Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 14. 15:53 Állam, Pénz

A tagállamok helyett a cégek dönthetnek a jövőben az uniós támogatások egy részéről

Májusban dönthetnek az uniós tagállamok az Európai Bizottság következő hétéves költségvetési tervezetéről. Ez elég fontos, mert ebből derülhet ki, hogy többek között Magyarország is mekkora összegű támogatást kaphat 2020 után. A Financial Times információi szerint a brüsszeli testület egy ötven oldalas, különböző alternatívákat magában foglaló pénzügyi programot rakott össze, amit a jövő héten hoznak nyilvánosságra.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta erről ma, hogy nagyon nehéz menet lesz a végleges büdzsé elfogadása, mert minden tagállam mást akar. Akik eddig is nettó befizetői voltak az Európai Uniónak, nem akarják növelni a hozzájárulásaikat.

Néhány évvel ezelőtt, ha valaki benyitott az EU kormányfőinek ülésére és megkérdezte, hogy ki kér kávét, nyolcan jelentkeztek, ketten pedig jelezték, hogy nem kérnek. Ha ma valaki benyitna egy ilyen ülésre tucatnyi különböző kérést kellene megjegyeznie: presszó kávét kérek, tejjel, cukor nélkül, capuccinót szeretnék sok habbal, koffeinmentes lattét kérek

– jellemezte Juncker a jelenlegi EU-t. A bizottság leköszönő elnöke nem csak arra célzott, hogy időközben 28 tagúra bővült az unió, hanem a fogyasztói igények is módosultak, vagyis a tagállamok nagyon eltérő célokat szeretnének az uniós források terhére megfinanszírozni.

A mostani helyzet azért bonyolultabb, mint korábban, mert két nehézséggel is szembe kell nézniük a tagállamoknak az új költségvetési ciklus tervezésekor. A brit kilépés miatt óriási összegek esnek ki a közös büdzséből, miközben új kihívásokkal, mint például a menekültkérdés, közös biztonság, is szembe kell néznie az EU-nak. A Brexit miatt kieső összegeket fele részben a már meglévő források átcsoportosításával, fele részben új források bevonásával helyettesítené a testület.

Günter Oettinger, a költségvetésért felelős uniós biztos mai brüsszeli sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy az ötven oldalas tervezetet egyfajta menüként kell a tagállamoknak kezelniük, amelyekről kedvük szerint válogathatnak. Példaként a külső határok védelmét említette Oettinger, amelyben egyetértés van, a tagállamok nagyobb biztonságot szeretnének, az ehhez szükséges finanszírozásra többféle szcenáriót állított fel a bizottság. A válogatás tehát a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az Európai Bizottság eleve leszűkítette a lehetséges megoldások körét.

 

Magyarország szempontjából a kohéziós források jövőbeli alakulása a legfontosabb. Korábban felmerült, hogy a jogállamiság betartásához köthetik a jövőben az uniós támogatások kifizetését, ami egyértelműen rossz hír a demokratikus játékszabályokat egyre jobban elfeledő Orbán-kormánynak. A Bruxinfo.hu kérdésére Oettinger májusig türelmet kért: egyelőre még tárgyal egymással a bizottság és a tagállamok, csak később lesznek konkrét javaslatok.

Az sem kizárt, hogy a támogatások odaítélését úgy szigorítják, hogy a tagállamoktól a cégeknek adják az operatív programok meghatározásáról szóló döntési jogot.

Oettinger szerint például lehet, hogy a jövőben az önvezető autók fejlesztésére igényelhető forrásokról nem a tagállamok fognak dönteni, mint eddig, hanem mondjuk a Siemens vagy a Bosch döntheti el, hogy Romániában vagy Magyarországon használják fel a pénzt.

Elképzelhető, hogy nem csak az autoriter államok megbüntetéséről van szó, amikor Brüsszel egy tagállam döntési jogosultságát szűkíti, hanem sokkal inkább hatékonysági kérdésről. Egy, az Európai Unió több országában jelenlévő vállalat sokkal jobban tudja, hogy melyik leánycégnél éppen milyen fejlesztésre kellene a forrásokat költeni. Így nagyobb sikerrel vehetik fel a versenyt az európai gyártók a világpiacon jelenlévő amerikai vagy ázsiai versenytársakkal. A hatékonyságról szóló érveken túl természetesen a nagy európai iparvállalatok lobbiszervezetei is emellett érvelnek.

Korábbi sajtóhírek szerint annak ellenére, hogy a nettó befizetők nem szeretnének mélyebben a zsebükbe nyúlni, az EU végül a jelenleginél nagyobb költségvetést fog elfogadni, ami azt jelenti, hogy a 2014-2020-as ciklushoz viszonyítva 10-20 százalékkal nőhet a büdzsé. Nagy valószínűség szerint az új tagállamok és a dél-európai országok támogatják ezt a javaslatot, miközben a nettó befizető országok közül a kisebbségben lévő finnek, osztrákok, hollandok, dánok és svédek elutasítják ezt a tervet.

Állam Pénz európai bizottság Günter Oettinger Jean-Claude Juncker uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. április 21. 07:35 Állam, Élet

Az állásteremtés és a közmunka piszok jól bejött a Fidesznek

Azokban a járásokban teljesített felül a Fiddesz, ahol a munkanélküliség ténylegesen problémát jelentett 2010-ben, és ezen jelentősen sikerült javítani.

Wiedemann Tamás
2018. április 20. 14:19 Állam, Pénz

Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet

A karácsonyi szünetben sebtében hozott kormányrendelet alkalmat adhat az ingatlanos trükközésre.

Torontáli Zoltán
2018. április 20. 11:52 Állam, Világ

Itt tartunk: lengyeleket toboroznak német rendőrnek

Annyira nincs munkaerő Németországban, hogy ezt is meg kellett lépniük.

Fontos

Rigó Anita
2018. április 20. 06:48 Állam

Ahol iskolázottabb a népesség, ott kevesebben szavaztak a Fideszre

A népesség képzettsége a járásokban nagyban megmagyarázza a Fidesz-győzelem arányát.

Rigó Anita
2018. április 19. 06:19 Állam

Az ország sok részén nincs elég munkahely, ezért még mindig az államtól függ a lakosság

Nagyon sok járásban még mindig hatalmas szerepe van a közmunkának, a Fidesz-kormány újragondolt szociális segélyének.

Jandó Zoltán
2018. április 18. 16:14 Állam

Hatvanmilliót költenek arra, hogy hirdessék, épül az új Puskás Stadion

A munkát az a New Land Media - Lounge Design kettős kapta, amely a kormány brüsszelezős, sorosozós plakátkampányainak nagy részét is szervezhette