Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. április 24. 19:04 Állam

A magyar hatóság nem adja fel, újra leérvelte, hogy az MNB alapítványok milliárdjai elvesztették közvagyon jellegüket

Sok vita volt az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forintból létrehozott alapítványai körül, főleg azok után, hogy egy két évvel ezelőtti törvényjavaslat írója papírra vetette az “elveszti közpénz jellegét” fordulatot (egészen pontosan azt, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”), hogy el lehessen titkolni az alapítványok kiadásait. A hosszú történetben végül kiderült, hogy a magyar jogrendszer szerint igenis közpénz az MNB alapítványok pénze, de a magyar állam a mai napig nem tett le arról, hogy bebizonyítsa: az állam elvesztette ezt a pénzt, lemondott róla, most már semmi köze hozzá.

Az európai statisztikai hivatal közzétette az előzetes államháztartási adatokat, és ezzel párhuzamosan azt a levélváltást is, amit a problémás ügyekben a tagországok statisztikai hivatalaival folytattak. Az Eurostat alapvetően arról vitatkozik egy ideje a magyar statisztikai hivatallal, hogy mik is az MNB alapítványai valójában. Ez nem egy lételméleti filozófiai kérdés, arról van szó, hogy milyen típusú szereplőként kell besorolni és elszámolni az MNB alapítványok tevékenységét, a tét pedig az, hogy növelik-e a magyar állam kiadásait (és így a költségvetési deficitet) és az államadósságot.

Az alapítványok kaptak egy nagy rakás pénzt a Magyar Nemzeti Banktól*Az irdatlan vagyontömeg forrása a jegybank devizatartalékának átértékelődéséből származó nyereség volt. Az MNB a mostaninál jóval erősebb forintárfolyam mellett építette fel a devizatartalékot még a kétezres években, ezért a forint gyengülése jelentősen felértékelte azt. Ezen nagy nyereség képződött, amit átutalhattak volna a költségvetésnek (akár az államadósság csökkentése céljából), vagy meg is tarthattak volna az eredménytartalékban, de inkább úgy döntöttek, hogy (szinte kivétel nélkül a Matolcsy György jegybankelnökhöz kötődő személyek által irányított) alapítványoknak juttatják a vagyont. Az akció célja aligha lehetett más, mint hogy a vagyont a jegybank elnöke és köre irányítása alá vonják, méghozzá úgy, hogy pénz elköltése fölött ne legyen semmilyen nyilvános kontroll.. A KSH szerint ezzel a vagyonátruházással a 260 milliárd forint kikerült a kormányzati szektorból, és háztartásokat segítő nonprofit szektorba helyeződött át. 

 

A Pallas Athéné alapítványok esetében az alapító/létrehozó határozza meg a szervezet kezdeti feltételeit, de magyar ptk. szerint később, a szervezet működése idején már elveszti az irányítását felettük. (…) A Pallas Athéné alapítványok teljesen függetlenek a központi kormányzattól. Nem kormányzati szereplők választják ki vezetőiket, nem ők hozzák létre az alapszabályokat, nincs szerződéses megállapodásuk az alapítványokkal, nem finanszírozzák őket és a kockázataikat sem viselik. Mivel az alapítványok nincsenek kormányzati irányítás alatt, ezért nem indokolható, hogy a kormányzati szektorba sorolják őket. (…) Nincs kormányzati irányítás vagy befolyás a Pallas alapítványok felett

– írja levelében a KSH. Más szóval, az alapítványok vagyona az átruházás pillanatában elvesztette közvagyon jellegét, a magyar állam lemondott a pénzről, amit most már Matolcsyék a jegybanktól függetlenül, igazgatósági tagokként irányítanak.

Az Eurostatról viszont lepereg a magyar érvelés.

Az európai statisztikai hivatal fő hivatkozási alapja az az alapelv, ami szerint a forma nem egyenlő a tartalommal. Hiába tűnik úgy, mintha alapítványokról és cégeikről lenne szó, ha ezeket valójában a magyar állam irányítja, és az alapítványok a közvagyon újraelosztását végzik, ami alapvetően állami feladat.

Egyrészt leszögezik, hogy az alapítványokat az alapítójuk, a Magyar Nemzeti Bank irányítja, mivel az alapító okiratban kijelölt célokat a jegybank határozta meg, és, mint ezekből a dokumentumokból kiderül, az irányító testületeikbe (kuratórium, felügyelőbizottság) szintén az MNB jelölte a tagokat, és ezek jogait és kötelességeit is az MNB határozta meg, amellett, hogy az alapítványok összes vagyonát az MNB bocsátotta rendelkezésükre. Ha az alapítványok befejezik működésüket, az alapítónak, azaz MNB-nek kell visszautalniuk maradék pénzüket. Sőt, a jegybank már egyenként akár tíz alkalommal is megváltoztatta az alapítványok alapszabályát, és egyébként akár vissza is hívhatná az alapítványok vezetőit. Az Eurostat szerint ez bőven elég, hogy megállapítsák: az alapítványok az MNB irányítása alatt állnak.

Az MNB ugyan nem a központi kormányzat része, de a parlament ellenőrzése alá tartozik, tehát a tágabban értelmezett kormányzati szektorban vannak. Ezért, ha áttételesen is, de kormányzati szektorhoz tartoznak az alapítványok. Aztán azt is megállapítja az  Eurostat, hogy az előbb 6, aztán az összevonások után 4 Pallas Athéné alapítvány között nincs érdemi különbség, ezért (statisztikai szempontból) közösen, egy szereplőként kell kezelni őket. Az alapítványok cégei viszont már önmagukban vett szereplőként nem is feltétlenül léteznek, ők “speciális célú”, gyakorlatilag postafiók vállalkozások, amelyeknek nincs külön címe vagy az alapítványoktól elkülöníthető érdemi tevékenysége. Ezért őket is az alapítványok részeként kezelik.

Az alapítványok a rájuk ruházott vagyon mindössze 2 százalékát költötték az alapszabályban meghatározott oktatási és kutatási célokra, állapítja meg az Eurostat, túlnyomó többségét előbb közvetlenül állampapírban*Finom irónia, hogy az Eurostat levelének lábjegyzetében ezen a ponton a vs.hu Matolcsy György MNB-elnökkel folytatott interjújára hivatkozik. Tehát arra a híroldalra, amelyik gyakorlatilag szétszéledt, miután kiderült, hogy az MNB-alapítványok titokban közel félmilliárd forinttal támogatták az oldal tartalmait., később a cégeiken keresztül ingatlanban*Nem teljes lista: villaépületek a Várban, a Hegyvidéken és a Belvárosban, a Moszkva téri Posta épülete, Váci úti irodapark., értékpapírokban és bankbetétben tartották.

Márpedig ez a nemzeti vagyon újraosztása az Eurostat szerint. Csakhogy ilyet az európai statisztikai szabályok szerint egy jegybank nem csinálhat. Önmagában az, hogy az MNB oktatást és kutatást támogat vagy ingatlanokat vásárol, nem szokatlan az európai gyakorlatban, de a pénzköltés mértéke és összege miatt már nagyon is az. (Más jegybankok is gyűjtenek műkincseket és indítanak oktatási programokat, de ezek a mérlegükhöz képest szinte kimutathatatlan tételek. A Pallas-alapítványok vagyona viszont az MNB mérlegének 2,7 százalékát, a magyar GDP-nek pedig a 0,8  százalékát teszi ki, írja az Eurostat. A KSH egyébként ezt is vitatja levelében.)

Ennek az ellentmondásnak a feloldása lett az, hogy az Eurostat szerint amikor az MNB alapítványok állampapírt vettek nagyjából 220 milliárd forint értékben, akkor igazából annyi történt, hogy a jegybank kölcsönadott az államnak, úgy, hogy sem kamatot, sem futamidőt nem rendelt a hitelhez. (Statisztikai értelemben tehát megnyugodhatunk, a pénz nagy része nem vesztette el közvagyon jellegét.)

Aztán amikor az alapítványok elkezdték eladni államkötvényeiket és ingatlanokat venni belőle, akkor már nőtt az államadósság, és ezek már állami kiadások voltak. Ez azt is jelenti, hogy az MNB alapítványok tevékenységét is így kell majd elszámolni: az alapítványi kötvények eladása növeli az államadósságot, az alapítványok költései pedig a költségvetési hiányt.

Hogy ezt pontosan hogyan fogják elszámolni, azt még nem játszotta le egymással a KSH és az Eurostat, de a kimenetel nem lehet kétséges, az MNB-s ingatlanvásárlások éveiben várhatóan százmilliárdos nagyságrendben fog nőni a költségvetési deficit, és az éves államadósság-adatokat is át kell majd írni utólag. A két és félszer ennyi pénz (700 milliárd forint) elszámolásáról szóló Eximbankos vitában is kapitulálnia kellett a magyar félnek, ami jelzi, hogy a magyar kormánynak nincs sok mozgástere ebben a vitában. Ez már csak azért is így van, mert végső helyzetben akár egyoldalúan is átírhatja a számokat az Eurostat.

Különösen érdekes, hogy a magyar kormány nemzetgazdasági minisztere, Varga Mihály – akiről elsőként közölte a nyilvánossággal Orbán Viktor miniszterelnök, hogy új kormányában is megtarthatja tárcáját – semmilyen módon nem kommentálta, hogy a jegybank nem bocsátotta a magyar államkassza rendelkezésére ezt az összeget. Pedig szemmel látható mértékben csökkenteni lehetett volna belőle az államadósságot.

Állam Eurostat KSH Magyar Nemzeti Bank mnb mnb alapítványok pallas athéné alapítványok Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. augusztus 15. 10:24 Állam, Pénz

Több ezer olasz híd lehet hasonlóan rossz állapotban, mint a leszakadt genovai viadukt

A második világháborút követő újjáépítési lázban elképesztő gyorsasággal készült el több ezer hasonló híd Olaszországban, amelyeket a mai napig használnak.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.

Rigó Anita
2018. augusztus 14. 17:07 Állam

A lengyel és a magyar gazdaság szárnyal a leggyorsabban az EU-ban

A friss GDP adatok alapján még úgy is jól teljesítünk, hogy lassultunk az előző negyedévhez képest.

Fontos

Bucsky Péter
2018. augusztus 14. 06:58 Állam

Évi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesik

A teherautók használatarányos útdíjából idén már 230 milliárdot is beszedhetnek, míg a személyautók e-matricáiból 70 milliárd forint folyhat be.

2018. augusztus 13. 06:55 Piac

Legújabb cégszerzésébe talán még Mészáros Lőrinc is beleszédült

Mészáros Lőrinc tavaly januárban megvett egy jelentős tiszántúli agrárcéget, májusban túladott rajta, idén júniusban pedig ismét megszerezte, majd kihozta a felszámolási eljárásból.

Bucsky Péter
2018. augusztus 12. 07:50 Állam, Pénz

50 ezer forintot ér egy papír kitöltése, de csak a jogosultak tizede veszi erre a fáradságot

Hiába kiemelkedően jó megtakarítási forma a babakötvény, csak az érintettek töredéke használja ki a lehetőséget. Ezzel milliárdokat hagynak az államnál.