Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 24. 07:24 Élet

A norvégok azért tarolnak az olimpián, mert ésszel költik a rengeteg pénzüket sportra

A norvégok hagyományosan jól teljesítenek a téli olimpiákon, de amit Dél-Koreában művelnek, az még tőlük is nagyon meglepő. E cikk megjelenésekor az összesített éremtáblázaton 38-28-ra vezetnek a második helyen lévő németek előtt, és e számítás szerint a legeredményesebb nemzet lesznek Pjongcsangban.

A nemzetközi sajtó is el van ájulva attól, hogy a norvég csapat milyen légies könnyedséggel húzza be sorra az érmeket, miközben a vetélytársak többsége hiába izzad, nem tud a nyomukba eredni. Mi magyarok méltán vagyunk büszkék arra, hogy népességünk arányában milyen sikeresek vagyunk a (főleg nyári) sportokban, de ezt a virtuális világranglistát nem mi vezetjük. Hanem a norvégok.

A legalaposabb ilyen számítást talán a Soccernomics című könyv szerzői, Simon Kuper és Stefan Szymanski készítették, akik ugyan a focira koncentráltak, de egy általános, minden sportra kiterjedő számolást is végeztek. Ezek szerint a népesség arányában legjobb élsport teljesítményt elérő országok listáján Norvégia után Svédország és Ausztrália következik, a magyarok pedig az igen előkelő hetedik helyen állnak.

A sikernek sok összetevője van, de a norvégok esetében a szakértők általában arra jutnak, hogy az ország nagyon gazdag, ebből nagyon sokat költ a sportra, de nem csak az infrastruktúrába teszi a pénzt, hanem mögé tud rakni egy egészen speciális mentális többletet is.

Kétségtelen, hogy az olimpiai érmek száma összefügg a pénzzel, általánosságban igaz, hogy a gazdag országok sikeresebben nevelnek ki eredményesebb élsportolókat. Nem csak azért, mert ezekben az országokban megvan az esély a kellő infrastruktúra megteremtésére, hanem sok minden másért is, attól kezdve, hogy a gyerekek minőségi étkezést kapnak, egészen odáig, hogy a fiatal felnőtteknek a polgári karrier építése mellett van idejük és pénzük a sporttal komolyan foglalkozni.

Norvégiában már jó ideje alapelv a kormányzati politikában, hogy minden norvégnak meg kell teremteni az esélyt a sportolásra. Mindössze 5,2 millió lakos él óriási területen, de nem csak a sűrűbben lakott déli részeken, hanem gyakorlatilag mindenhol tele van az ország egész évben használható sportlétesítményekkel. Ha egy északabbra lévő kis településen a halász sportolni akar, egész biztosan megteheti, mert talál megfelelő infrastruktúrát. Ez persze nem a versenysport, hanem a tömegsport támogatása, de közvetetten mégis fontos, mert ha az országban gyakorlatilag mindenki sportol, akkor minden gyerek is, akikből válogatni lehet a tehetségeket. Norvégia így épít 5,2 millió lakosból viszonylag széles merítési lehetőséget.

Mivel az átlagos norvég szülők jómódban élnek, természetesen az sem okoz gondot, ha a gyerek sportolását finanszírozni kell. A norvégok esetében ez azért fontos, mert a téli sportok többsége nem olcsó mulatság. Majdnem mindegyikhez speciális pálya és felszerelés kell, ám előbbit az állam megépíti, utóbbit pedig a gyerekek szülei kifizetik.

Tore Ovrebo, a Norvég Olimpiai Bizottság élsportokért felelős igazgatója a USA Today újságírójának azt magyarázta, hogy általános alapelvként az utánpótlásban nem erőltetik a versenyt, egészen a gyerekek 13 éves koráig. Addig sehol nem is számolják az eredményeket, mert azt akarják elérni, hogy a gyerekek a sportolás szeretetéért, illetve azért járjanak edzeni, hogy a barátaik között legyenek. Ez a szemlélet aztán később sokat segít abban, hogy felnőtt élsportolóként se görcsöljenek rá az eredménykényszerre, és úgy menjenek el akár egy téli olimpiára is, mintha az valami szórakozás lenne. A könnyedség, a nyugalom és a hidegvér olyan szembetűnő erényei a mostani norvég csapatnak, hogy szinte minden elemző kiemeli, amikor a sikerük okait kutatja.

Az éremesőben ugyanakkor az is óriási szerepet játszik, hogy a norvégok tudatosan azokra a sportágakra koncentrálnak, ahol sok érmet osztanak – például a sífutás, ahol 12 versenyszámban 13 érmet szereztek, köztük 6 aranyat – , ebben sok újdonság nincs. Ezt a taktikát már a nyári játékokon is több nemzet bevetette, több-kevesebb sikerrel.

Élet norvégia sport téli olimpia utánpótlás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 06:52 Állam, Élet

A magánbiztosítói piac lenyúlására készülhet a kormány, hogy egyeseknek rendbe tegye az egészségügyet

Az utóbbi években élénk magánegészségügyi piac alakult ki a biztosítók adómentessége miatt. Ennek most vége, de az állam befurakodhat, és az állampolgárok egy része továbbra is mehet a magánrendelőkbe.

Torontáli Zoltán
2018. június 19. 16:02 Élet, Piac

Drágulnak a fapadosok, egyre kevésbé mindegy, hogy mikor veszel jegyet

Mennek be a fapadosok a központi repterekre, emelkedik az olajár és többet kell fizetni a hajózó személyzetnek.

Torontáli Zoltán
2018. június 19. 11:10 Élet, Tech

A sztori, ami jól mutatja a Szilícium-völgy árnyékos oldalát

Hatalmas sikernek indult, felértékelte a piac, óriásit bukott, mert megtévesztette a befektetőket, és most újra indulna.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. június 22. 15:39 Piac, Világ

Magyarországot is lehúzhatja a nehéz helyzetbe kerülő német feldolgozóipar

Trump külkereskedelmi csatározása nem marad következmények nélkül, a tavaly még egyre javuló helyzetű német feldolgozóipart már le is rántotta.

Jandó Zoltán
2018. június 21. 18:59 Állam

Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez

A három kormányközeli ügynökségből egy maradt. Egyszereplős "piac" jött létre, ahol úgy áraz az egyetlen talpon maradt cég, ahogy csak akar.

Fabók Bálint
2018. június 21. 17:17 Világ

A dollár döntheti meg a legnehezebb választására készülő Erdogan hatalmát

Hiába ért el óriási sikereket a gazdaságban az autoriter hatalmat kiépítő Erdogan, a gazdaság válságjelei miatt pártja elveszítheti parlamenti többségét.