Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. január 5. 06:54 Állam, Piac

Milliárdokat nyerhet a kormány a lakáskiadáson, pedig csökkentette az adót

Idén már nem kell fizetni a 14 százalékos eho-t az évi egymilliós – tehát havi 83 ezres – lakáskiadásból származó jövedelem felett sem, csak a 15 százalékos szja-t. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az adócsökkentéssel hárommilliárd forintot nyer a költségvetés, ami csak elsőre tűnik ellentmondásnak: jelenleg a bérlakások legalább felét feketén adják ki magánszemélyek. Ha a piac csak tíz százalékot tisztulna a lépés hatására, már meg is lenne a hárommilliárd többlet.

2016-ban összesen 321 ezer lakásban éltek bérlők, ezek túlnyomó részét, 260 ezer lakást magánszemélyek adták ki. Ebből is látszik, hogy egyre népszerűbb Magyarországon is a lakásbérlés: 2011-ben összesen még csak 277 ezer lakást adtak ki bérlőknek.

 

Ugyanakkor a NAV adatai szerint csak százezer ember vallott be jövedelmet lakáskiadásból, ők összesen 85 milliárd forint bevételt jelentettek az adóhivatalnak. Bár vannak, akik több lakást is kiadnak, de az nyilvánvalóan abszurd, hogy egy lakáskiadóra átlagosan 2,6 kiadott lakás jusson, a valóság a bevallott jövedelmek alapján sokkal közelebb lehet az 1-hez. Valószínű tehát, hogy a lakások legalább felét, de inkább többet feketén adják ki.

A NAV-nak küldött szja-bevallásban az ingatlan bérbeadást csak 2015 óta kell feltüntetni külön soron, korábban több más jövedelemmel összevontan, az önálló tevékenységből származó jövedelem soron szerepelt a lakáskiadás. Az egykulcsos szja itt sokat segíthetett, mert öt év alatt 9,3 százalékkal nőtt a bevallott önálló jövedelemből szerzett jövedelem, miközben a bruttó bérek csupán 5 százalékkal nőttek ebben az időszakban. (Az egy főre jutó bevallott önálló jövedelem 3,5 százalékkal nőtt, tehát az inflációt is figyelembe véve csökkent, viszont 91 ezerrel nőtt a bevallók száma.)

 

A 2016-os egy főre jutó átlagos ingatlan kiadási jövedelem éves szinten 856 ezer forint volt, tehát havonta 71 ezer forint. A budapesti albérletárak már 2016-ban is efelett voltak, és a megyeszékhelyeken sem lehetett ennél olcsóbban albérlethez jutni. Korábbi adatok szerint a bérbe adott lakások kétharmada Budapesten és megyeszékhelyeken volt, ez vélhetően azóta sem változott sokat. Tehát a lakásállomány nagy része olyan településen van, ahol az esetek túlnyomó többségében magasabb áron adják ki az ingatlanokat.

Az egymillió feletti éves lakáskiadási bevételeket természetesen azért nem vallották be az emberek, mert akkor a teljes összegre dupla adót kellett volna fizetniük: a 15 százalékos szja felett a 14 százalékos eho-t is. Azt sajnos nem tudták megmondani a NAV-tól, hogy mennyien és mennyi eho-t fizettek be az utóbbi években lakáskiadás után, de feltételezhetően elhanyagolható az összeg.

Ha minden lakás kiadása után bevallanák a valódi bevételt – tehát duplázódna a bevallók száma, és a mostani piaci körülmények alapján reális szintre emelkednének az általuk átlagosan bevallott jövedelmek -, akkor a mostani 13 milliárd forintos szja-bevétel 33 milliárd forint körülire emelkedne. Erre persze nincs sok esély, de ha csak tíz százalékot fehéredne a piac, az már milliárdokat hozna az államnak.

Ami viszont nem változik:

továbbra sem éri meg cégeknek bérlakást építeni.

A piacot az adócsökkentés után továbbra is magánszemélyek uralják majd, az erősebben ellenőrzött cégek továbbra sem tudnak a szürkezónában versenyezni. Azt egyébként nehéz pontosan kitalálni, pontosan mennyi cég foglalkozik ingatlan bérbeadással. Főtevékenység szerint összesen 17 ezer magyar cég adta meg ezt, de ezek nagy része nem lakásokat, hanem kereskedelmi és ipari ingatlanokat ad bérbe.

 

Pontosabb képet kaphatnánk, ha megnézzük, hogyan fizetnek áfát tevékenységük után. Az áfa szabályai szerint az ingatlan bérbeadása áfamentes, de így a megfizetett áfát sem lehet levonni utána. Ez nagyon hátrányos lenne a cégeknek, akik áfásan megveszik a lakásokat, aztán kiadják. Éppen ezért az ezzel foglalkozó cégek azt is választhatják, hogy a lakásokat áfásan adják bérbe. A NAV nyilvántartása szerint jelenleg 20 109 cég és 554 egyéni vállalkozó választotta ezt a lehetőséget. Mivel körülbelül 15 ezer olyan lakást vesznek ki a KSH szerint, ami céges és egyéb tulajdonban van, a cégek közül sokan a valóságban biztosan nem foglalkoznak lakáskiadással.

Állam Piac albrélet eho lakás kiadás lakás kiadás adózás NAV szja Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Torontáli Zoltán
2018. április 23. 13:30 Állam, Piac

Csak két év múlva kell megadni a nyugaton dolgozó magyar munkásnak a nyugati bért

Kompromisszumos megállapodás született az unión belül kiküldött munkavállalók bérrendezésére.

Wiedemann Tamás
2018. április 23. 12:03 Állam, Pénz

Az uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EU

Brüsszel az uniós támogatási rendszer átalakításával növelné befolyását az olyan renitens tagállamokban, mint Magyarország és Lengyelország.

Hajdu Miklós
2018. április 23. 06:55 Állam

Minden egy helyen arról, volt-e csalás a választáson, és miért nyert ennyire a Fidesz

Egy cikkben összegezzük a választásokról szóló adatelemzéseink legfontosabb eredményeit.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. április 22. 15:30 Állam, Élet

Elvégeztük a választási iroda munkáját, közzé tesszük az adatokat

Létrehoztuk GitHub fiókunkat, ahonnan elérhetőek lesznek az adatelemzéseinkhez használt adatbázisok és háttéranyagok.

Hajdu Miklós
2018. április 22. 07:40 Állam

Mélyebbre ástunk a Fidesz sikerében és ezt találtuk

Megnéztük egyszerre több társadalmi és gazdasági mutató kapcsolatát a Fidesz sikerével, és a legfontosabb összefüggést az iskolai végzettséggel láttuk.

Wiedemann Tamás
2018. április 20. 14:19 Állam, Pénz

Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet

A karácsonyi szünetben sebtében hozott kormányrendelet alkalmat adhat az ingatlanos trükközésre.