2018. január 9. 06:55 Állam, Pénz

Lelkesen segítenek az adótanácsadók az adóelkerülő nagyvállalatoknak

Ahol megjelenik a Big 4 adótanácsadó cégek valamelyike, ott csökkenni fog az adófizetés – állítja egy tanulmány, amit a Paradise Papers adatait vizsgáló nemzetközi kutatócsoport jelentetett meg a Journal of World Business-ben.

A kutatók alapos munkát végeztek, megvizsgáltak tucatnyi fejlett ország összesen 5912 darab cégét, hogy statisztikai módszerek bevetésével megállapíthassák: azok a cégek, amelyek a Deloitte, EY, KPMG vagy a PwC valamelyikét alkalmazzák, sokkal nagyobb valószínűséggel fognak adóparadicsomba vezető céghálóval spórolni az adón, mint akiknek nem dolgozik a Big 4. Ezzel a módszerrel összesen nagyjából 500 milliárd dollárral fosztják meg a világ államkasszáit minden évben.

A nagy nemzetközi adótanácsadó cégek és a nemzeti adóhivatalok között nem kiegyenlítettek az erőviszonyok. Tavaly a négy cég összesen 134 milliárd dollár árbevételt ért el, ami nagyjából megfelel Magyarország GDP-jének. Mindent összevetve 945 ezer ember dolgozik ezeknél a cégeknél – ebből, ha az árbevételből indulunk ki, az adózási területen 250-300 ezres létszám lehet -, miközben a világ jelentősebb országainak adóhivatalaiban az OECD adatai szerint összesen kétmillióan dolgoznak, de utóbbiak nagy része a magánszemélyek adóbevallásaival van elfoglalva, nem a cégekkel.

A dupla ír – holland szendvics technika sematikus ábrája a tanulmányból.

A Paradise Papers dokumentumait és az Orbis nevű – egyébként igen hiányos – globális cégadatbázist felhasználó tanulmány főleg arra a híres dupla ír – holland szendvics nevű technikára koncentrál, amiről korábban a Google-lel kapcsolatban írtunk. A technika lényege, hogy a nemzetközi cég valamelyik adóparadicsomba, mondjuk Bermudára helyezi szabadalmait és szellemi tulajdonjogait, majd – ír és holland cégek felhasználásával – ezekbe menti nyereségét, hogy lényegében semmiféle társasági nyereségadót ne kelljen fizetnie.

A tanulmány szerint azok a cégek, amelyek korábban nem éltek ezzel a megoldással, azok nagyobb eséllyel váltottak erre, miután szerződtek a Big 4 valamelyikével az adótanácsadási területen. Azok a vállalatok, melyek a Big 4-ra váltottak, 12-14 százalékkal gyakrabban használnak adóparadicsomokat, és éves szinten 2,9 százalékkal több céget jegyeztek be adóparadicsomokba, mint amelyek nem ezekkel dolgoznak.

A szerzők egyike, Chris Jones szerint a tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a Big 4 cégek fontos szereplők lettek a nagyvállalatok rendszerszerű adóelkerülésének és az adóparadicsomok használatának lehetővé tételében. A másik szerző arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel részben hiányos adatbázissal dolgoznak – hiszen a nagyvállalatoktól nem várja el senki, hogy országokra lebontva ismertessék tevékenységüket a mérlegeikben -, ezért valószínűbb, hogy alulbecsülték az adóelkerülés mértékét.

Ha az országok változtatni szeretnének ezen a helyzeten, akkor a saját kezükbe kellene venni a sorsukat, hiszen a cégek csak a kihasználják a félig-meddig legális lehetőségeket, a Big 4 cégek pedig megmutatják nekik ezeket. És élnek azzal az előnnyel, hogy kiválóan beágyazódtak a globális politikai és gazdasági elitbe, a világ szinte minden kormányának adnak tanácsokat, sok szempontból nélkülözhetetlenek.

Megoldás lehetne például, ha kötelezően szétválasztanák a könyvelési és adótanácsadási feladatokat a tanácsadástól, ezt javasolja például a brit parlamenti vizsgálóbizottság néhány évvel ezelőtt megjelent jelentése is. Ezzel segíteni lehetne, hogy a könyvelők és könyvvizsgálók függetlenül végezhessék a munkájukat. Ha ma felkérnek egy tanácsadót például a cég profitjának emelésére, és közben az audit osztály kiderít olyan dolgokat, ami rontja a profitot, nehéz a cégen belüli konfliktusokat kezelni. Azt a könyvelők nemzetközi szervezete is elismeri, hogy túlságosan koncentrált a piac, de a szétválasztást mégsem tartják jó ötletnek.

Egyedül Nagy-Britanniában indult el valami változás az adótanácsadó cégek körül. Tavaly több büntetést szórtak ki ezekre a cégekre, mint a megelőző három évben összesen. Igaz, ez így is mindössze 15 millió font volt, a PwC-nek például ötmillió fontot kell fizetnie, miután az RSM Tenon a cég hibája miatt 12,1 millió fontot bukott. A könnyvvizsgálókat ellenőrző brit FRC most azon gondolkodik, hogy a big 4 számára a maximális büntetés mértékét a duplájára, 10 millió fontra emeljék. A Skót Nemzeti Párt továbblépett: azoknak a cégeknek, amelyek részt vettek adóelkerülés szervezésében és ezzel a skót kormány bevételeit csökkentették, nem akarnak a jövőben több megbízást adni.

Amerikában is lesznek változások: 2019-től a tőzsdén jegyezett társaságoknak a könyvvizsgáló jelentésükben szerepeltetniük kell egy critcal audit matters fejezetet is, amiben a nehezen eldönthető eseteteket kell dokumentálniuk. Ez nem tűnik nagy változásnak, de sokat várnak tőle: megteremtheti a lehetőséget a könyvvizsgálók felelősségre vonásának. Ha ugyanis nem tüntetik fel, hogy például szerintük az értéktelen lakáshitel állomány értékelése nehéz és kockázatos feladat, akkor utólag már nem mutogathatnak a megrendelőre és a körülményekre.

Más miatt is aggódhatnak a Big 4 cégek: az Egyesült Államokban az MF Global befektetési cég több 1,5 milliárd dolláros hiányt hátrahagyva csődölt be. Most a cég ügyvédei a PwC felelősségét szeretnék kimondhatni a bírósággal, mivel szerintük felelőtlenül fogadták el a cég éves beszámolóit. Egyelőre tehát úgy néz ki, hogy nem is a gigantikus összegű adóelkerülés miatt fogják a kormányok az adótanácsadókat és könyvvizsgálókat felelősségre vonni, hanem a megkárosított befektetők.

Európában egyelőre csak a pénzügyi szektorra korlátozódik a szigor, az új pénzügyi szabályozás szerint idéntől bizonyos időközönként le kell cserélni a könyvvizsgálót. Igaz, ez nem hoz nagy változást: ha valamelyik banknak meg kell válnia mondjuk a Deloitte-tól, akkor értelemszerűen vagy az EY-t, vagy a PwC-t, vagy a KPMG-t fogják választani.

Állam Pénz adóelkerülés adóparadicsom big 4 deloitte ey kpmg pwc Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. január 17. 13:28 Állam

Sok tízmilliárdba kerülhet az évtizedek óta elhanyagolt Duna kitakarítása

A rendszerváltás egyik nagy vesztese a dunai áruszállítás volt Magyarországon, az egyre elhanyagoltabb folyón feleannyi árut szállítanak, mint a ‘80-as években. A folyami áruszállítás hiába környezetbarátabb és olcsóbb a közútinál, a Duna elhanyagoltsága és szabályozatlansága miatt évente mindössze kétszáz nap hajózható biztosan maximális kapacitással.

2018. január 17. 06:55 Állam, Piac

Azokat a közműcégeket vagy akár bankokat is segélyezed, amelyeknek nem vagy ügyfele

A Magyar Posta egyre nehezebben, olykor egyáltalán nem tudja kitermelni azt a veszteséget, amelyre az állam kényszeríti.

2018. január 16. 06:55 Állam

Az államtól rettegő topmenedzsereket talált Magyarországon egy kutatás

Tudományos kutatás keretében beszéltek magyarországi cégvezetőkkel, hogy megértsék a formálódó magyar klánállamot.