéssel: a termelékenység-eloszlás felső 10 százalékába tartozó vállalatok átlagosan több mint ötször annyi adót fizetnek, mint az eloszlás alsó 10 százalékába tartozók.

Éppen ezért megvizsgáltuk azt is, hogy mennyiben különbözik a hazai és külföldi tulajdonban lévő vállalatok egy főre jutó adófizetése akkor, ha kiszűrjük a termelékenység-különbségek hatását. Azt kaptuk, hogy a külföldi vállalatok még ebben az esetben is mintegy 15 százalékkal magasabb egy főre jutó vállalati adót fizetnek, mint hazai tulajdonban lévő, hasonló méretű és termelékenységű, ugyanabban az iparágban működő lévő társaik. Ezt a 15 százalékos többlet abból származik, hogy a külföldi vállalatok – elsősorban eltérő bérpolitikájuknak köszönhetően – magasabb béreket fizetnek, mint az ugyanolyan termelékenységű hazai vállalatok, ezért több járadékot fizetnek. Eközben az egy főre jutó társasági- és iparűzési adóban nincs különbség, miután kiszűrjük a termelékenység hatását.

Összességében tehát – a költségvetés szempontjából (és persze más szempontból sem) – közel sem mindegy, melyik vállalatok hoznak létre új munkahelyeket. A legtermelékenyebb vállatok munkahelyei után annyi vállalati adót fizetnek, mint 5-10 alacsony termelékenységű munkahely után. Nem látunk arra utaló nyomot, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatok kevésbé járulnának hozzá a magyar állam bevételeihez, mint a hazaiak – sőt, magasabb béreiknek köszönhetően még akkor is magasabb adót fizetnek, ha hasonlóan termelékeny hazai vállalatokkal hasonlítjuk össze őket.

Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk Ijesztő a különbség a multik és a magyar cégek között A multiknál dolgozó 690 ezer ember több értéket termet, mint a magyar tulajdonú vállalkozások közel kétmillió alkalmazottja.

Kapcsolódó cikk Kapcsolódó cikk A magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny vesztesei Hiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

A vállalati adó általunk használt definíciója elég önkényes. Egyrészt a generált bevételek szempontjából ugyanilyen fontos, hogy mennyi adót fizet a bér után a munkavállalaló. Másrészt a vállalati adóterhek nem elhanyagolható részét teszik ki a különadók és mindenféle kisadók. Harmadrészt a nagyobb árbevételű vállalatok szintén több áfát fieztnek. Ez utóbbiakról sajnos nincsen adatunk. További adatproblémák is felmerültek. A mintát tisztítottuk, és kizártuk belőle az olyan vállalatokat, amelyeknek valamelyik kulcsváltozója hiányzott, vagy negatív volt a hozzáadott értéke. A vállalatok közötti adófizetés-különbségeket mind a két ügy lefelé torzítja: a nagyobb vállalatok más adókból is többet fizetnek, a negatív hozzáadott értékűek pedig kevesebbet.

Állam Piac adó bérek hazai cégek hozzáadott érték külföldi cégek multik termelékenység vállalat Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. január 20. 07:29 Állam, Pénz

Az államcsőd után már az olajjal is trükközhetnek Venezuelában

Vagy teljesen összeomlott az ország olajipara, vagy csak félig, de az biztos, hogy komoly gondok vannak. Közben az USA világelsőségre tör.

2018. január 19. 06:55 Állam, Pénz

Vezető fideszes politikus közelében ért földet az első röplabdás tao-milliárd

Bánki Erik elintézte, hogy felesége sportága is részesüljön a tao-pénzekből. Az első évben kettő, a családhoz köthető cég is százmilliókat nyert.

2018. január 17. 13:28 Állam

Sok tízmilliárdba kerülhet az évtizedek óta elhanyagolt Duna kitakarítása

A rendszerváltás egyik nagy vesztese a dunai áruszállítás volt Magyarországon, az egyre elhanyagoltabb folyón feleannyi árut szállítanak, mint a ‘80-as években. A folyami áruszállítás hiába környezetbarátabb és olcsóbb a közútinál, a Duna elhanyagoltsága és szabályozatlansága miatt évente mindössze kétszáz nap hajózható biztosan maximális kapacitással.