Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 26. 07:25 Állam, Piac

Még mindig az államnak megy a benzinár fele, és ez így is van rendjén

A napokban újra téma lett az üzemanyagok rohamos drágulása, miután a benzin literenkénti ára a 400 forintot közelíti, a gázolajé pedig már át is lépte ezt a lélektani határt. Utoljára közel négy éve, 2014 őszén volt ilyen drága a tankolás. A háttérben a kőolaj világpiaci árának megugrása áll, de mint ilyenkor mindig, ezúttal is előkerült az üzemanyagok rendkívül magas adótartalmának kérdése, és az, hogy mit tehetne az ügyben az állam.

Az biztos, hogy a gyors áremelkedés ellenére egy liter üzemanyag árának több mint fele még most is az államkasszánál köt ki. Pedig az olaj drágulásával (mivel az adó nagy része fix összegű) ez az arány folyamatosan csökken, és az olajár tényleg sokat emelkedett a hetekben.

 


A Brent hordónkénti árfolyama, amely február közepén még 60 dollár környékén járt, az előző napokban 80 dollár fölé is benézett, és péntek délután is 76 dollár körül mozgott. A hirtelen emelkedés oka, hogy miközben a kereslet viszonylag stabil, a kínálat – elsősorban geopolitikai okokból – a vártnál nagyobb mértékben esett.

Korábban írtunk már róla, hogy a hagyományos kitermelő országokat megszorongatták a piacra berobbanó amerikai cégek, amelyek új technológiai megoldással tudtak rugalmasan és olcsón felszínre hozni olajat. A megugró kínálat miatt az árfolyamok beszakadtak, 2016-ban 30 dollárért is lehetett kapni egy hordó Brentet (2014 nyara előtt jóval száz dollár felett volt). A kőolaj-exportáló országok szervezete (OPEC) annak érdekében, hogy megállítsa az árak esését, nagyjából másfél éve a termelés visszafogásáról döntött. Ráadásul az intézkedésbe az oroszokat is sikerült bevonniuk, ez pedig már valóban olyan kínálatcsökkenést jelzett előre, ami drágulást hozhat.

Az áttörés azonban elmaradt, az árfolyamok nem indultak meg látványosan felfelé. Erre 2017 második feléig kellett várni, azóta azonban tulajdonképpen folyamatosan drágul az olaj. A mostani bő hároméves rekordár magyarázata, hogy a kitermelés sokkal nagyobb mértékben csökkent, mint amit az OPEC intézkedéseitől vártak. A venezuelai káosz, és az iráni atomalku felrúgása is csökkentette a kínálatot, és ezek a fejlemények hosszabb távon is komoly kockázatot jelentenek.

 

Az olaj ára tehát néhány hónap alatt közel harmadával drágult, ám még így sem ez adja a hazai benzinár nagy részét. Számításaink szerint a termelői árak a 400 forintos benzinárból csak 120 forintot magyaráznak, szinte pontosan annyit, amennyi az üzemanyag jövedéki adója. De még ez sem a teljes összeg, ami a benzin árából az államkasszába folyik be, hiszen a terméket a jövedéki adó mellett még áfa is terheli. Sőt utóbbit a jövedéki adó után is meg kell fizetni, azaz az adót adóztatják.

Mindezek alapján jelenleg nagyjából a benzinért fizetett pénz 51 százaléka landolhat az államnál.

A fordulat 420 forint környékén jönne el, ilyen árnál már nagyobb összeg maradna a piaci szereplőknél, mint amennyi a központi költségvetésbe kerül.

A közterhek áron belüli aránya azért változik, mert miközben a többi összetevő mértéke folyamatosan mozog*Az olaj drágul, az árrések is ennek arányában módosulnak, stb. addig a jövedéki adó fix. Egészen pontosan majdnem fix, 2016-ban ugyanis kétlépcsőssé tették. Az azóta érvényes szabályozás szerint, ha a Brent árfolyama 50 dollár felett van, akkor a benzin adója 120, a dízelé 110,25 forint, ha viszont a jegyzés ez alá a szint alá csökken, akkor a benzin adómértéke 5, a gázolajé pedig 10 forinttal nő.

Az akkori intézkedésben az volt az érdekes, hogy igazából burkolt adóemelést valósított meg a kormányzat. Előtte ugyanis fixen 120 és 110,5 forint volt a közteher, ám az új szabályozás bevezetésekor ez lényegében egyből megugrott, hiszen az idő tájt jóval 50 dollár alatt járt az olajár*Valójában nem azonnal volt változás, hiszen a jövedéki adó mértékét a NAV negyedévente vizsgálja felül. Ekkor állapítják meg, hogy az előző három hónap átlagárfolyama alapján a következő három hónapban mekkora lesz az adó..

 

Bár az adó adóztatásában, és a kétlépcsőssé tétel időzítésében is lehet kivetni valót találni, a benzin magas adótartama nem véletlen. A jövedéki adó ugyanis az egyik legfontosabb eszköz az állam kezében, hogy vissza tudja fogni a károsnak tartott termékek fogyasztását. Tulajdonképpen mesterségesen emelik meg az árat annak érdekében, hogy az emberek kevesebbet vásároljanak.

Erre már csak azért is szükség van, mert sok esetben az alapárba nem épülnek be bizonyos rejtett költségek. Mint például a dohányzás esetében az esetleges későbbi kórházi kezeléshez kapcsolódó kiadások, vagy a benzinnél a környezeti terhelés.

A jövedéki adónak akkor is ez a legfontosabb szerepe, ha a politikai döntéshozók erről hajlamosak megfeledkezni, és csak fix költségvetési bevételként tekintenek az adónemre. Így viszont, ha az ár emelkedésével csökkentenék a közteher mértékét, akkor a jövedéki adó épp a lényegét veszítené el. Különösen igaz ez úgy, hogy a megterhelt termékek úgynevezett árrugalmassága az esetek nagy részében nem túl magas, azaz kisebb mértékben csökken irántuk a kereslet, mint amennyivel drágulnak. Így ugyanis hiába emelkednek az árak, a rejtett költségek nem csökkenek olyan mértékben.

Állam Piac benzin benzinár gázolaj jövedéki adó olajár Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. augusztus 17. 10:55 Állam

Még négy évig Mészáros Lőrinc szállíthatja az ásványvizet a MÁV-nak

A korábbinál is több „nyári védőitalra" van szüksége a vasúttársaságnak, amely most már 2,5 decis vizet is kap, méregdrágán.

Jandó Zoltán
2018. augusztus 17. 06:51 Állam

Ugyanaz a baj a megújulókkal, mint amiért nem alszik el otthon a lámpád

Van egy nagy kádunk kismillió lefolyóval és jó néhány csappal, annyi a feladat, hogy mindig ugyanannyi víz legyen benne.

Wiedemann Tamás
2018. augusztus 15. 10:24 Állam, Pénz

Több ezer olasz híd lehet hasonlóan rossz állapotban, mint a leszakadt genovai viadukt

A második világháborút követő újjáépítési lázban elképesztő gyorsasággal készült el több ezer hasonló híd Olaszországban, amelyeket a mai napig használnak.

Fontos

2018. augusztus 16. 12:36 Világ

Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból

Az amerikai nagykövet szerint Magyarországnak Oroszországgal és Kínával szemben a NATO-t érdemes választania, mert az USA sokkal többet tud kínálni.

Torontáli Zoltán
2018. augusztus 16. 06:51 Piac

Ilyen is van Magyarországon: évi 26 százalékkal nő és 10 százalék profitot hoz

Megnéztük a hazai magánegészségügyi szolgáltatók krémjének számait, vagyis egy óriási üzleti jéghegy csúcsát.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.