Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. február 1. 08:44 Állam

Valós kutatási eredményeket torzított felismerhetetlen hazugsággá a miniszterelnöki sportmegbízott

„Minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben”. Ezzel az egyébként valós, sőt némileg talán még visszafogottnak is tekinthető állítással vezette fel hétfőn az elmúlt 8 év sport és sportpolitikai eredményeit bemutató Hajrá, magyarok! című kiadványt Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott.

A politikus állítását kutatások igazolják, az adott kontextusban azonban mégis hatalmas hazugság, amit mondott. Nyitrai ugyanis a kormány 2010 és 2018 közötti sportköltéseit próbálta legitimálni az egészségügyi kiadások csökkenésére tett utalásával, erre azonban az említett kutatások nem alkalmasak.

A felmérések szerint ugyanis valójában nem a sportra, hanem a fizikai aktivitásra elköltött pénz térül meg kétszeresen egészségügyi oldalon. Ennek itthon is jól feldolgozott szakirodalma van. Sőt, valójában ennél jobb is lehet az arány. Egy kanadai kutatás például 2-5-szörös megtérülést hozott ki tízéves időtávon, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig már egy 15 évvel ezelőtti kutatásában is arra jutott, hogy minden fizikai aktivitásba fektetett dollár összességében 3,2 dollár megtakarítást eredményez az egészségügyben.

Ez azonban csak a sport egy részére, a szabadidősportra igaz.

Márpedig ez az a szegmens, amire szinte semmit nem költ a kormányzat. A Nyitrai által prezentált 35 oldalas tanulmány eddigi eredményeket bemutató első 32 oldalán például egyetlen egyszer sem kerül elő a szabadidősport kifejezés. Előremutató, hogy a dokumentum legvégére odacsapott „sportolási lehetőséget mindenkinek” című kétoldalas fejezetben foglalkoznak ezzel a témával, itt azonban csak jövőbeli célokat és terveket vázolnak, elért eredményekről szó sincs.

A kiadvány – a korábbiakkal ellentétben – jelen időben ír a több, mint másfél éve meghirdetett Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Programról. A beszámoló szerint ennek első ütemében 1,5 milliárd forintból 110 településen jön létre szabadidős-egészség sportpark és/vagy rekortán borítású futókör. Hogy mikorra, illetve, hogy mi valósult meg az elmúlt másfél évben, arról azonban nem írnak egy szót sem. Az összeg – demagóg, de ideillő példával – nem sokkal több annál, amennyi közpénzhez a tao-rendszernek köszönhetően a felcsúti akadémia az idén juthat, nagyjából harmada a fehérvári futball-aréna költségének, és alig 27-ed része annak, amennyiből az új Puskás stadion épül.

Ennél is sötétebb a kép, ha kissé mélyebbre ásunk. Az idei költségvetésben például közel 190 milliárd forintnyi sporthoz kötődő költést terveztek be, ebből azonban mindössze 522 millió forint jut a szabadidősport támogatására. Ez 0,27 százalék, a töredéke annak, amit szakértők helyesnek tartanak. Persze ha pozitívak akarunk lenni, akkor megközelíthetjük onnan a dolgot, hogy végül is ez előrelépés, hiszen tavaly és tavalyelőtt csak 477 millió forint szerepelt ezen a soron.

 

Kicsit megengedőbben a szabadidősport támogatásához lehet még sorolni az „aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatokra” elkülönített 800 milliót, a diák- és hallgatói sportra szánt bő félmilliárd forintot, és a sport népszerűsítésével összefüggő 25 milliós tervezett kiadást is. Az így adódó 1,88 milliárd forint azonban még mindig csak 1 százaléka a teljes költésnek. Utóbbiban ráadásul nincs benne a tao-rendszer, amely ugyancsak évi több 10 milliárdos forrást jelent a sportnak, amiből azonban szintén egy fillér nem jut a hagyományos értelemben vett szabadidősportnak. Összehasonlításképpen: a Puskás építésére csak idén 66 milliárd jut, a Maccabi Játékokra 10,5 milliárd, kiemelt sportegyesületek ilyen-olyan támogatására pedig 6 milliárd.

Persze ezen a ponton fel lehet hozni, hogy nem csak stadionok épülnek, hanem tornatermek és tanuszodák is, az idén például 6 milliárdból, illetve, hogy utánpótlás nevelésre is rengeteget költ az állam, 2018-ban a tervek szerint csak a költségvetésből 2,4 milliárdot, tao-támogatás formájában pedig ennél is egy nagyságrenddel többet. Ez tény, de a tanuszodák már négy éve épülnek elég kevés látható eredménnyel, az utánpótlás-nevelés pedig nem szabadidősport, hanem a versenysport előszobája. Sőt, ha az egyesületeknek kötelezettségként írják elő a korosztályos csapatok kiállítását, akkor az olyan torzulásokhoz vezethet (és vezetett is) a magyar sportéletben, ami nemhogy elősegíti, hogy mozogjanak a gyerekek, de egy életre el is veszi a kedvüket a sporttól.

 

Ez nem jelenti azt, hogy a versenysportot, vagy éppen az utánpótlás-nevelést egyáltalán ne kellene támogatni, csak éppen itthon az arányok tolódtak el elég extrém módon. Nem véletlenül: a versenysportnak ugyanis – akár tetszik, akár nem, mindig is (de az 50-es évektől egészen biztosan) – a politikai berendezkedés és elit elfogadottságát javító szerepe (is) volt. Ha a szovjetek legyőzték az olimpiai éremtáblázaton az amerikaiakat, a keleti blokk pedig a nyugatit, akkor az is megerősítette, hogy minden remekül megy a vasfüggönyön innen.

Ilyen kormányzati támogatási prioritások mellett elég orcátlan dolog az egészségügyi megtakarításokról beszélni. Pedig nagyon is lenne dolga az államnak ezen a területen. Arról, hogy az egyes országokban mennyien sportolnak, nincsenek megbízható összehasonlító statisztikák, ami van, az elég torz (helyenként a kutyasétáltatás és a kocsmából hazabiciklizés is sporttevékenységnek számít). Emiatt nehéz megítélni, hogy nemzetközi összevetésben mennyit sportolunk.

 

Épp ezért olyan mutatókat szoktak elővenni, amiből következtetni lehet az egyes országok lakosságának életmódjára. Így például a túlsúlyosak, és elhízottak arányát. Ebben pedig borzalmasan állunk. A WHO adatai szerint unióban például csak Máltán és az Egyesült Királyságban jut 100 lakosra több elhízott.

Persze az Egészségügyi Világszervezet módszertanával lehet vitatkozni, a trendek azonban ezekből is elég jól látszanak. Magyarországon mindkét nem esetében nő a túlsúlyosok, és elhízottak aránya is, méghozzá elég gyorsan. Míg a 2000-es évek elején a férfiak kevesebb, mint hatvan, a nőknek pedig nagyjából 48 százaléka tartozott előbbi kategóriába, 2016-ban a férfiaknál a 70-et közelítette, a nőknél pedig 53 százalék felett járt a túlsúlyosok aránya.

 

Állam költségvetés szabadidősport utánpótlás-nevelés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Hajdu Miklós
2018. május 18. 16:02 Állam

Hiába van óriási szükség munkásokra, rengetegen az idénymunkában ragadtak

Még mindig nagyon sokan eltűnnek télre a munkaerőpiacról, pedig a cégek már lasszóval keresik a dolgozókat.

Fabók Bálint
2018. május 17. 11:11 Állam

Monaco elit lakónegyeddel kezd tengeri terjeszkedésbe

Brutálisan nőttek az ingatlanárak a miniállamban, amelynek területe három százalékkal fog nőni, hogy fogadni tudják az alacsony adózásra vágyó szupergazdagokat.

Wiedemann Tamás
2018. május 15. 18:00 Állam, Piac

Ugyanazt a hibát követik el a románok, amit a magyarok tizenöt évvel ezelőtt

Úgy tűnik, lufi volt a román gazdaság elképesztő növekedési üteme. Az állam növekedésösztönző gazdaságpolitikája egyre gyorsuló inflációhoz vezetett.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. május 19. 15:46 Világ

Egyre nehezebb megkülönböztetni az USA külpolitikáját Trump üzleti érdekeitől

Kína, Katar és az oroszok mesterien befolyásolják pénzzel az amerikai elnököt. A nyílt vesztegetéstől visszariadó európaiak veszthetnek ezen a legtöbbet.

Jandó Zoltán
2018. május 18. 06:51 Pénz, Piac

Üzleti titkokat adott ki Orbán és Szijjártó, de tényleg jöhet a román gáz

Néhány éven belül valóban lehet jelentős alternatívája az orosz gáznak Magyarországon, még akkor is, ha ebből most épp balhé van Romániában.

Torontáli Zoltán
2018. május 17. 06:50 Piac

Csak egészen súlyos trükkökkel tudnak talpon maradni az életképtelen élelmiszerboltok

Szürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.