Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. május 25. 06:57 Állam

A középkorú férfiak szinte mind dolgoznak, nem ők fogják megoldani a munkaerőhiányt

A magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás a következő években a munkaerőhiány orvoslása, aminek érdekében az állam várhatóan a munkaképes népesség minden csoportját megpróbálja aktivizálni. Ám nem minden korosztályban vannak már tartalékok, a KSH szerint “legjobb munkavállalási korú”, 25-54 éves férfiak közül például már így is tízből kilencen dolgoznak.

Értelemszerűen olyan helyzet sosem lesz, hogy az összes munkaképes korú ember munkába áll, hiszen vannak, akik különböző okok miatt vagy nem tudnak, vagy egyszerűen nem szeretnének dolgozni. A foglalkoztatottsági arány tehát 100 százalékra biztosan nem tud emelkedni, az viszont már nyitott kérdés, hogy meddig tud. A legjobban az európai országok foglalkoztatottsági mutatóinak összehasonlításával tudjuk megvizsgálni, hogy a magyar foglalkoztatottság magasnak vagy alacsonynak számít.

A munkavállaló népesség legnagyobb szeletét adó 25-54 éves korosztályban például a férfiak közül már tényleg alig van, akinek nincs munkája.

A 25-54 éves férfiak közül 10-ből 9 dologzik, ami az EU-ban a harmadik, Európában a negyedik legmagasabb arány.

Csak Csehországban, Máltán és Svájcban dolgozik arányaiban ennél több férfi a munkaerőtábor gerincét adó korosztályban, tehát ebből a korosztályból már biztosan nem fog sok új fizikai munkás kikerülni. 

Ugyanebben a korcsoportban a nők 77 százaléka vállal munkát Magyarországon, ami ugyan az uniós átlag felett van, még lehetne magasabb is. A szomszédos Ausztriában például a 25-54 éves nők 81 százaléka foglalkoztatott, amely szintet ha Magyarországnak is sikerülne elérni, az további 75 ezer új munkahelyet jelentene.

Mivel a nők a gyermekvállalás miatt maradnak elsősorban távol a munkaerőpiactól, ezért a részmunkaidős, illetve a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének támogatásával, illetve a gyermekellátási intézmények (bölcsődék, óvodák) széleskörű elérhetőségének javításával lehet a munkavállalásukat tovább ösztönözni. A munkaerőért folyó versenyben elsősorban a vállalkozásoknak kell alkalmazkodnia az új helyzethez, így rugalmas munkalehetőségeket biztosítaniuk a nőknek, míg a bölcsődék, óvodák elérhetőségén az államnak kell javítania, ami tervben is van a kormány részéről.

 

Az 55-64 éves korcsoport foglalkoztatottságában már sokkal nagyobb a lemaradásunk az európai országokhoz képest. A nyugdíjhoz közelebb álló korosztályban a férfiak és nők foglalkoztatottsági rátája is alacsonyabb, mint az uniós átlag, de itt is a nők azok, akik sokkal kevesebben aktívak a munkaerőpiacon. Miközben Magyarországon a 55-64 éves nőknek csak a 42 százaléka dolgozik, addig például Csehországban 53, Németországban pedig 65 százalékuk.

Összességében pedig a 55-64 évesek 52 százaléka vállal munkát Magyarországon, amit ha sikerülne legalább az uniós szintre növelni, az már 70 ezerrel több munkahelyet jelentene.

E korcsoportban azonban már nemcsak a foglalkoztatást ösztönző szakpolitikai intézkedéseken (mint például a Munkahelyvédelmi Akcióterv) múlik a munkavállalás, hanem az egészségi állapoton is. A nyugat- és az északi-európai országokban kivétel nélkül 71-73 év a születéskor egészségben várható élettartam, míg Magyarországon ez 66,8 év volt 2016-ban a WHO adatai szerint. Vagyis idősebb korosztály munkaerőpiaci részvételének növelésében nagyon fontos szerepet játszik az egészségügyi ellátás minőségének és elérhetőségének javítása, a megelőzés (rendszeres szűrővizsgálatok), illetve a társadalom egészségtudatosságra való ösztönzése.

 

Magyarországon a fiatalok foglalkoztatottság is alacsonyabb, mint a legtöbb európai országban, igaz, az elmúlt években ez az arány is javult. Tavaly a lányok 25, a fiúk 33 százaléka dolgozott, a kettő közti különbséghez pedig a gyermekvállalás mellett valószínűleg az is hozzájárul, hogy a lányok nagyobb arányban tanulnak tovább.

Együttesen a korosztálynak mindössze a 29 százaléka dolgozik. Ha felzárkóznának az uniós átlaghoz (35 százalék), az 60 ezer plusz dolgozót jelenthetne.

A fiatal korosztály egy része a tanulmányai miatt marad távol a munkaerőpiactól, azonban nem mindenki. A 15-24 éves korcsoport 11 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik Magyarországon, elsősorban ezeknek a fiataloknak az aktivizálásával lehetne bővíteni a munkaerőtábort. De a tanulmányok melletti munkavállalást is lehetne jobban ösztönözni, amiben az EU-ban Hollandia a példamutató, ahol a 15-24 évesek több mint 62 százaléka dolgozik, amellett, hogy a többség továbbtanul. A magas foglalkoztatottsághoz valószínűleg hozzájárul, hogy a tanulmányok mellett munkát vállaló fiatalokat a holland állam külön ösztöndíjjal támogatja.

 

Állam Európa foglalkoztatottság munkaerőhiány Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. augusztus 17. 10:55 Állam

Még négy évig Mészáros Lőrinc szállíthatja az ásványvizet a MÁV-nak

A korábbinál is több „nyári védőitalra" van szüksége a vasúttársaságnak, amely most már 2,5 decis vizet is kap, méregdrágán.

Jandó Zoltán
2018. augusztus 17. 06:51 Állam

Ugyanaz a baj a megújulókkal, mint amiért nem alszik el otthon a lámpád

Van egy nagy kádunk kismillió lefolyóval és jó néhány csappal, annyi a feladat, hogy mindig ugyanannyi víz legyen benne.

Wiedemann Tamás
2018. augusztus 15. 10:24 Állam, Pénz

Több ezer olasz híd lehet hasonlóan rossz állapotban, mint a leszakadt genovai viadukt

A második világháborút követő újjáépítési lázban elképesztő gyorsasággal készült el több ezer hasonló híd Olaszországban, amelyeket a mai napig használnak.

Fontos

2018. augusztus 16. 12:36 Világ

Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból

Az amerikai nagykövet szerint Magyarországnak Oroszországgal és Kínával szemben a NATO-t érdemes választania, mert az USA sokkal többet tud kínálni.

Torontáli Zoltán
2018. augusztus 16. 06:51 Piac

Ilyen is van Magyarországon: évi 26 százalékkal nő és 10 százalék profitot hoz

Megnéztük a hazai magánegészségügyi szolgáltatók krémjének számait, vagyis egy óriási üzleti jéghegy csúcsát.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.