Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. május 15. 06:50 Állam, Piac

A német nyugdíjasok a magyar állam nagylelkű támogatásával üdülhetnek Hévízen

Hat éve üzemelteti a becsődölt magánvállalkozó helyett a hévízi önkormányzat cége a sármelléki repteret. Az utasforgalom folyamatosan csökken, miközben az állami támogatás csak nő. Minden egyes vendég 25 ezer forintjába került az adófizetőknek, ennek ellenére 6,6 milliárdért tovább fejlesztenék a repteret.

A sármelléki repteret nagyon régen a szovjet légierő használta, aztán 2004-ben 99 éves üzemeltetésre bérbe vette egy ír-magyar vállalkozás, amely aztán – 365 millió forintos állami támogatással – Magyarország második számú repterévé fejlesztette néhány év alatt. Ma már talán kevesen emlékeznek rá, de a Ryanair ír fapados cég ide repült először Magyarországon, és ezzel a 2004-es húszezres éves utasszámot sikerült 2008-ra százezer felé emelni.

A siker nem tartott sokáig, már a rekorder évben beszüntette a járatokat a Ryanair, ráadásul kivonult a a légi logisztikai központot nyitó DHL is. Az üzemeltető Cape Clear Aviation Kft. 2009-ben 800 millió forintos tartozást hátrahagyva csődbe is ment. Pedig még uniós támogatást is kaptak, 381 millió forintot nyertek a FlyBalaton ipari park infrastruktúra fejlesztésre, de ez sem volt elég. A reptér tulajdonosa és ügyvezetője az a Gubicza Ágoston volt, aki a közelmúltból az Eximbankos kockázati tőkealapok körüli botrányból lehet ismert.

Hévíz számára fontosnak tűnt a reptér megszerzése, mert így charter járatokkal is lehetett a turistákat hozni főként Németországból, de már Oroszországból is fel-felbukkanak járatok. A repteret 2012 óta egy újonnan alapított, a hévízi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég, a Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemelteti. A földterület a hévízi és zalavári önkormányzaté.

A reptér eszközei a hosszadalmas felszámolás után azonban egy másik céghez, az SGH Aviation Hungary Kft.-hez kerültek, sajtóhírek szerint a Széles Gábor tulajdonában álló cég 700 millió forintért vette meg 2014-ben, és azóta évi 36-38 millió forintot kap az önkormányzati tulajdonú üzemeltető cégétől. Ez így önmagában nem tűnik túl befektetésnek, mert tőkeköltséget nem számolva is húsz év, amíg megtérül a befektetett összeg, de kamatköltségek is vannak, ami megkérdőjelezi, hogy valaha megtérülhet-e Széles befektetése.

De ez még mindig aprópénz ahhoz képest, hogy a reptérre mennyi pénzt költött 2004 óta a magyar állam. Azt találtuk, hogy 2016-ig összesen 5,6 milliárd forintot költöttek el a beruházások támogatására és működtetési veszteségek kiegészítésére.

  1. A legnagyobb tétel 2011-ből a KEOP 2.4.0/2F/09 nevű projekt volt, amelynek keretében a volt szovjet repülőtér kármentesítési feladatait látták el, tehát alapvetően a környezetszennyezést próbálták mérsékelni, 4,14milliárd forintból.
  2. A reptér megnyitásához adott az állam 365 millió forintot 2004-ben, amiből 300 milliót a regionális reptérfejlesztési alapból adtak, további 65 milliót a Balatoni Fejlesztési Ügynökség adott.
  3. 2008-ban a csőd felé menetelő Cape Clear Aviation kapott 350 millió uniós támogatást
  4. 2012 és 2016 között állami, önkormányzati fenntartási támogatásra és egy uniós projekt keretében összesen 700 millió forint érkezett az üzemeltető Hévíz-Balaton Airport Kft.-hez.

Ha ezt mind összeadjuk, és elosztjuk az utasok számával, 2004 és 2016 között, akkor azt kapjuk, hogy minden egy utas 12.964 forintjába került az adófizetőknek. De úgy is számolhatunk, hogy minden egyes balatoni reptérre érkező turista 25.927 forintba került, hiszen az utasforgalomban kétszer szerepelnek a látogatók, érkező és induló utasként is.

Azt nehéz lenne eldönteni, hogy ez mennyire éri meg. Talán a legjobb kiindulópont, hogy a KSH adatai szerint 2017-ben a külföldi turisták napi átlagos költése 21 ezer forint volt. Mivel az adóelvonás a magyar GDP nagyjából fele, becslésnek megfelelő ha azt vesszük, hogy a költése fele köthet ki az államkasszában. Így azt mondhatjuk, hogy a tipikusan egy hétre érkező charter járatok támogatásával nem veszít az állam, de a feltehetően 70 ezer forint körüli állami bevételnek közel harmadát elviszi a reptéri támogatás.

Érdemes onnan is megközelíteni, hogy biztosan ez-e a legjobb módszer a turisták csábítására? Mert hiába van reptér, nagyon kevesen jönnek így, ráadásul 2014 óta folyamatosan csökken az utasforgalom. Eleve nem túl turistabarát, hogy maximum heti egy járat van Hévízre a német és orosz városokból, többől pedig csak évi néhány. A budapesti repülőtér nincs túl messze, két óra alatt megoldható a transzfer. Sokkal hatékonyabb és olcsóbb lenne, ha egyszerűen egy ingyenes transzfert szerveznének Budapestre.

A Hévíz és a környező repterek közti transzfereket kínáló cég honlapján például 8 utasra oda-vissza transzferre 4625 forintos árat kaptunk, ez ötöde a repteret támogató megoldásnak. Ráadásul az utasoknak is sokkal egyszerűbb, akár naponta több járat közül is választhatnak, többeknek lehet vonzó, hogy nem csak heti egyszer lehet repülni.

 

Az utasforgalmi adatok is azt mutatják, hogy nem igazán működőképes a mostani rendszer, tavaly már 14 ezer fő alá csökkent az utasok száma. Ez oda-vissza számolva csupán 36 darab 180 fős repülőnyi utas.

Ilyen kevés utassal pedig csoda lenne a repteret fenntarthatóan üzemeltetni. 2012 és 2016 között nem is sikerült, az öt év során a teljes 1,1 milliárd forintnyi árbevételre 700 millió forintnyi állami és önkormányzati támogatás jutott, a teljes bevétel 38 százaléka tehát az adófizetőktől érkezett.

 

Ha erre az öt évre el is tekintünk a környezetvédelmi 4,4 milliárdos uniós projekttől, és csak a fenntartási 700 milliós támogatást vesszük, akkor is 13.197 forintba került minden egyes turista. Nem igazán látszik, hogy mitől állna be változás, nem ismertek a fejlesztési tervek – a hévízi önkormányzatnál és a repteret üzemeltető cégnél is érdeklődtünk többek között ezzel kapcsolatban, és hogy 2017-ben mennyi állami támogatást kaptak, de választ nem kaptunk.

Ezek után igazán érdekes, hogy az állam 2018 februárban úgy döntött, hogy 6,6 milliárdos támogatást biztosít a repülőtér fejlesztésére.

Hévíz polgármestere, Papp Gábor az MTI tudósítása szerint április 27-én csak annyit jelentett be, hogy további 6,6 milliárd fejlesztés lesz, de arról nem beszélt, hogy mi lesz a fejlesztés. (Az állam akár az SGH eszközeit is megvásárolhatja, hogy megszabadítsa Széles Gábort egy nagyon rossz befektetéstől.)

Egy dolog viszont tényleg rejtély: hogy mitől lenne több utas. A fapados cégek aktívan keresik az új célpontokat, ehhez el is várják a térségi önkormányzatok és üzemeltetők hozzájárulását. De ahol másfél évtizede nem akar fellendülni a légiutasforgalom, a közvetlen közelben egyetlen nagyobb város sincsen, de két órán belül több nagyobb reptér elérhető, nem valószínű hogy bárki is huzamosabb ideig tud nyereségesen járatokat üzemeltetni.

Állam Piac állami támogatás Hévíz-Balaton Airport reptér sármelléki reptér Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. augusztus 15. 10:24 Állam, Pénz

Több ezer olasz híd lehet hasonlóan rossz állapotban, mint a leszakadt genovai viadukt

A második világháborút követő újjáépítési lázban elképesztő gyorsasággal készült el több ezer hasonló híd Olaszországban, amelyeket a mai napig használnak.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.

Rigó Anita
2018. augusztus 14. 17:07 Állam

A lengyel és a magyar gazdaság szárnyal a leggyorsabban az EU-ban

A friss GDP adatok alapján még úgy is jól teljesítünk, hogy lassultunk az előző negyedévhez képest.

Fontos

Bucsky Péter
2018. augusztus 14. 06:58 Állam

Évi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesik

A teherautók használatarányos útdíjából idén már 230 milliárdot is beszedhetnek, míg a személyautók e-matricáiból 70 milliárd forint folyhat be.

2018. augusztus 13. 06:55 Piac

Legújabb cégszerzésébe talán még Mészáros Lőrinc is beleszédült

Mészáros Lőrinc tavaly januárban megvett egy jelentős tiszántúli agrárcéget, májusban túladott rajta, idén júniusban pedig ismét megszerezte, majd kihozta a felszámolási eljárásból.

Bucsky Péter
2018. augusztus 12. 07:50 Állam, Pénz

50 ezer forintot ér egy papír kitöltése, de csak a jogosultak tizede veszi erre a fáradságot

Hiába kiemelkedően jó megtakarítási forma a babakötvény, csak az érintettek töredéke használja ki a lehetőséget. Ezzel milliárdokat hagynak az államnál.