Wiedemann Tamás
2018. február 14. 15:53 Állam, Pénz

A tagállamok helyett a cégek dönthetnek a jövőben az uniós támogatások egy részéről

Májusban dönthetnek az uniós tagállamok az Európai Bizottság következő hétéves költségvetési tervezetéről. Ez elég fontos, mert ebből derülhet ki, hogy többek között Magyarország is mekkora összegű támogatást kaphat 2020 után. A Financial Times információi szerint a brüsszeli testület egy ötven oldalas, különböző alternatívákat magában foglaló pénzügyi programot rakott össze, amit a jövő héten hoznak nyilvánosságra.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta erről ma, hogy nagyon nehéz menet lesz a végleges büdzsé elfogadása, mert minden tagállam mást akar. Akik eddig is nettó befizetői voltak az Európai Uniónak, nem akarják növelni a hozzájárulásaikat.

Néhány évvel ezelőtt, ha valaki benyitott az EU kormányfőinek ülésére és megkérdezte, hogy ki kér kávét, nyolcan jelentkeztek, ketten pedig jelezték, hogy nem kérnek. Ha ma valaki benyitna egy ilyen ülésre tucatnyi különböző kérést kellene megjegyeznie: presszó kávét kérek, tejjel, cukor nélkül, capuccinót szeretnék sok habbal, koffeinmentes lattét kérek

– jellemezte Juncker a jelenlegi EU-t. A bizottság leköszönő elnöke nem csak arra célzott, hogy időközben 28 tagúra bővült az unió, hanem a fogyasztói igények is módosultak, vagyis a tagállamok nagyon eltérő célokat szeretnének az uniós források terhére megfinanszírozni.

A mostani helyzet azért bonyolultabb, mint korábban, mert két nehézséggel is szembe kell nézniük a tagállamoknak az új költségvetési ciklus tervezésekor. A brit kilépés miatt óriási összegek esnek ki a közös büdzséből, miközben új kihívásokkal, mint például a menekültkérdés, közös biztonság, is szembe kell néznie az EU-nak. A Brexit miatt kieső összegeket fele részben a már meglévő források átcsoportosításával, fele részben új források bevonásával helyettesítené a testület.

Günter Oettinger, a költségvetésért felelős uniós biztos mai brüsszeli sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy az ötven oldalas tervezetet egyfajta menüként kell a tagállamoknak kezelniük, amelyekről kedvük szerint válogathatnak. Példaként a külső határok védelmét említette Oettinger, amelyben egyetértés van, a tagállamok nagyobb biztonságot szeretnének, az ehhez szükséges finanszírozásra többféle szcenáriót állított fel a bizottság. A válogatás tehát a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az Európai Bizottság eleve leszűkítette a lehetséges megoldások körét.

 

Magyarország szempontjából a kohéziós források jövőbeli alakulása a legfontosabb. Korábban felmerült, hogy a jogállamiság betartásához köthetik a jövőben az uniós támogatások kifizetését, ami egyértelműen rossz hír a demokratikus játékszabályokat egyre jobban elfeledő Orbán-kormánynak. A Bruxinfo.hu kérdésére Oettinger májusig türelmet kért: egyelőre még tárgyal egymással a bizottság és a tagállamok, csak később lesznek konkrét javaslatok.

Az sem kizárt, hogy a támogatások odaítélését úgy szigorítják, hogy a tagállamoktól a cégeknek adják az operatív programok meghatározásáról szóló döntési jogot.

Oettinger szerint például lehet, hogy a jövőben az önvezető autók fejlesztésére igényelhető forrásokról nem a tagállamok fognak dönteni, mint eddig, hanem mondjuk a Siemens vagy a Bosch döntheti el, hogy Romániában vagy Magyarországon használják fel a pénzt.

Elképzelhető, hogy nem csak az autoriter államok megbüntetéséről van szó, amikor Brüsszel egy tagállam döntési jogosultságát szűkíti, hanem sokkal inkább hatékonysági kérdésről. Egy, az Európai Unió több országában jelenlévő vállalat sokkal jobban tudja, hogy melyik leánycégnél éppen milyen fejlesztésre kellene a forrásokat költeni. Így nagyobb sikerrel vehetik fel a versenyt az európai gyártók a világpiacon jelenlévő amerikai vagy ázsiai versenytársakkal. A hatékonyságról szóló érveken túl természetesen a nagy európai iparvállalatok lobbiszervezetei is emellett érvelnek.

Korábbi sajtóhírek szerint annak ellenére, hogy a nettó befizetők nem szeretnének mélyebben a zsebükbe nyúlni, az EU végül a jelenleginél nagyobb költségvetést fog elfogadni, ami azt jelenti, hogy a 2014-2020-as ciklushoz viszonyítva 10-20 százalékkal nőhet a büdzsé. Nagy valószínűség szerint az új tagállamok és a dél-európai országok támogatják ezt a javaslatot, miközben a nettó befizető országok közül a kisebbségben lévő finnek, osztrákok, hollandok, dánok és svédek elutasítják ezt a tervet.

Állam Pénz európai bizottság Günter Oettinger Jean-Claude Juncker uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. február 19. 15:03 Állam, Pénz

Már az Eximbankot is beleszámolja az államadósságba az MNB

Először ismerte el a jegybank, hogy a magyar állam elvesztette az Eurostattal vívott csatát. Az adósságráta így magasabb, de tavalyhoz képest mérséklődött.

2018. február 19. 09:17 Állam, Világ

A magyar állam 310 milliárd forintot hitelezne a Fülöp-szigeteken üzletelő magyaroknak

A Fülöp-szigetek kereskedelmi minisztere szerint komolyan érdeklődünk a mangó, a banán, a kókuszdió és a karragén iránt.

2018. február 19. 06:51 Állam, Piac

A kormány a rezsidémon mellé állt

A rezsibiztos a drágább gáz mellett érvel, a lakossági fogyasztók pedig lemondhatnak arról, hogy a piaci verseny alacsonyabb gázárat hozzon.

Fontos

2018. február 16. 12:36 Állam, Élet

Egyáltalán nem biztos, hogy csődbe menne a bulinegyed az éjféli zárórával

Még az is lehet, hogy emelkedne az árbevétel, ha az európai bulizók alsó rétegei helyett igényesebb vendégekre állnának át.

2018. február 16. 07:01 Piac

Éppen akkor lépett be a Mol a közösségi autózásba, amikor megnyílt az út a monopolizálás előtt

Hirtelen megteremtődött annak a feltétele, hogy hosszabb távon csak egy közösségi autóbérlő rendszer legyen Budapesten.

2018. február 15. 14:59 Állam, Pénz

Mészáros Lőrinc részvényre cseréli a legnagyobb cégeit, és gigantikusat kaszál ezen

Fél óra alatt 10 milliárd forintot keresett az ügyleten, és még nincs vége a napnak.