Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. május 31. 06:50 Állam

A szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajta

Döbbenetes, 436 milliárd forintos árbevételről számolt be 2017-ben a Szerencsejáték Zrt., ennyit költöttek tehát a magyarok állami szerencsejátékra. Ez jóval több, mint a 2016-os 386 milliárd, az öt évvel ezelőttinek pedig a duplája. De jobban érzékelhető az állami sorsjegyekre, lottóra és sportfogadásra költött pénz nagysága, ha begondolunk, hogy 436 milliárd forint az összes magyar háztartási jövedelem 1,9 százaléka, az összes magyar nettó fizetés 2,3 százaléka. Azt jelenti, egy magyar felnőtt átlagosan 54 ezer forintot költött szerencsejátékokra.

A magyar emberek tehát minden 60. megkeresett forintjukat önként a Szerencsejáték Zrt.-nek, azaz a magyar államnak adják.

Hiába állami cég azonban a Szerencsejáték Zrt., az már teljesen átláthatatlan, hogy mire költik az óriási nyereség egy tekintélyes részét.

 

Érdemes alaposabban is megnézni, hogy mi az oka ennek a jelentős emelkedésnek, hiszen sokkal jobban nő a szerencsejátékra költött összeg, mint az átlagbér. A hagyományos számhúzásos játékokban nem volt igazán előretörés, de a sportfogadások és a sorsjegyek eladásai látványosan megugrottak.

Ennek okai nagyon szerteágazóak. Az egyik az, hogy állam gyakorlatilag átszoktatta a kocsmai játékgépezőket a kaparós sorsjegyre. 2012-ben betiltották a játékgépeket, aminek nagyon sok előnyös hatása volt. A kocsmákban és szinte minden sarkon elérhető nyerő, vagyis inkább vesztő gépek könnyen függővé tették a játékosokat, nagyon könnyen lehetett nagy összegeket nyerni. A 100 milliárd forintra becsült piac eltűnésével sokan inkább más játék után néztek, és ez lett a sorsjegy. Az sem jó, hogy erre is sokan akár havi tízezreket költenek, de legalább ezekhez nehezebb hozzájutni, és talán kevesebbet lehet vele bukni, mint a játékgépeken.

Mivel becslések szerint 300-350 ezer embert érintett a probléma, ezért nagyon fontos és helyes lépés volt a gépek betiltása. Az állam nagyjából évi 20-30 milliárd forint játékadó bevételről mondott le a játékgépek kivezetésével, de ennek egy része a Szerencsejáték Zrt. megemelkedő bevételén keresztül visszavándorolt a költségvetésbe: 2011 és 2016 között a sorsjegyek eladásának értéke 51 milliárddal nőtt, és ennek köze fele lehet a nyereség, tehát az állam végül is pénzénél van.

A sportfogadások felpörgése még jelentősebb: négyszeresére nőtt a vizsgált időszakban a bevétel. Ezt nagyban segítette, hogy 2014 közepétől blokkolni kezdték gyakorlatilag az összes online kaszinót és sportfogadó irodát – csak Andy Vajna online kaszinója és a Szerencsejátékhoz tartozó online Tippmix maradt. Ezzel sikerült a külföldi cégeket jórészt kiszorítani a piacról, a jól értesült Magyar Idők információi szerint ezer oldalt tiltott le a NAV, de 160 per indult velük szemben emiatt. A svéd Unibet az Európai Bíróságon pert nyert a magyar állam diszkriminatív szabályozása ellen, és ma már újra elérhetőek a legnagyobb, uniós bejegyzésű online kaszinók és sportfogadó cégek honlapjai. Ennyi idő azonban elég volt, hogy a fogadók megszokják a magyar cégeket, így az állam magához – és Andy Vajnához – tudta terelni a játékosokat.

 

Mindezek hatására néhány éven belül jelentősen átalakult a Szerencsejáték Zrt. bevételeinek összetétele: míg 2010-ben csak 21 százalék volt a sportfogadás, 2016-ra ez 44 százalékra emelkedett. Az ötöslottó bevételeinek aránya pedig 29-ről 11 százalékra csökkent.

Azt is megnéztük, hogy melyik játékon mennyit keres az állam, és mennyit buknak a játékosok. 2017-ben hiába emelkedett a hihetetlen 436 milliárdra a bevétel, a cég csak 13 milliárd forint osztalékot (és 866 millió forint adót) fizetett a költségvetésnek. Pedig az állami cég tényleg rengeteget keres a szenvedélybetegeken. A legutóbbi, 2016-os éves jelentésből tudtuk kiszámolni a részleteket.

 

Sok költség nincs a játékok szervezésével, mint fenti ábránkból látszik, a bérek 12,7 milliárdot visznek csak el, az informatikai fejlesztéseket, üzlet és iroda bérléseket tartalmazó anyagi ráfordítások összege további 58,1 milliárd. Az is látható, hogy hirdetésre csak 2016-ban 12,1 milliárdot költöttek.

A teljes árbevétel háromnegyedét az egyéb ráfordítások teszik ki, erről a kiegészítő mellékletben sem osztanak meg semmilyen további információt, de annyit sikerült kiszámolnunk, hogy a játékok nyereményeire 2016-ban 252 milliárdot fizethettek ki. 42 milliárd forint sorsa tehát még ezután is ismeretlen. A Szerencsejáték Zrt. szponzorációja is részese lehet ennek, és ez óriási összeg, legálisan és különösebb törvényi akadályok nélkül lehet a támogatások segítségével ahhoz pénzt juttatni, ahova csak szeretnének.

Megnéztük azt is, hogy melyik játékon mennyi pénz marad a játékosok zsebében, azaz mekkora a játékok profitrátája*Ehhez levontuk a játékbevételekből a tiszta játékbevételt, de azért lehet eltérés, pl. a ki nem fizetett nyeremények miatt.. Arányaiban a legkevesebbet az ötöslottóval lehet nyerni, de itt annyira erős a márka ereje, hogy ez nem nagyon érdekli az embereket. A legkevesebb pénzt a sportfogadásokkal veszítik a Szerencsejáték Zrt. ügyfelei: mivel itt a legális és illegális verseny is erős, a piac kikényszeríti a kevésbé rossz feltételeket. A kaparós sorsjegyeknél átlagosan 65 százalékot kapnak vissza a játékosok, de itt nem is a profitráta, hanem az egész addiktív jellege a probléma.

 

De az adatokból is látszik, hogy a Szerencsejáték alapvetően minden elkötött három forintból egyet elvesz. Így aki lottózik, az önkéntesen támogatja a magyar államot (fizet adót), illetve finanszírozza a Szerencsejáték Zrt. további terjeszkedését és ismeretlen céljait. Végső soron azok nyerik a legtöbbet, akik nem játszanak semmilyen szerencsejátékot, ők biztosan pénzüknél maradnak, míg aki játszik, biztosan veszít hosszú távon.

Állam lottó szerencsejáték Szerencsejáték Zrt. Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Rigó Anita
2018. június 20. 10:00 Állam

Megszünteti a legtöbb cafeteria-elemet a kormány

Emellett csökken a munkáltatók által fizetendő szocho, és átalakul annak kedvezményrendszere is.

Rigó Anita
2018. június 19. 16:21 Állam

Teljesen elfogyott a szabad munkáskéz Budapesten

De egész Pest megyében, és a nyugati országrészben is. Közben keleten lenne ki dolgozzon, de ott képzettségi és szociális problémák gátolják az elhelyezkedést.

Rigó Anita
2018. június 18. 15:43 Állam

Több tucat járás van, ahol kevés az óvodai férőhely

Nem mindenhol olyan egyszerű összeegyeztetni a családot és a munkát az országban.

Fontos

Fabók Bálint
2018. június 20. 06:54 Pénz, Világ

Lengyelországban is tízmilliárdokért dolgozik a kormány kedvenc útépítője

A Duna Aszfalt cégcsoportja lengyel céget vett, amely több tízmilliárd forintnyi állami megrendelést kapott. A magyar hídépítéseknél is kulcsszerepe van.

Jandó Zoltán
2018. június 19. 06:52 Pénz, Piac

Soha nem volt ennyi pénz az építőiparban, figyelnek is, kihez kerül

Mészáros Lőrinc és Szíjj László építőipari cégei 8-szor, 10-szer magasabb profitrátával működnek, mint a nagy nemzetközi konszernek.

Torontáli Zoltán
2018. június 18. 06:56 Piac

Ha nem érted, hogy a CBA alapítója miért szállt ki, van pár ábránk hozzá

Nagyon kapaszkodnak a magyar élelmiszerboltok az általános növekedésbe, ez néha sikerül, de néha nagyon nem.