Torontáli Zoltán
2017. december 4. 13:45 Élet

A KSH szerint ki mersz menni este az utcára, az OECD szerint nem

Hogy vagy? Jól? És bővebben? Nem elég jól? Körülbelül ez jut az ember eszébe, és ebben a sorrendben, ha elolvassa a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég megjelent kiadványát, majd az OECD jelentését a magyarok életszínvonaláról, illetve jóllétéről. A kettő között a legtöbb esetben csak finom, ám annál fontosabb eltérések vannak, a közbiztonságnál azonban elég markánsan ellentmond egymásnak a két szöveg.

A KSH szerint:

A közterületen való biztonságérzet az elmúlt években folyamatosan javult hazánkban. A községben élők 82,6, a budapestiek 79,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát lakókörnyezetében.

Ezzel szemben az OECD azt írja, hogy:

A támadásokra visszavezethető halálozások aránya jelentősen visszaesett az elmúlt 10 évben, de azok aránya is csökkent (51 százalékra) akik azt mondták, hogy éjszaka egyedül biztonságban érzik magukat az utcán. Ez jelenleg a második legalacsonyabb érték az összes OECD ország között.

Az élettel való elégedettséget a KSH egy 0-tól 10-ig terjedő skálán méri, és a friss adatok szerint a 16 évesnél idősebb lakosságnál már négy éve beragadtunk a 6,1-es osztályzatnál. Mondhatnánk, hogy az elégedettségünk nem nő, a hivatal mindenesetre pozitívabban fogalmaz, amikor azt írja, hogy az elégedettség stabil, változatlan szintet mutat.

Az OECD-nek nincs ezzel közvetlenül összevethető adata. A lakókörülményeinket mindenesetre az elmúlt 10 évben javulónak tartja, csak azt jegyzi meg, hogy az alapvető higiéniával sem rendelkező lakóhelyeink aránya hiába csökken, még mindig kétszerese a nemzetközi átlagnak.

A születéskor várható élettartam nő, és egészségügyileg egyre jobban érezzük magunkat. Az OECD szerint 10 év alatt 45 százalékról 56 százalékra nőtt azok aránya, akik vagy azt mondták, hogy jól, vagy azt, hogy nagyon jól érzik magukat. Abban viszont rekordot döntöttünk, hogy nálunk esett vissza leginkább a szociális támogatottság érzete. 

Tíz év alatt 93 százalékról 84-re esett vissza azoknak az aránya, akik úgy érzik, van kire számítaniuk a bajban.

Az OECD szerint a szubjektív jóllétünk nem stabil, hanem kis mértékben javuló tendenciát mutat. A KSH adatokból viszont értelemszerűen nem derül ki az, ami a nemzetköziekből: ez a mutatónk a növekedés ellenére is jelentősen alatta marad az OECD országok átlagának.

Van két dolog, amelyben az OECD adatokat nézve aggasztóan rosszul teljesítünk (a KSH felmérése ezeket nem vizsgálja). A magyarok politikai aktivitása például gyakorlatilag megszűnt, nálunk csak a görögök és a törökök passzívabbak. Minimálisra zsugorodott az aránya azoknak, akik aláírnak egy petíciót, részt vesznek egy politikai gyűlésen, demonstrálnak vagy megkeresnek egy politikust bármilyen ügyben. A magyarok legfeljebb pár százaléka hajlandó erre.

 

Hasonlóan kilógunk a sorból a megvesztegetésben, ebben messze vezetjük az OECD mezőnyét. A rossz eredményünket egyértelműen a hálapénz elterjedtsége okozza, ha ez kisebb lenne, jó eséllyel megelőzhetnénk az olaszokat, a görögöket, a szlovákokat, a lengyeleket és talán még a cseheket is.

 

Fotó: Police.hu

Élet jóllét KSH oecd statisztika Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2017. december 16. 16:03 Élet

Véletlenszerűen kirúgtak minden ötödik dolgozót, ez lett a vége

Amikor az alkalmazottak tisztességtelennek tartják a cégvezetők lépését, visszaesik a teljesítményük, ezt bizonyította egy kísérlet.

2017. december 16. 07:18 Élet

A világháború óta nem házasodtunk annyit, mint mostanság

A képzettebb, gyermektelen fővárosiak ritkábban házasodnak. A kormányzati programok az élettársakat, egy gyermek viszont a legtöbb párt a házasság felé tolja. Kivéve azokat, akik egyszer már váltak. Most mindent megtudhat a házasságról.

2017. december 15. 06:51 Élet, Tech

Figyelemválságtól szenved a gazdaság

Ha mi az okostelefonok és a Facebook miatt egyre szétszórtabbak vagyunk, akkor hogyan lenne esélyünk versenyezni a mesterséges intelligenciával feljavított robotokkal?