Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. április 11. 14:23 Állam

Az adatokból úgy tűnik, nem történt rendszerszerű választási csalás vasárnap

Végre megszereztük elemezhető formában a vasárnapi választások részletes, szavazóköri szintű eredményét, ezért mélyebben alá tudunk merülni az adatokban, hogy lássuk, mi is történt az országban a hétvégi, meglepő arányú Fidesz-győzelemmel véget érő szavazáson. (Érdekes módon a Nemzeti Választási Iroda emailes és telefonos kérések sorozata ellenére nem adta ki az adatokat, ezért nekünk kellett adatbányász módszerekkel leszednünk őket.) Az első cikkünkben a listás Fidesz-szavazatok arányát vizsgáljuk az összes választópolgár arányában.

Az első fontos észrevétel az, hogy a szavazatok eloszlásából semmi nem utal arra, hogy – az újságok által dokumentált gyanús esetek ellenére – rendszerszerű és nagy arányú választási csalás történt volna vasárnap. Legalábbis a Fidesz-szavazatokkal. Ha sorba rendezzük a szavazókörzeteket, és megvizsgáljuk a Fidesz szavazati arányát (illetve a migránsnépszavazáson a “nem” szavazatokét), akkor a normálishoz erősen közelítő, legalábbis attól markánsan nem eltérő eloszlást látunk, bármilyen összevetésben is nézzük a harang-görbéket. 

 

Jellemzően amikor választási csalásokra utaló nyomokat keresnek statisztikusok, akkor a normális eloszlástól eltérő mintázatok után kutatnak. A klasszikus, jól feldolgozott példa az orosz elnökválasztás, ahol a rengeteg, vélhetően csalások miatt kiugró eredmény miatt teljesen más az eloszlási görbe ferdesége. A mostani magyar választási eredményekből mindenesetre ilyen törés nem olvasható ki.

Az eredményeket tehát a valós szavazati szándék kifejezésének tulajdoníthatjuk. Mi történt tehát az országban?

Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy településenként a választási névjegyzékben lévők mekkora része tett eleget a kormány felszólításának, és szavazott a Fidesz-KDNP-re, illetve a 2016 végi népszavazáson arra, hogy ne legyen “betelepítés”. A függőleges tengely mutatja az Orbán Viktor által favorizált döntés szavazati arányát a választásra jogosultak körében. A másik tengelyen egyszerűen a 3200 település sorrendje van a szavazati arány szerint. A buborékok a települések és budapesti kerületek (világoskék) méretével arányosak. (A megyék felirataira klikkelve ki-be lehet őket kapcsolni.)

 

Érdekes módon hiába volt érvénytelen a migránsnépszavazás, ott többen mentek el és szavaztak  arra, amire a kormány kérte őket, mint ahányan a Fideszre adták a szavazatokat – szinte kivétel nélkül minden településen.

A legfideszesebb város továbbra is Baktalórántháza, de főleg apróbb falvakat találni a Fidesz üzeneteire leginkább fogékony települések között. A vas- és győr-moson-sporon-megyei falvak és kisvárosok között szinte nincs is olyan, amelyekben a választásra jogosultak 40 százalékánál kevesebben szavaztak volna le arra, amire Orbán Viktor éppen kérte őket, de gyakori az 50 százalék feletti eredmény.

Jól kiolvasható az is, hogy Budapesten az utóbbi két országgyűlési választáson arányaiban nagyjából ugyanannyi embert lelkesített be a Fidesz üzenete, de rengeteg vidéki települést jobban, ezért a fővárosi kerületek szinte mind visszacsúsztak a települések fideszességi rangsorában. A budai XII. kerület például 2014-ben még a 629. legfideszesebb település volt az országban (36 százalékkal), 2018-ban viszont már csak 2111. helyre került, pedig a Fideszre továbbra is a kerületi választósra jogosultak 35 százaléka szavazott.

A következő ábrán azt nézhetjük meg részletesen régiónként, hogy a 2014-es (vízszintes tengely) és 2018-as választáson (függőleges) az összes névjegyzékben szereplő hány százaléka szavazott a Fideszre. A kormánypárt felé mozgó települések a bal felső sarokhoz húznak, a Fidesztől eltartók a jobb alsóhoz.

 

Ezekből az ábrákból azt is kiolvashatjuk, hogy néhány bányász- és iparváros (Komló, Dorog, Kazincbarcika, Dunaújváros) továbbra sem tud megbékélni a Fidesszel. De ezeket a településeket sokkal könnyebb felsorolni, mint azokat, amelyek kitörően szavazták meg a kormánypártot.

Állam választás Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Torontáli Zoltán
2018. április 23. 13:30 Állam, Piac

Csak két év múlva kell megadni a nyugaton dolgozó magyar munkásnak a nyugati bért

Kompromisszumos megállapodás született az unión belül kiküldött munkavállalók bérrendezésére.

Wiedemann Tamás
2018. április 23. 12:03 Állam, Pénz

Az uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EU

Brüsszel az uniós támogatási rendszer átalakításával növelné befolyását az olyan renitens tagállamokban, mint Magyarország és Lengyelország.

Hajdu Miklós
2018. április 23. 06:55 Állam

Minden egy helyen arról, volt-e csalás a választáson, és miért nyert ennyire a Fidesz

Egy cikkben összegezzük a választásokról szóló adatelemzéseink legfontosabb eredményeit.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. április 22. 15:30 Állam, Élet

Elvégeztük a választási iroda munkáját, közzé tesszük az adatokat

Létrehoztuk GitHub fiókunkat, ahonnan elérhetőek lesznek az adatelemzéseinkhez használt adatbázisok és háttéranyagok.

Hajdu Miklós
2018. április 22. 07:40 Állam

Mélyebbre ástunk a Fidesz sikerében és ezt találtuk

Megnéztük egyszerre több társadalmi és gazdasági mutató kapcsolatát a Fidesz sikerével, és a legfontosabb összefüggést az iskolai végzettséggel láttuk.

Wiedemann Tamás
2018. április 20. 14:19 Állam, Pénz

Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet

A karácsonyi szünetben sebtében hozott kormányrendelet alkalmat adhat az ingatlanos trükközésre.