2017. december 27. 09:07 Állam, Tech

Hat év alatt 17 milliárd forinttól szabadította meg a Google és a Facebook a magyarokat

Magyarországon hivatalos, hogy a Google és a Facebook nem fizetnek rendesen adót, rajta vannak a 100 millió forint feletti adóhátralékkal rendelkező cégek NAV által összeállított listáján is. Azt azonban nem árulja el a hatóság, hogy pontosan mennyivel tartoznak, ezért mi megpróbáltuk kiszámolni.

A két amerikai internetes cég helyzete nem csak Magyarországon problémás, az Egyesült Államokon kívül gyakorlatilag sehol nem hajlandóak megfizetni a törvények szerinti adót. Azt persze nehéz eldönteni, hogy szándékos adócsaló a Google és a Facebook, vagy csak ügyesen kihasználják a lehetőségeket. Az Európai Bizottság egyre nagyobb erővel próbál fellépni velük szemben, kiosztott már néhány hatalmas büntetést például, de amíg néhány tagállam, különösen Írország, Hollandia és Luxemburg profitál ebből, addig nehéz lesz előrelépni. Ezek az országok ugyanis falaznak az amerikai netes cégeknek. A mostani a rendszerben az ő adóhivatalaiknak kellene beszedni a máshol kiesett pénzt, azok viszont látványosan nem tesznek semmit, sőt, Írország bíróságon támadta meg az Apple 13 milliárd eurós büntetését.

Az uniós adózási rendszer átalakításáért Franciaország próbál tenni valamit, de egyelőre csak tíz ország támogatja a tervet, Magyarország nincs köztük. (Nem csak az írekkel és a hollandokkal van baj, a legtöbb uniós tagállam valamilyen formában támogatja a nemzetközi cégek adóelkerülését. Ausztria például a banktitok utolsó bástyájaként kedvelt pénzmosoda, Magyarország pedig külön adókedvezményt adott a GE-nek, hogy az Alstom energetikai részlegének megvásárlását kedvezményesen tudja leadózni Franciaország helyett Magyarországon.)

Megpróbáltuk kiszámolni, hogy mekkora adóbevételtől esik el Magyarország a két cég látványos adóelkerülése miatt. Ehhez megnéztük, hogy a Magyar Reklámszövetség adatai szerint az elmúlt években hogyan alakult a magyar reklámköltés, és ebből mekkora bevételt tudtak elhódítani a nemzetközi portálok, azaz a Facebook és a Google.

 

A magyar internetes hirdetések nagyobb része, 53 százaléka köt ki ennél a két cégnél, az egész hazai internetes hirdetési piacon csak 47 százalék marad. A tévés szegmens még meghaladja a Google és a Facebook itthoni bevételét, de ha folytatódik a most látható trend, már nem sokáig. 2011 és 2016 között a magyar reklámköltések évente átlagosan 3,8 százalékkal nőttek, a nemzetközi cégek reklámbevétele viszont több, mint negyedével. A 2011-es 6 százalékos részesedésük 2016-ra 16 százalékra emelkedett.

A magyar internetes hirdetésekkel foglalkozó cégek nem csak azért vannak jelentős versenyhátrányban a Google-lal és Facebookkal szemben, mert technológia szempontból nem tudják tartani a lépést a Szilícium-völgyi innovációkkal. A két cég azért is dolgozik alacsonyabb költségszinttel, mert számos olyan adót nem fizetnek meg, amit a magyaroknak meg kell.

A Google és a Facebook úgy működik, mint egy sales house, tehát az internetes újságok, portálok hirdetéseit értékesítik. Ezért megnéztük, hogy a nyolc legnagyobb magyar sales house mennyi adót fizet a bevételéhez képest, és ez alapján próbáltuk megbecsülni a két amerikai multi adóelkerülésének a mértékét. A magyar cégek teljes árbevételének 7 százaléka köt ki közvetlenül a magyar költségvetésben, iparűzési adó, társasági adó, illetve bérek után fizetett adók és járulékok formájában. Közvetett módon az igénybe vett szolgáltatások és a megvásárolt termékek után is az államkasszában landol még további 9 százaléknyi adó. A hirdetések után pedig a főszabály szerint a 7,5 százalékos reklámadót is meg kell fizetni, így jön ki, hogy a magyar sales house-oknál elköltött 100 forintból 23 forint bevétele lesz a költségvetésnek.

Ha viszont a hirdetések a Google vagy a Facebook rendszerén keresztül jelennek meg, akkor szinte semmilyen bevétele nem képződik a magyar államnak.

A mostani rendszer szerint a magyar cégeknek igazolást kell kérni a reklámok leközlőitől, hogy megfizetik a reklámadót. Ha nem kapnak ilyet, akkor nekik kell bevallani és megfizetni. Az adó mértéke a reklámbevétel idén július óta a már említett 7,5 százalék (korábban 5,3 százalék volt) a 100 millió forint feletti reklámbevétel után (a nagyobb cégek ezt mind túllépik).

Aki reklámot tesz közzé Magyarországon, annak be kell jelentkeznie adóalanyként, mert ha nem teszi meg, akár egymilliárd forintos büntetést is kaphat. A Google és a Facebook azonban forrásaink szerint nem jelentkezik be: hiába kérik tőlük a hirdetők, nem adnak igazolást arról, hogy nem fizették meg az adót. Márpedig mindkét cég maga jeleníti meg a reklámokat, még ha más honlapokon is. A hatályos törvények szerint ez olyan, mintha a honlap tulajdonosa bérbe adná a területét, hogy a Google szerezzen oda hirdetést. Emellett a két netes óriás nem szerepel a NAV reklámadó alanyokat gyűjtő adatbázisában sem.

Így szinte biztos, hogy a Google és a Facebook százmilliónál nagyobb magyarországi adótartozásában nem csak a meg nem fizetett adók vannak, hanem büntetések is.

Mivel a Facebook és a Google segítségével hirdető cégek nem kapnak igazolást a reklámadó be nem fizetéséről – hiába kérik azt akár minden hónapban -, ezért nekik kellene megfizetni a reklámadót. A gyakorlatban azonban ezt legfeljebb a nagyvállalatok és profi reklámcégek teszik meg.

Viszont a Google és a Facebook legnagyobb megrendelői, a magánszemélyek és kkv-k több okból sem fizetnek fegyelmezetten (mindkét cég pont abban a leginnovatívabb, hogy egyszerűvé tették a hirdetések feladását a kis cégeknek és a magánszemélyeknek). Egyrészt a bonyolult szabályokat sok kisvállalkozó vagy könyvelő sem ismeri kellően alaposan. Másrészt egy átalányadózást választó cég eleve költségként sem tudja leírni, így inkább magánszemélyként hirdet a tulajdonos. Így azt feltételezhetjük, hogy a reklámadó legalább negyede nem folyik be az államkasszába.

Komoly gondot jelent még az áfa is: a Google és a Facebook is Írországban működnek, és aki hirdetni szeretne náluk, annak írországi számlát küldenek. A NAV tájékoztatója elég egyértelműen leírja, hogy bár ír cégekről van szó, ettől függetlenül be kellene jelentkezniük Magyarországon adóalanyként, és adószámot kellene kérniük, ám ezt a két vállalat nem testi meg. 

Céges ügyfeleik esetében ez nem jelent problémát, hiszen ilyen esetekben a magyar igénybe vevőknek kell bevallani és megfizetni az adót. A Google és a Facebook hirdetéseit azonban – amint erről már volt szó – nem csak cégek, de magánszemélyek is használják.

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy aki a cégektől számlát kér, mindig áfa nélkül kapja, de például magánszemélynek nem is adnak számlát. Emellett az olyan kisebb vállalatok, amelyek nem áfa alanyok, vagy átalányadózók jellemzően szintén nem kérnek számlát, így nem is vallják azt be. Persze a NAV fordulhat az ír adóhatósághoz, hogy számolják ki, mennyi áfát követelhet emiatt, de erre még nem került sor, és nem is nagyon lehet abban bízni, hogy sor kerül. Így összességében azt feltételezhetjük, hogy a szolgáltatások után az áfa nagyjából negyede szintén nem folyik be a költségvetésbe.

Becslésünk szerint így a büntetéseken kívüli a közvetlen adókiesés csak a reklámadóból és az áfából nagyjából 2,8 milliárd forint lehetett 2016-ban.

 

 

A közvetlen adókiesés mellett azonban közvetetten is igen hátrányos a két cég működése: versenyelőnyüket kihasználva egyre több reklámot tudnak magukhoz csábítani, így  a magyar szereplők egyre kevésbé versenyképesek, kisebb az árbevételük, kevesebb embert is alkalmaznak.

Ha a magyar sales house-ok beszámolóiból vett adatokat nézzük, akkor csak a kiesett társasági adó, iparűzési adó és a bérek után fizetett adók és járulékok további nagyjából 2,5 milliárd forint kiesést jelentettek 2016-ban. Ha a Facebook és a Google irodát nyitna Budapesten, hogy itt kezelje reklámtevékenységeit, ennek jó része is itthon maradna.

Egyébként a Facebook megpróbál előre menekülni a gigászi uniós büntetések elől, és december 12-én bejelentette, hogy helyben kíván adót fizetni. Így idővel a társasági adó és az iparűzési adó is Magyarországon maradhat. (Azért valahol bizarr a bejelentés: mintha az ukrán cigit csempésző bandák bejelentenék, hogy majd 1-2 éven belül ők is kérnek zárjegyet a cigire, és senki nem ültetné le őket.)

De ha mindez meg is történik, még akkor is jelentős bevételtől esik el az ország, hiszen a nemzetközi cégek továbbra sem dolgoznának magyar alvállalkozókkal. A magyar GDP nagyjából felét központosítja a magyar állam, és ha azt feltételezzük, hogy az igénybe vett szolgáltatások után 50 százalék, a termékbeszerzések után – figyelembe véve az importot – 30 százalék adóbevétele keletkezik az államnak, akkor így is 2,4 milliárd forint kára van az országnak azon, hogy nem magyar cégek nyújtják a szolgáltatást (igaz ugyanezt a termelőcégek is megteszik, amikor külföldre telepítik gyártásukat). Ez az utóbbi szám nagyon bizonytalan becslés, de arra megfelelő, hogy érzékeltesse a nagyságrendet.

Kérdéses, hogy mennyit sikerül az eddig elúszó adókból megfizettetni. Csak az elmúlt 5 évben a reklámadó, áfa, iparűzési és társasági adó kiesés a Google és a Facebook esetében 16,8 milliárd forint lehetett becsülésünk szerint. Ha pedig a magyar szolgáltatások kimaradását is beleszámoljuk, akkor harmincmilliárd felett lehetett a kár. És ebben nincs benne a figyelemtereléssel foglalkozó cégek okozta irodai termelékenységromlás. Mivel a digitális szolgáltatások egyre nagyobb szerepet kapnak, nagyon fontos lenne mielőbb európai megoldást találni az igazságos adózásra, és azt jó lenne betartani is.

Állam Tech adó adóelkerülés facebook google reklámadó Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. január 17. 13:28 Állam

Sok tízmilliárdba kerülhet az évtizedek óta elhanyagolt Duna kitakarítása

A rendszerváltás egyik nagy vesztese a dunai áruszállítás volt Magyarországon, az egyre elhanyagoltabb folyón feleannyi árut szállítanak, mint a ‘80-as években. A folyami áruszállítás hiába környezetbarátabb és olcsóbb a közútinál, a Duna elhanyagoltsága és szabályozatlansága miatt évente mindössze kétszáz nap hajózható biztosan maximális kapacitással.

2018. január 17. 06:55 Állam, Piac

Azokat a közműcégeket vagy akár bankokat is segélyezed, amelyeknek nem vagy ügyfele

A Magyar Posta egyre nehezebben, olykor egyáltalán nem tudja kitermelni azt a veszteséget, amelyre az állam kényszeríti.

2018. január 16. 06:55 Állam

Az államtól rettegő topmenedzsereket talált Magyarországon egy kutatás

Tudományos kutatás keretében beszéltek magyarországi cégvezetőkkel, hogy megértsék a formálódó magyar klánállamot.