Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás Hajdu Miklós
2018. május 23. 06:52 Állam

Kiszámoltuk, hogy forintra mennyit bukott az állam a letelepedési kötvényeken

Tavaly függesztette fel a kormány a letelepedési kötvényprogramot, amely négy évig futott. Összesen 19 855 Európai Unión kívüli állampolgár fektetett 300 ezer*A 2013-ban induló program eleinte 250 ezer eurós befektetést írt elő. Ekkor tartózkodási engedélyt kaptak a külföldiek, majd fél év múlva igényelhették a letelepedési engedélyt. 2015-ben módosultak a jogszabályok, 300 ezer euróra emelkedett a kötvény ára, viszont azonnal megkapták a külföldiek a letelepedési engedélyt. A kormány tovább liberalizálta a programot. Családegyesítés címszó alatt nem csak az egy háztartásban élő kiskorú gyermekek, hanem a külön élő nagykorú gyermekek, sőt a nagyszülők is megkapták a magyar letelepedési engedélyt. eurót magyar letelepedési kötvényekbe, hogy cserébe letelepedési engedélyt kapjon (azt már nem tudni pontosan, hogy közülük hányan élnek legális bevándorlóként Magyarországon, hiszen a letelepedési engedéllyel szabadon mozoghatnak az EU területén).

A programot azzal indokolta a kormány, hogy a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy ez nem igaz, mert a leginkább kormányközeli üzleti körök offshore cégei és ügyvédjei jártak jól a programmal. Csakhogy még a hivatalos indoklás még annyira sem áll meg: az állam a program időtartamának nagy részében piaci alapon olcsóbban jutott volna devizához, mint letelepedési kötvényekkel.

Végre megkaptuk az Államadósság Kezelő Központtól a négy év alatt kibocsátott papírok összes sorozatára vonatkozó adatot, és ezért pontosan ki tudtuk számolni, hogy mennyit nyert vagy bukott a programon a magyar állam. Összesen 11 sorozatban bocsátott ki a magyar állam letelepedési kötvényeket, az első sorozatot 2013. június 19-én, az utolsót 2017. július 12-én.

A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5 százalékkal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. Volt viszont még egy fontos szabály, ami igen szokatlan a kötvénypiacokon.

 

A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2 százalékos hozamot garantál a kötvény. Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2 százalék alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2 százalékot mindenképpen kifizeti.

 

A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében

17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek.

Egészen pontosan 17 531 millió forintot. Ha úgy tetszik, mint egyes letelepedési engedélyt 882 ezer forinttal támogatták a magyar adófizetők. Vagy: minden magyar állampolgár beleadott 1800 forintot.

De kik nyertek a programon, ha a magyar állam ekkorát vesztett rajta? A letelepedési kötvényeket, bár a külföldiek pénzéből jegyezték le, közvetlenül nem ők voltak az állampapírok tulajdonosai. A kötvényeket ugyanis zárt körben bocsátotta ki a magyar állam, és a papírokat csak azok a magáncégek jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, ezek közül hét offshore helyszínnek tartott országban volt bejegyezve.*Hungary State Special Debt Fund, Kajmán-szigetek
EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd, Szingapúr
VolDan Investments Limited, Liechtenstein
S & Z program Limited, Liechtenstein
Discus Holdings Ltd, Málta
Innozone Holdings Limited, Ciprus
Migrat Immigration Asia Ltd, Ciprus
Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft., Magyarország

Mivel nem a külföldi állampolgárok jegyezték le a kötvényeket közvetlenül a magyar államtól, a papírok hozama értelemszerűen a közvetítő cégekhez került.*A letelepedési kötvényt diszkontáron jegyezték le a cégek, vagyis a névértékből levonták a hozamot. Az ötéves lejáratkor az állam a névérteket fizeti vissza. Erre első alkalommal idén év végén kerül sor. Például a 300 ezer eurós kötvényért a cégek 271 ezer eurót fizettek, majd lejáratkor az állam 300 ezer eurót utal. Miután az ügyfél 300 ezer eurót adott át a program elején, a hozamot már a kötvényjegyzés pillanatában realizálták a közvetítő vállalkozások.

A vállalkozásoknak az Országgyűlés kormánypárti többségű gazdasági bizottsága adta meg az engedélyeket. A főügyészség szerint a parlamenti bizottságnak nem volt semmilyen előírása az engedélyeztetésre.*A főügyészség konkrétan azt írta: a letelepedési kötvényt szabályozó törvényből „nem vezethető le olyan kötelezettség, hogy a bizottság az általa szerződéskötésre nem javasolt cégek kérelméről határozatot hozzon, azt formálisan és alakszerűen bírálja el”, amiből az ügyészség szerint az következik, hogy a törvény „a bizottság elnöke, tagjai, valamint a bizottság mellett működő ügyintézők hatás- és feladatkörére, hivatali kötelességükre nem tartalmaz rendelkezést”.Nem tudni tehát, hogy miért pont ezek, az egy kivételével offshore hátterű, cégek kapták  meg az engedélyeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályokA letelepedési kötvényprogramba bevont offshore cégek engedélyeztetésére nem is voltak előírások, így a kormánypárti képviselők azt csináltak, amit akartak.

A cégek – jelenlegi árfolyamon számolva – 57 milliárd forintos bevételre tesznek szert csak a papírok hozama miatt. Ehhez jön még a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek. Cégenként eltérő volt a díj, 45-60 ezer euró között mozgott. A Kajmán-szigeteki cég 45 ezer eurós árazással dolgozott, míg a többi vállalkozás 60 ezer eurót kért az ügyintézésért cserébe.

Összesen 6540 külföldi jegyzett le a közvetítőkön keresztül állampapírt. Az ügyfelek 81 százalékát a Kajmán-szigeteki Hungary State Special Debt Fund szerezte. Ezt súlyoztuk a számításban, vagyis az olcsóbb árazással szoroztunk a megvásárolt kötvények négyötödénél. A közvetítő cégek jelenlegi árfolyamon számítva 99,2 milliárd forintnyi bevételre tettek szert az ügyfelek által fizetett szolgáltatási díjból. A magyar adófizetők a kötvények után fizetett hozamok miatt további 57 milliárd forintot fizetnek ki a magáncégeknek.

A kötvényprogram során a cégek tehát 156,2 milliárd forintnyi bevételre tettek szert a magyar államnak és a magyar Országgyűlésnek köszönhetően. Eközben a magyar állam 17,5 milliárd forintot bukott csak a kötvények túl magas hozamai miatt. A veszteségben még nincs benne a 6540 külföldi kötvényes és a 13 345 családtagjuk ellenőrzésének és az engedélyek kiadásának hatósági költsége sem. Igaz, ez utóbbi, mint számos cikkből kiderült, nem lehetett túl alapos.

Állam bevándorlás letelepedési kötvény magyar állam offshore Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 06:52 Állam, Élet

A magánbiztosítói piac lenyúlására készülhet a kormány, hogy egyeseknek rendbe tegye az egészségügyet

Az utóbbi években élénk magánegészségügyi piac alakult ki a biztosítók adómentessége miatt. Ennek most vége, de az állam befurakodhat, és az állampolgárok egy része továbbra is mehet a magánrendelőkbe.

Jandó Zoltán
2018. június 21. 18:59 Állam

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez

A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.

Rigó Anita
2018. június 20. 10:00 Állam

Megszünteti a legtöbb cafeteria-elemet a kormány

Emellett csökken a munkáltatók által fizetendő szocho, és átalakul annak kedvezményrendszere is.

Fontos

Fabók Bálint
2018. június 23. 13:55 Piac

Ahogy több pénzük lett, rögtön lerohanták a magyarok a gyorséttermeket

Nemrég még nullaszaldó körüliek voltak a nagy gyorsétteremláncok, de tavaly hatalmasat nőtt a bevételük, és több milliárd forint nyereséget termeltek.

Hajdu Miklós
2018. június 22. 15:39 Piac, Világ

Magyarországot is lehúzhatja a nehéz helyzetbe kerülő német feldolgozóipar

Trump külkereskedelmi csatározása nem marad következmények nélkül, a tavaly még egyre javuló helyzetű német feldolgozóipart már le is rántotta.

Fabók Bálint
2018. június 21. 17:17 Világ

A dollár döntheti meg a legnehezebb választására készülő Erdogan hatalmát

Hiába ért el óriási sikereket a gazdaságban az autoriter hatalmat kiépítő Erdogan, a gazdaság válságjelei miatt pártja elveszítheti parlamenti többségét.