Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. október 9. 21:50 Élet

Neymar értéke igazából nemhogy 222 millió euró, hanem kevesebb, mint nulla

A Neymar Jr.-ért kifizetett óriási pénz mögött a világon semmi gazdasági racionalitás nincs, a játékos nettó jelenértéke ebben a pillanatban negatív – írja Eran Yashid közgazdász a Voxeu-n megjelent “a Neymar-buborék” című esszéjében. Neymar átigazolása a Barcelonából a katari pénzekből feltöltött Paris Saint Germainbe szélsőséges reakciókat váltott ki a nyáron: a játékos kivásárlási árát éppen azért állapították meg a katalánok 222 millió euróban, mert úgy gondolták, ennyit épeszű klub úgysem fog kifizetni egy játékosért. Aztán mégis jött egy klub, ami kifizette.

A játékos vásárlását fel lehet úgy fogni, mint egy vállalati beruházást. A legtöbb munkakörben nem lehet pénzben követni a humántőke értékét, de a foci pont ilyen (akárcsak a rabszolgapiac).

222 millió euró iszonyú sok pénz (vagy 70 milliárd forint), de még ez sem a teljes költség: volt még 38 millió euró ügynöki jutalék, és a játékos után fizetendő bérköltség az adóval együtt kb. 45 millió euró lehet. Cserébe a PSG egy 25 éves játékos ötéves játékjogához jutott hozzá.

A PSG teljesen bevétele 2016-ban 521 millió euró volt, amiből 296 millió euró jött kereskedelmi értékesítésből (ez egyébként jelentős növekedés: amikor a klubot megvette a katari sportbefektetési alap, még százmillió euró alatt volt a klub költségvetése).

Mit kell hoznia Neymarnak a PSG-nek, hogy megérje a befektetés? Ehhez nettó jelenértéket kell számolni, írja Yashid – aki egyébként pont a nettó jelenérték számítás szakértője –, amihez több tényezőt kell mérlegelni. Az egyik oldalon ott van a játékvásárlásra fordított összeg (maga a beruházás), a másik oldalon pedig a tőle várt bevétel, amiből levonjuk a játékos bérét és az adót.

Az egyszerű számolásból az jön ki, hogy Neymarnak évi 111 millió euró többletbevételt kell hoznia a klubjának – de ez csak akkor áll meg, ha nem emelkedik a 30 százalékos vállalati adókulcs, sem a várt egy százalékos infláció, a játékos pedig nem sérül meg. Ha esetleg sérülés miatt huzamosabb ideig távol lenne a játéktól Neymar, akkor könnyen 150 millió euróra emelkedhet a nullszaldóhoz szükséges éves bevétel.

Tehát Neymarnak egyszemélyben meg kellene másfél-kétszereznie a klub kereskedelmi bevételeit. Ennek egy része talán bejöhet mezeladásokból vagy a csapat sikeresebb szereplése után bejövő tévés pénzekből, de valójában nyilván valószínűtlen. Már csak azért is, mert a PSG-nek volt egy idén egy másik, gigantikus pénzbe kerülő sztárigazolása, Mbappé, akinek magának is hasonló pénzeket kellene hoznia, hogy elérje a nullszaldót. Ha Neymar fizetését 75 százalékkal csökkentenék, akkor is kellene hoznia évi 80 millió euró pluszbevételt.

Ezzel összevetve egy teljesen racionális pénzügyi döntés volt, amikor a Real Madrid megvette Cristiano Ronaldót a Manchester Unitedtől nyolc éve 94 millió euróért. Yashin számításai szerint neki az első négy évében 40 millió többletbevételt kellett hoznia a klubjának évente, ami a Real teljes bevételének 10, vagy ha csak a kereskedelmi bevételeket nézzük, 20 százaléka. A világ legnagyobb sztárjától egyáltalán nem lehetetlen feladat.

C. Ronaldo árazása tehát nem volt buborék, Neymaré viszont biztosan az. Ráadásul az egyik buborék a másikat okozza: amikor a PSG elvitte Neymart a Barcelonától, utóbbiakról mindenki tudta, hogy őrült pénzük van, amiből valahogyan pótolniuk kell a brazilt. Ezért aztán a Dortmund is a buboréktartományban adta el nekik a pótlásra szánt Ousmane Dembélét, 105+40 millió euróért. Nála viszont már biztosra ment a Barcelona, az ő kivásárlási árát 400 millió eurónál húzták meg (ez egészen addig megnyugtató lesz, amíg nem jön el egy újabb dúsgazdag, feltörekvő piaci pénzekkel teletömött és a pénzügyi fair playt viccként kezelő klub).

(Fotó: AFP/Europress)

Élet foci futball labdarúgás nettó jelenérték neymar Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 06:52 Állam, Élet

A magánbiztosítói piac lenyúlására készülhet a kormány, hogy egyeseknek rendbe tegye az egészségügyet

Az utóbbi években élénk magánegészségügyi piac alakult ki a biztosítók adómentessége miatt. Ennek most vége, de az állam befurakodhat, és az állampolgárok egy része továbbra is mehet a magánrendelőkbe.

Torontáli Zoltán
2018. június 19. 16:02 Élet, Piac

Drágulnak a fapadosok, egyre kevésbé mindegy, hogy mikor veszel jegyet

Mennek be a fapadosok a központi repterekre, emelkedik az olajár és többet kell fizetni a hajózó személyzetnek.

Torontáli Zoltán
2018. június 19. 11:10 Élet, Tech

A sztori, ami jól mutatja a Szilícium-völgy árnyékos oldalát

Hatalmas sikernek indult, felértékelte a piac, óriásit bukott, mert megtévesztette a befektetőket, és most újra indulna.

Fontos

Fabók Bálint
2018. június 23. 13:55 Piac

Ahogy több pénzük lett, rögtön lerohanták a magyarok a gyorséttermeket

Nemrég még nullaszaldó körüliek voltak a nagy gyorsétteremláncok, de tavaly hatalmasat nőtt a bevételük, és több milliárd forint nyereséget termeltek.

Hajdu Miklós
2018. június 22. 15:39 Piac, Világ

Magyarországot is lehúzhatja a nehéz helyzetbe kerülő német feldolgozóipar

Trump külkereskedelmi csatározása nem marad következmények nélkül, a tavaly még egyre javuló helyzetű német feldolgozóipart már le is rántotta.

Jandó Zoltán
2018. június 21. 18:59 Állam

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez

A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.