Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. május 24. 06:53 Állam

Egyetlen európai ország sem függ annyira az uniós pénzektől, mint Magyarország

Hihetetlen mértékben szórta a pénzt a magyar állam 2017-ben a legkülönbözőbb dolgokra. Összesítettük az elérhető adatokat, és arra jutottunk, hogy a választási évre hangolva új közbeszerzési rekord született, szűk közelítéssel 2883 milliárd forintot fizetett az állam tavaly különféle árukra és szolgáltatásokra. Ráadásul ennek harmada Európai Uniós forrásokból jött, amivel Magyarország lett a rekorder uniós függőségben.

És ez még nem minden, mert csak a nagyobb, európai értékhatár feletti közbeszerzések adatait lehet megszerezni. A nagyobb közbeszerzéseket ugyanis meg kellett hirdetni az EU-s közbeszerzési portálon, ahonnan nagy mennyiségben le lehet tölteni az adatokat. A magyar közbeszerzési oldal viszont semmilyen formában nem teszi lehetővé az adatok letöltését (sőt, sem kérésünkre, sem közérdekű adatigénylésünkre nem reagáltak).

2016-ban a csak a magyar közbeszerzési rendszerben meghirdetett beszerzések összege a teljes beszerzések 20 százaléka volt, ha 2017-ben is változatlan volt az arány, akkor összességében 3600 milliárd forint lehetett az összes közbeszerzés értéke (ez a becslésünk egyébként pontosan megfelel a közbeszerzési hivatal véletlenszerű közlésének). Az ábrán jól látszik, hogy minden választást megelőző évben megugrik az állami beszerzések összege, de ilyen durva pénzszórás még sosem történt.

 

Soha nem költött még a magyar állam ilyen sokat beszerzésre, a GDP 9,4 százaléka körül lehet a tavalyi éves végleges költés. Csak út- és vasútépítésre 1700 milliárd forint értékben szerződtek le, ami több, mint az elmúlt évtized pár évében az összes közbeszerzésre költött pénz.

Orbán Viktor szerint “a magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek”. Az adatokból viszont azt láthatjuk, hogy nincs még egy uniós állam, ami ennyire függnek Brüsszeltől.

Magyarországon tavaly a GDP 2,9 százalékát tette ki az uniós forrásokból állami beszerzésekre kifizetett összeg. (Az EU-s források egyébként más csatornán is érkeznek az országba, elég az agrártámogatásokra gondolni.) Csak a 2016-os szlovák közbeszerzési függőség hasonló nagyságrendű.

Az unió teljes GDP-jén belül elenyészőek azok a beszerzések, amiket uniós pénzből fizettek, az elmúlt két évben is csak 0,2 százalék volt a TED adatbázisa alapján készített elemzésünk szerint*A TED hirdetményeket csv formátumban teszik közzé, de fontos kiemelni, hogy az adatok minőségét nem tudják garantálni, azt a közbeszerzések kiíróinak kellene. Az adatbázisból kiszűrtük a duplikációkat, a hibás adatokat, de így is előfordulhat, hogy maradt benne az eredményt torzító hibás adat, vagy éppen nem tették közzé egy-egy eljárás eredményét a kiírók, így az hiányozhat.. Több nettó befizetőnél (Németország, Ausztria és a skandináv EU-tagok) nulla százalék volt az EU-finanszírozott közbeszerzések aránya.

 

Azt is megnéztük, hogy milyen cégek tudtak nyerni a hazai közbeszerzéseken. 93,3 százalék volt a magyar cégek aránya, a külföldiek közül az osztrákok (3,3 százalék) és a németek (1,1 százalék) állnak a legjobban, de az oroszoké a negyedik hely, 0,8 százalékkal. 

 

A külföldi cégek összesen 194 milliárd forintnyi beszerzést vittek el magyar közbeszerzéseken. Az osztrák cégek 96, a németek 32 milliárd forinthoz jutottak, jól mutatja hogy ezen országoknak is fontos, hogy legyenek uniós pénzből fizetett magyar közbeszerzések.*A számításunkban csak az első számú szerződő feleket tudtuk figyelembe venni, sok magyar cégnek külföldi a konzorciumi partnere, a beszállítója vagy éppen a tulajdonosa.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros vagy Simicska? Ugyan, az osztrákok szakítják a legnagyobbat a magyar út- és vasútépítésekenTíz év tízezer szerződését néztük át a legnagyobb magyar közpénzszivattyú, az út- és vasútépítések világából. Kevesek vittek nagyon sokat.

Érdemes megnézni azt is, hogy a magyar cégek hogyan teljesítettek Európában. Elég lehangoló a mérleg, csupán 5,3 milliárd forintnyi beszerzéshez jutottak más uniós országokban. Osztrák cégek százszor annyi megbízást kapnak Magyarországon, mint magyarok Ausztriában, a német cégek hasonló mérlege csak 35-szörös.

Szemfülesebbek kiszúrhattak a fenti grafikonon a BW betűszót – ez nem Baden-Württemberg német tartományra utal, hanem az afrikai Botswanára. Ez a kiírás a Magyar Nemzeti Kereskedőház tendere volt, a botswanai kereskedőházra. Nem kis összegről van szó, 142 millió forintot nyert el a Balaton Plc. – ez  ugyanis a botswanai cég neve.

Két szingapúri nyertes is akadt. Az egyik a LNG Technology Trading PTE. a Pannon Fuel Kft. kiírásán 13,4 millió euróért kapott lehetőséget cseppfolyósított földgáz (LNG) berendezések szállítására. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nél volt még egy szingapúri nyertes, a Cet Oriental Solutions Pte. Ltd.  90 millió forintot nyert az ottani kereskedőház létrehozására.

Megnéztük az orosz szerződéseket is. Az AO Vertoljoti Rossziji 69,3 millió eurót nyert a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatalának tenderén helikopterek karbantartására, majd még egy szerződést 3,3 millió euró értékben.

De legalább Lengyelországgal szemben pozitív a közbeszerzési mérlegünk: magyar cégek 5,7 millió euró értékben szereztek állami munkákat ott, lengyel cégek viszont 3,2 millió értékben dolgoztak Magyarországra. Romániával szemben is pozitív a mérleg (2 vs 0,9 millió euró). Igaz, ezek elhanyagolható összegek.

 

Gyakori vád a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatban, hogy nincs is verseny, hiszen sok esetben annyira szűkre szabják a feltételeket, hogy nem is tudnak sokan elindulni. Érdemes európai összehasonlításban megnézni a jelentkezők számát egy átlagos kiírásra. Csak Cipruson, Horvátországban és Lengyelországban akad egy átlagos közbeszerzésre kevesebb jelentkező. Nálunk – Romániával holtversenyben – 2,8 ajánlat érkezik egy átlagos kiírásra.

 

A pályázók száma több körülménytől is függ, például hogy mekkora szerződéseket lehet elnyerni. A szerződések átlagos értéke persze függ az ország méretétől és a GDP-jétől is. A kicsi és szegény Magyarország pedig azzal tűnik ki, hogy egy átlagos szerződés összege 2,1 millió euró, tehát közel 650 millió forint. Természetesen az uniós közbeszerzési rendszerbe csak a nagyobb, alapvetően 40 millió forint feletti beszerzéseket kell meghirdetni*Sok mindentől függ, hogy mikor minősül uniós eljárás szerintinek egy közbeszerzés, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a TED portálon is meg kell jelentetni, és az uniós közbeszerzések követelményrendszerét is be kell tartani. A részletes szabályozást a közbeszerzési törvény tartalmazza..

Ettől függetlenül akik nagyobb versenyt szeretnének, szabad akaratukból is feltehetik a TED-re a hirdetményüket – ez nem igazán jellemző nálunk. Pedig a kkv-k akkor juthatnának több megrendeléshez, és a verseny is akkor lenne intenzívebb, ha kisebb összegűek lennének a megrendelések. Ezen a listán jól látszik, hogy a híresen korrupt Olaszország áll a második helyen, ott is szeretnek nagyon drága és nagy összegű beszerzéseket kiírni.

 

Érdekes viszont, hogy a szerződések összege és a pályázók száma között nincsen igazán szoros összefüggés. Azt várnánk, hogy minél kisebb összegű egy beszerzés, annál több lesz a versenyző. Ez igaz is, például Németországban. De már nem feltétlenül igaz a kicsi Szlovéniában és Svédországban. Magyarországon pedig teljesen érthetetlen módon minél nagyobb egy közbeszerzés értéke, annál magasabb a pályázók átlagos száma. Persze erre is van magyarázat.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegér egy kis ráfordítást, hogy egyszerűbben menjen a korrupcióÚgy látszik, van az az áldozat akár pénzben vagy adminisztrációs terhekben kifejezve, amit meghoznak az építési beszerzések kiírói és a nyertesek, hogy az eljárás rendje kevésbé kedvezzen a versenynek és az átláthatóságnak.

Állam brüsszel Európai Unió közbeszerzés Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. augusztus 17. 10:55 Állam

Még négy évig Mészáros Lőrinc szállíthatja az ásványvizet a MÁV-nak

A korábbinál is több „nyári védőitalra" van szüksége a vasúttársaságnak, amely most már 2,5 decis vizet is kap, méregdrágán.

Jandó Zoltán
2018. augusztus 17. 06:51 Állam

Ugyanaz a baj a megújulókkal, mint amiért nem alszik el otthon a lámpád

Van egy nagy kádunk kismillió lefolyóval és jó néhány csappal, annyi a feladat, hogy mindig ugyanannyi víz legyen benne.

Wiedemann Tamás
2018. augusztus 15. 10:24 Állam, Pénz

Több ezer olasz híd lehet hasonlóan rossz állapotban, mint a leszakadt genovai viadukt

A második világháborút követő újjáépítési lázban elképesztő gyorsasággal készült el több ezer hasonló híd Olaszországban, amelyeket a mai napig használnak.

Fontos

2018. augusztus 16. 12:36 Világ

Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból

Az amerikai nagykövet szerint Magyarországnak Oroszországgal és Kínával szemben a NATO-t érdemes választania, mert az USA sokkal többet tud kínálni.

Torontáli Zoltán
2018. augusztus 16. 06:51 Piac

Ilyen is van Magyarországon: évi 26 százalékkal nő és 10 százalék profitot hoz

Megnéztük a hazai magánegészségügyi szolgáltatók krémjének számait, vagyis egy óriási üzleti jéghegy csúcsát.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.