Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. július 12. 06:53 Állam, Pénz

Hiába csökkenti a kormány a nyugdíjas munkavállalók adóját, kevesen fognak dolgozni

Nincs elég dolgozó az országban, ezért a kormány igyekszik könnyíteni a nyugdíjasok foglalkoztatást. A parlamentnek benyújtott adótörvény-módosító szerint a jövőben csak 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell a nyugdíjas munkavállalók bruttó béréből levonni, azon felül viszont járulékmentes lesz a foglalkoztatásuk.

Ezzel sokkal kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a többi munkavállaló, akiktől az szja-n kívül nyugdíjjárulékot és egyéb munkavállalói járulékot is levonnak. Sőt, a munkáltatónak még a bruttó béren felül szakképzési és szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell az államnak.*Ha valakinek a bruttó bére 300 ezer forint, akkor 199.500 forintot kap kézhez a családi adókedvezmény nélkül. A cégnek, amely foglalkoztatja a munkavállalót több mint 363 ezer forintot kell kifizetnie. A munkavállalótól szja címszó alatt 45 ezer, nyugdíjjárulékként 30 ezer és egyéb munkavállalói járulékként 25.500 forintot von el az állam. Emellett a munkáltató 58.500 forintot fizet szociális hozzájárulási adó címszó alatt, és további 4.500 forintot szakképzési hozzájárulásként a magyar államnak. Az állam a munkáltató fizetésének lényegében a 45 százalékát vonja el.

Ha az Országgyűlés változatlan formában szavazza meg az indítványt, akkor 2019-től nemcsak a nyugdíjas munkavállaló bérét terhelő adók- és járulékok csökkenek, hanem megszűnik egy korlátozás is. Az nyugdíjas, aki munkát vállalt és többet keresett egy évben, mint az éppen aktuális minimálbér tizenkétszerese, akkor a nyugdíj kifizetését az állam felfüggesztette. (Ezt egyébként Gulyás Gergely már korábban bejelentette.)

Ez egy újabb lépés, amellyel a kabinet igyekszik orvosolni az egyre súlyosabb hazai munkaerőhiányt. A fiatal munkavállalók lényegében elfogytak, mert eleve kevesen vannak, és vagy találtak állást, vagy egyszerűen – becslések szerint 500-700 ezren – elhagyták az országot. Emellett a kormány nem tudott mit kezdeni a közel 200 ezer közmunkással. A közmunkaprogramra több mint ezer milliárd forintot költött a kormány az elmúlt években. Az eredeti cél az volt, hogy átképzési programokkal a közmunkások nagy részét visszaterelik a munkaerőpiacra, de ez csak kevesebb, mint tíz százalékukat sikerült.

Nehéz megjósolni a változtatások munkaerőpiaci hatását, a nyugdíjaskor utáni munkavégzésnek alig van szakirodalma Magyarországon. A K&H Bank készített tavaly egy felmérést, amiből kiderült, hogy a megkérdezett nyugdíjasok 78 százaléka arra számít, hogy sokkal rosszabbul fog megélni a nyugdíjából, mint a fizetéséből. Nem csoda, hogy 69 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog. Egy évvel azelőtt még csak 61 százalékuk tervezett munkát a nyugdíjas éveiben.

Nagy kérdés, hogy van-e még tartalék a frissen nyugdíjba vonulók vagy az 1,45 millió nyugdíjas körében, vagy csak egy tisztulási folyamat fog végbemenni, tehát az eddig feketén-szürkén dolgozó nyugdíjasok kapják majd tisztán a fizetésüket. (Az adó- és járulékcsökkentések után jellemzően emelkedik a statisztikákban a dolgozók száma, de ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy többen is dolgoznak. Sokuk ugyanis korábban feketén dolgozott, hogy ne veszítse el a nyugdíját és a kedvezőbb adózás miatt lépett, vagy fog kilépni a „fényre”, válik legális munkavállalóvá.)

 

A KSH adatai szerint tavalyelőtt 81, tavaly pedig már 85 ezer nyugdíjas dolgozott. Egy másik adatbázis ennél kevesebb, ötvenezer nyugdíjas foglalkoztatottságáról számol be. A Világgazdaság által közölt adatok szerint a tavaly alakult nyugdíjas szövetkezeteknek 30 ezer tagjuk van. 

Forrás: KSH

Komoly korlátozó tényező lehet a most nyugdíjba vonulók egészségügyi állapota. Ahogy a korfán is látszik, a társadalom egy szélesebb rétege érte el a nyugdíjkorhatárt, mivel a Ratkó-korszak gyermekei most mennek tömegével nyugdíjba.*A Ratkó-korszak Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikájára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják. Ez volt az a generáció, amely a rendszerváltást megelőző évtizedben állt munkába. Végigcsinálták  a nyolcvanas éveket, a gazdasági munkaközösség (gmk) intézményének köszönhetően saját célból is használhatták a gyárak gépeit, emiatt sokat túlóráztak. Az előrelépésért kemény árat kellett fizetniük, az európai lakossági felmérésből kiderül, hogy rossz az egészségügyi helyzetük (a 65 év feletti magyarok nyolcvan százalékának van krónikus betegsége).

 

A kor kihívásainak is meg kell felelniük a munkavállalóknak, ma már elengedhetetlen a legalább alapszintű számítástechnikai tudás. Ahogy a grafikonból is kitűnik, a 65-74 éves korosztály negyven százaléka használt internetet. Ha a statisztikát tovább szűkítjük, akkor azt látni, hogy a nyugdíjaskorúak 37 százaléka használta az elmúlt három hónapban az internetet. A KSH adataiból nem lehet leszűrni, hogy milyen szinten van az informatikai tudások, hiszen csak arra kérdeznek rá, hogy felment-e a netre az utóbbi időben.

 

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az alacsony iskolai végzettséggel és alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok vállalnak ismét állást, többségükben fizikai munkát. Az álláskereső portálokon több kifejezetten nyugdíjasoknak szánt munkát találni. A legjobban keresett szakmák szinte kivétel nélkül fizikai munka kategóriába tartoznak, mint a bolti eladó, portás, kertész, karbantartó, villanyszerelő, igaz, egy-két helyen orvost és nővért is keresnek.

 

A grafikon szerint a 65 év felettiek felének legfeljebb csak alapfokú végzettsége van. Nem csoda, hogy a nyugdíjas szövetkezetek könnyű, vagy könnyen betanítható fizikai munkákat kínálnak a nyugdíj mellett ismét dolgozni óhajtó vagy kényszerülő embereknek.

Az új jogszabály-módosítás eközben továbbra sem oldja meg az állami szféra gondjait. Az egészségügyön kívül továbbra sem helyezkedhetnek el a nyugdíjasok. Hiába hiányzik kétezer tanár országszerte, a kormány továbbra sem engedélyezi nyugdíjasok felvételét.

Tavaly indult el a nyugdíjas szövetkezeti rendszer, amelytől azt várta a kormány, hogy több tízezer nyugdíjast tud a munkaerőpiacra irányítani. Csakhogy az új jogszabály-módosítás éppen az alakuló nyugdíjas szövetkezeteket érintené hátrányosan.

Eddig ugyanis az volt a kedvező adózás feltétele a nyugdíj melletti munkavégzésnek, ha a nyugdíjas szövetkezeteken keresztül foglalkoztatták az illetőt. Januártól azonban minden nyugdíjas munkavállalónak egységesen csak a 15 százalékos szja-t kell fizetni a bruttó béréből, és emiatt már nem lesz kötelező valamelyik nyugdíjas szövetkezetben tagnak lenni.

A szervezetek mégsem aggódnak. Dolgos Attila, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) operatív alelnöke a G7-nek azt mondta, hogy a szövetségeket nem érinti az új módosítás.

„A nyugdíjasok többsége részmunkaidőben dolgozik. Olyan állásokat keresnek a nyugdíj mellett, ahol heti két-három napot lehet dolgozni, 4, 6, és 8 órás munkaidőben”, mondta Dolgos Attila. A szakember szerint a szövetkezeteket úgy kell elképzelni, mint a diákmunka szervezeteket. A nyugdíjas a szövetkezettel áll munkakapcsolatban, a nyugdíjas így beoszthatja az idejét, hogy melyik nap, mennyit szeretne dolgozni. Teljes munkaidős állást a nyugdíjasok kisebb hányada vállalt, és életkorukból adódóan arra lehet számítani, hogy ez nem változik jelentősen a jövőben sem.

A részmunkaidős megoldás előnyös a cégek egy részének is, a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag ugyanis hiába dolgozik a vállalkozásnál, nem tartozik bele a cég statisztikai létszámába. Ez például a kis- és közepes cégeknek fontos, hiszen könnyen előfordulhat, hogy ha tucatnyi nyugdíjast is beleszámítanák a létszámba, akkor a céget nagyvállalkozássá kellene minősíteni, így az elesne a kkv-szektor számára meghirdetett uniós támogatásoktól.

A szövetkezetekben dolgozó nyugdíjasok hatvan százaléka nő, negyven százalékuk férfi. A nők negyven év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, míg a férfiaknak ki kell várni az öregségi nyugdíjkorhatárt, ami jelenleg 65 év. Emiatt van több női nyugdíjas, aki még dolgozik.

Erős összefüggés van az életkor és a gazdasági aktivitás között. Dolgos Attila szerint 72 év tekinthető egyfajta választóvonalnak, afölött már nagyon kevesen mennek el dolgozni. Az 1,45 millió nyugdíjasból 67 ezren vannak, akik nem öregségi nyugdíjat kapnak, hanem korhatár előtti ellátásban részesülnek. Nagyjából ők azok, akik könnyebben aktivizálhatók, azonban egy részük már most is dolgozik.

Állam Pénz Közész nyugdíjas nyugdíjas szövetkezet szja Olvasson tovább a kategóriában

Állam

2018. július 19. 10:55 Állam, Élet

Munkaerőpiac és a mindenben megbújó aszimmetria, avagy győzzön az intolerancia

Bármi is van, általában a legkevésbé toleráns kisebbség akarata győzedelmeskedik. Így lehet ez a vendégmunkások és a migráció ügyében is.

Wiedemann Tamás
2018. július 18. 11:49 Állam, Pénz

A németek és a franciák akadályozhatják meg a bolgár euróbevezetést

Hiába teljesíti Bulgária a makrogazdasági elvásárokat az euró bevezetéséhez, hosszú lesz út, mire a közös európai valutával fizethetnek a bolgárok.

Torontáli Zoltán
2018. július 17. 11:53 Állam, Világ

Nincs gazdasági haszna a stadionépítés állami támogatásának

Ha mérlegre tesznek mindent, a közgazdászok többsége nem tud kimutatni semmilyen előnyt.

Fontos

2018. július 18. 14:32 Piac

Hivatalosan is indul a nagy Simicska-Nyerges üzlet

Felkerült a versenyhivatal oldalára az az engedélykérelem, amely alapján Simicska Lajos üzleti birodalma Nyerges Zsolthoz kerülhet.

2018. július 18. 10:43 Piac

Baj van a repülőgép-hajtóművekkel, a Wizz Air-t egyelőre nem érinti

Az új hajtóművek problémái miatt gépek tucatjai állnak az Airbus gyárainak udvarán, de a Wizz Air talán időben megkapja az új repülőit.

Wiedemann Tamás
2018. július 18. 06:51 Pénz, Piac

A korábban lesajnált házakkal is megbarátkoznak a magyarok, ha sürget az idő

Az építkezésekkel kapcsolatban egyre több a horror történet, csúsznak az átadások, így logikus döntés lehet könnyűszerkezetű vagy készházak építtetése.