Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. február 28. 15:41 Állam, Pénz

Brutálisan függ az állam az uniós forrásoktól, a cégeknek járó pénzt is magának akarja

Teljesen kiszolgáltatottá vált a magyar állam és a gazdaság az uniós támogatásoknak. Hiába állítják vezető kormányzati politikusok, mint például Orbán Viktor miniszterelnök, hogy uniós források nélkül is remekül teljesít a gazdaság, a számok mást mutatnak. A gazdasági növekedési ütemének egyik legfontosabb mutatója, hogy a cégek mennyit ruháznak be, hiszen ebből szűrhető le, hogy mennyi pluszérték jön majd létre a rákövetkező években, amely végső soron a GDP bővüléséhez vezet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly a beruházások 16,7 százalékkal nőttek, összesen 6439 milliárd forintra. A hivatal is megállapítja, hogy az erőteljes bővülés továbbra is a 2014-2020-as európai uniós költségvetési ciklus forrásaiból finanszírozott fejlesztéseknek, a vállalkozások kapacitásbővítésének, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások élénkülésének köszönhető.

De mi van akkor, ha nem érkezik uniós forrás az országba? A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus támogatási forrásai például 2015-ben futottak ki. A magyar gazdaság beruházásai enélkül nem bővültek, 2016-ban közel 13 százalékkal esett vissza a beruházások értéke.

 

A grafikonból jól látható, hogy 2000 és 2008 között, az uniós pénzek megérkezése előtt 0-10 százalék közötti, szűk sávban mozogtak a beruházások volumenváltozásai. A gazdasági válság brutálisan befagyasztotta a beruházásokat, 2009 és 2012 között a cégek lényegében a túlélésért küzdöttek. 2013-tól kezdve viszont őrült tempóban kezdték lehívni az első uniós támogatási ciklus forrásait. Az állam hamar rászokott a pénzinfúzióra, az elmúlt öt év beruházási adatai szokatlan kilengéseket mutattak: mínusz 13 és plusz 20 százalék között mozogtak a beruházások volumenindexei. A költségvetési szféra esetében – ahol ugyan kevesebb a beruházás, de ezeket szinte kizárólag EU-s pénzekből finanszírozzák – még sokkal nagyobbak voltak a kilengések: tavalyelőtt mínusz 61 százalék, tavaly plusz 59 százalék volt az éves változás.

A magyar gazdaság teljesítménye a statisztikai adatok szerint egy az egyben lekövetik az Európai Unió hétéves költségvetési ciklusait. Mindebből azt látni, hogy amikor érkeznek az uniós források, akkor kiugróan nőnek a beruházások, amikor pedig éppen ciklus váltás van, és nincs uniós pénz, a beruházások is csökkenek.

Az Európai Uniótól érkező felzárkóztatási támogatásokat aligha használja fel az ország hatékonyan.

Ezek a pénzek lényegében a makrogazdasági statisztikákban mutatnak szépen, a gazdaság termelékenységét alig növelik.

A hazai kis- és közepes cégek beruházási aktivitása sokkal alacsonyabb. Erre figyelmeztetett Németh Dávid, K&H Bank elemzője is. Szerinte érdemes óvatosan kezelni a kiemelkedő növekedésről szóló híreket, mert kedvezőtlen trendek is láthatóak a tavalyi adatokból. A magánszektor vállalati beruházásainál fokozatosan lassult a növekedés. Az első negyedévben még 32 százalékos növekedést értek el, az utolsóban pedig már csak 3,1 százalékos emelkedésnél jártak.

Ezzel szemben a költségvetési beruházásoknál, vagyis az állami szervek esetében pont fordított volt a helyzet, fokozatosan nőtt a tempó, az első negyedévi 26 százalékkal szemben az utolsó negyedévben már 69 százalékos volt a növekedés. „Ez azt jelenti, hogy jelentősen kinyílt a beruházási olló a költségvetés szervek és a vállalatok között, ami szerkezeti szempontból negatív trend”, mondta az elemző.

A beruházási adatok szerint az állam kényszeresen függ az uniós pénzektől, a közigazgatás beruházásai tavaly például 65 százalékkal nőttek, az oktatásban 67 százalékkal, a humán-egészségügyi ellátásban 66 százalékkal. Viszont amikor 2016-ban nem érkezett forrás Brüsszelből, akkor 44 százalékkal csökkent az állami szektor „befektetési hajlandósága”.

Állam Pénz beruházás gdp Orbán Viktor uniós támogatások Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 06:52 Állam, Élet

A magánbiztosítói piac lenyúlására készülhet a kormány, hogy egyeseknek rendbe tegye az egészségügyet

Az utóbbi években élénk magánegészségügyi piac alakult ki a biztosítók adómentessége miatt. Ennek most vége, de az állam befurakodhat, és az állampolgárok egy része továbbra is mehet a magánrendelőkbe.

Jandó Zoltán
2018. június 21. 18:59 Állam

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez

A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.

Rigó Anita
2018. június 20. 10:00 Állam

Megszünteti a legtöbb cafeteria-elemet a kormány

Emellett csökken a munkáltatók által fizetendő szocho, és átalakul annak kedvezményrendszere is.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. június 22. 15:39 Piac, Világ

Magyarországot is lehúzhatja a nehéz helyzetbe kerülő német feldolgozóipar

Trump külkereskedelmi csatározása nem marad következmények nélkül, a tavaly még egyre javuló helyzetű német feldolgozóipart már le is rántotta.

Fabók Bálint
2018. június 21. 17:17 Világ

A dollár döntheti meg a legnehezebb választására készülő Erdogan hatalmát

Hiába ért el óriási sikereket a gazdaságban az autoriter hatalmat kiépítő Erdogan, a gazdaság válságjelei miatt pártja elveszítheti parlamenti többségét.

Fabók Bálint
2018. június 20. 06:54 Pénz, Világ

Lengyelországban is tízmilliárdokért dolgozik a kormány kedvenc útépítője

A Duna Aszfalt cégcsoportja lengyel céget vett, amely több tízmilliárd forintnyi állami megrendelést kapott. A magyar hídépítéseknél is kulcsszerepe van.