Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. január 15. 16:06 Állam, Élet

Azért nincs elég pincér és építőipari munkás, mert kivándoroltak

2011 és 2016 között a kivándorlás miatt érzékelhetően csökkent az itthoni munkavállalók száma, a munkavállalás céljából távozók nettó aránya évente átlagosan több mint egy százalék volt. A legnagyobb arányban Dél-Dunántúlról és Nyugat-Dunántúlról lépnek le külföldre dolgozni az emberek, míg foglalkozások szerint a vendéglátóipar és az építőipar szenvedhet a legjobban a munkaerőhiánytól a kivándorlás miatt – derül ki a Munkaerőpiaci Tükör 2016 című kiadványból.

Hárs Ágnes és Simon Dávid a külföldi munkavállalás és a munkaerőhiány kapcsolatával foglalkozó tanulmányában a 2006 és 2010 közötti, illetve a 2011 és 2016 közötti időszakokat hasonlította össze.

Becsléseik szerint 2011 és 2016 között a felnőtt, nem nyugdíjas foglalkoztatottak kicsit több mint 2 százaléka vállalt munkát külföldön, de közel fele hazajött és Magyarországon helyezkedett el. A hazatérőket figyelembe véve a külföldi munkavállalás következtében hiányzók nettó aránya évente átlagosan több mint 1 százalék volt, ami jóval magasabb, mint korábban. 2006-2010 között ez az arány nem érte el a 0,6 százalékot.

A külföldi munkavállalásra a fiatal kornak, az iskolai végzettségnek, a régiónak és a foglalkozásnak van jelentős hatása. A 30 év alatti fiatalok és a gimnáziumi a végzettségűek különösen magas arányban mennek külföldre dolgozni, és kevesen térnek vissza. A felsőfokú végzettségűek körében ugyanakkor a kivándorlási és a hazatérési arány is elmarad az átlagostól.

Az elemzés szerint ugyan az iskolai végzettség nagyban meghatározza a külföldi munkavállalást, a visszatérésre nincs szignifikáns hatása.

Régiók szerint nézve Dél-Dunántúlról és Nyugat-Dunántúlról lépnek le a legnagyobb arányban külföldre dolgozni az emberek, és mivel itt a hazatérők aránya is kicsi, itt alakulhat ki a legnagyobb munkaerőhiány. Észak-Magyarországon is magas a külföldi munkába lépők aránya, de sokan vissza is térnek, ami rövid idejű szezonális munkavégzésre utal. Közép-Magyarországról távoznak külföldi munkavállalási céllal a legkevesebben az országban.

Foglalkozásonként nézve a legnagyobb arányban a vendéglátásból mennek külföldre dolgozni az emberek. 2011 és 2016 között a kilépők aránya évente átlagosan közel 5 százalék volt, így a visszatérők alacsony aránya mellett a nettó munkaerő-elvándorlás 4 százalékkal csökkenti évente átlagosan a hazai vendéglátásban foglalkoztatott potenciális létszámot. Éves átlagban közel 4,5 százalék az építőipari és 3,5 százalék az épületgépészeti-szerelési foglalkozásokból külföldi munkába lépők becsült aránya, de ezekbe a foglalkozásokba viszonylag magas a visszatérési arány is. A gépkocsivezetők közül is sokan vállalnak kint munkát, és kevesen tértek vissza, ami évente átlagosan 1,5 százalékkal csökkentette a potenciális létszámukat itthon. A kereskedelemből nem mentek ki annyian, de az ő arányuk is nőtt 2006-2011-hez képest.

A külföldi munkavállalásban nagy szerepet játszik a korábbi munkanélküliség is. A munkaerőfelmérés adatai alapján ugyanis a külföldön munkát vállalók közül sokan munkanélküliek voltak a felmérést megelőző egy évben.

A tanulmány tehát megállapította, hogy a 2011 után fellendült munkavállalási célú kivándorlás elsősorban a fiatalokra volt jellemző, és néhány foglalkozást sokkal jobban érintett, mint a többit. A vendéglátóipari, építőipari, épületgépészeti és járművezetői foglalkozásokból mennek a legtöbben külföldre, ami nagyban hozzájárul az itthoni munkaerőhiányhoz.

A szerzők a KSH negyedéves munkaerő-felmérésének adatait használták fel, amely tartalmazza a magyarországi lakcímmel rendelkező, külföldön dolgozók körét, de nem tartalmazza azokat, akik családostul elköltöztek. Ez utóbbi miatt a fogadó országok tükörstatisztikáit is felhasználták, amely segít pontosabb képet adni a kint élők sokaságáról. Mivel ez viszont nem mutatja meg, hogy a kint élők mit csinálnak, az aktivitást az országok 2011. évi népszámlálásának adataiból becsülték meg. A munkaerő-felmérés adatai alapján csak a külföldön dolgozókat lehet azonosítani, így a becslés nem tartalmazza a külföldön munkanélküli, tanuló vagy egyéb inaktív magyarokat. A kint élők, illetve a kivándorlók száma és aránya is tehát ennél jóval magasabb lehet.

Állam Élet külföldi munkavállalás munka munkaerő munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Hajdu Miklós
2018. április 23. 06:55 Állam

Minden egy helyen arról, volt-e csalás a választáson, és miért nyert ennyire a Fidesz

Egy cikkben összegezzük a választásokról szóló adatelemzéseink legfontosabb eredményeit.

Hajdu Miklós
2018. április 22. 15:30 Állam, Élet

Elvégeztük a választási iroda munkáját, közzé tesszük az adatokat

Létrehoztuk GitHub fiókunkat, ahonnan elérhetőek lesznek az adatelemzéseinkhez használt adatbázisok és háttéranyagok.

Hajdu Miklós
2018. április 22. 07:40 Állam

Mélyebbre ástunk a Fidesz sikerében és ezt találtuk

Megnéztük egyszerre több társadalmi és gazdasági mutató kapcsolatát a Fidesz sikerével, és a legfontosabb összefüggést az iskolai végzettséggel láttuk.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. április 20. 14:19 Állam, Pénz

Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet

A karácsonyi szünetben sebtében hozott kormányrendelet alkalmat adhat az ingatlanos trükközésre.

Rigó Anita
2018. április 20. 06:48 Állam

Ahol iskolázottabb a népesség, ott kevesebben szavaztak a Fideszre

A népesség képzettsége a járásokban nagyban megmagyarázza a Fidesz-győzelem arányát.

Rigó Anita
2018. április 19. 06:19 Állam

Az ország sok részén nincs elég munkahely, ezért még mindig az államtól függ a lakosság

Nagyon sok járásban még mindig hatalmas szerepe van a közmunkának, a Fidesz-kormány újragondolt szociális segélyének.