Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. május 17. 19:54 Élet

A zérókólák legalább annyit árthatnak, mint a cukrosak

A magyar boltokban is egyre nagyobb választékban kaphatóak olyan üdítők, amelyek nem tartalmaznak cukrot és kalóriatartalmuk nulla. Sőt, ha megnézzük az átlagos tápérték táblázatot a címkéjükön, akkor csupa nullát látni. Már az a kérdés, hogy van-e egyáltalán valami ebben a palackban, mármint színes vízen kívül?

Az összetevőket megnézve könnyen ki lehet találni (ha esetleg nem lett volna eddig is egyértelmű), hogy a gyártók valamilyen édesítőszert használnak cukor helyett, és legfőképpen így érik el, hogy ne legyen szénhidrát az italban. Ennek a ma már széles körben alkalmazott megoldásnak a megítélése azonban korántsem egyértelmű, az édesítők élettani hatásának csaknem akkora szakirodalma fejlődött ki, mint a cukorfogyasztásnak. Ebbe a vitába szállt be most egy amerikai egyetemi kutató, Eunice Zhang a Conversationben közölt cikkével.

Zhang megemlít néhány olyan friss kutatást, amelyek eredményei arra utalnak, hogy az édesítőszerek fogyasztása nem feltétlenül segít a fogyásban, és így áttételesen az elhízáshoz kapcsolható betegségek megelőzésében sem. Ezzel főként arra akarja felhívni a figyelmet, hogy míg a cukros üdítők fogyasztását számos helyen különadókkal próbálják visszafogni, szerinte az édesítőszerek mértéktelen használatát sem kellene szabadjára engedni.

Ahhoz, hogy lássuk, miről megy a vita, érdemes dióhájban végigvenni, hogy mi a fő különbség a cukor és az édesítőszer fogyasztása között. A cukrot a szervezet egyszerűbb formára bontja és energiát nyer belőle, de ha éppen nincs erre szüksége, akkor zsírként eltárolja, így tud hizlalni. Az édesítőszerek többsége azonban lényegében csak keresztülmegy a szervezeten, nem lesz belőle hasznosítható energiát adó forma. Szerepe csak az édes íz érzésének kiváltása.

Édesítőből van olyan, amely nem fordul elő a természetben, azaz mesterségesen állítják elő. Jelenleg az aszpartám a legnépszerűbb ilyen édesítő az élelmiszeriparban, körülbelül 6 ezer termékben található meg világszerte, és csak az Egyesült Államokban évente 5500 tonnát esznek meg belőle az emberek. Van azonban természetben előforduló édesítőszer is, mint például a nálunk is egyre jobban terjedő stevia. Nem lehet tehát egyértelműen azt mondani, hogy ebben a kérdésben a “természetes” cukor ellenfelei kizárólag a vegyi üzemek szintetikus termékei lennének. A vitát nem lehet a természetes vs. mesterséges kaptafára felhúzni.

Az édesítőszereket az egészségügyi hatóságok szerte a világon elég megalapozott mérésekre támaszkodva engedik használni, ráadásul a diabétesz szervezetek is kifejezetten ajánlják a cukor helyett. Nem valószínű, hogy ha az édesítők egyértelműen károsak lennének, akkor ez így lenne. De akkor mi lehet a baja velük a kutatóknak, és miért jönnek ki bizonyos esetekben olyan eredmények, amelyek az édesítők ellen vannak?

Az egyik kulcsszó a megoldáshoz a dózis. Mint ahogy a cukor, úgy az édesítők esetében is általában a túlzott mértékű fogyasztás szokott rossz eredményekre vezetni. Közismert, hogy a cukor esetében a túlzott fogyasztás milyen kockázatokat rejt, az édesítőknél azonban még kevésbé mentek át a köztudatba az eredmények. Márpedig ezek szerint az édesítőkkel az az egyik probléma, hogy megváltoztathatják bélflóra összetételét. A rengeteg aszpartám egy vizsgálat szerint például nem kedvez egy olyan enzim működésének, amelynek szerepe van a 2-es típusú cukorbetegség megelőzhetőségében.

A kutatások másik vonala arra mutat rá, hogy az édesítőszerek túlzott fogyasztása az agy működését is befolyásolja. Zhang egy példája a szukralóz nevű, elég elterjedt szer, amely befolyásolni tudja az étkezéssel kapcsolatos érzeteinket. Vagyis ha túl sok édesített üdítőt iszol, akkor az adatok szerint csökkenni fog az a képességed, hogy jól érezd magad az étkezéstől. Ez pedig oda vezethet, hogy általában is többet fogsz enni, mert a jóllakottság érzését szeretnéd elérni.

Az édesítőkkel szembeni aggályokat tehát érdemes úgy érteni, hogy a túlzott fogyasztásuk okozhat olyan közvetett hatásokat, amelyek végső soron károsak is lehetnek.

Ez persze nem jelenti azt, hogy innentől kezdve mégiscsak a cukorral teletömött üdítőket kellene inni a zérók helyett, de azt jelentheti, hogy érdemes az édesítőszer bevitelre is odafigyelni, akár mennyiségi, akár minőségi szempontból. És az sem mindegy, hogy ki mikor és milyen egészségi állapotban fogyasztja akár a cukrot, akár az édesítőket.

Zhang is kiemeli, hogy például a túlsúlyos emberek eleve hajlamosak túlzásba vinni az édesített üdítők fogyasztását, mert azt hiszik, hogy azzal fogyókúráznak, tehát náluk nagyobb arányban fordulhat elő ennek a szokásnak az összes említett káros hatása. És végső soron ezért is tűnhet pont náluk úgy, hogy a diétás üdítők fogyasztása nemhogy csökkentené, de még növeli is a súlyukat.

Jellemzően ők azok, akik azt gondolják, hogy hetente több diétás ital elfogyasztása kevesebb kárt okoz, mint egy cukros üdítő. Pedig ennél sokkal bonyolultabb a kérdés, és az említett okok miatt könnyen lehet, hogy tévúton járnak. Zhang szerint realistán kellene hozzáállni a témához, és adott esetben a két rossz választás közül a kevésbé rosszat ajánlani az embereknek, ehhez kéri az orvosok segítségét.

Élet cukor édesítőszer egészség élelmiszer kóla üdítő Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2018. május 24. 17:41 Élet

Nem nagyon tudnak idegen nyelveket a magyar fiatalok, de nem is akarnak

Csak egy uniós országban beszélnek kevésbé idegen nyelveket, mint itthon, de ott már mindenki gyerekkorában megtanul egy világnyelvet.

Jandó Zoltán
2018. május 23. 13:45 Élet, Pénz

Már százmilliókat lehet kaszálni videójátékozással

Az idén már 906 millió dolláros bevételt hozhat az iparág, amely arra épül, hogy tömegek nézik hogyan játszik néhány profi egy számítógépen.

Jandó Zoltán
2018. május 20. 15:42 Élet, Piac

A magyar focistákat nem fenyegeti a migráció

Magyarország teljesen kikerült a futballvilág vérkeringéséből. Kevés légiósunk nem jelentéktelen hányada is viccligákban játszik.

Fontos

Bucsky Péter
2018. május 24. 06:53 Állam

Egyetlen európai ország sem függ annyira az uniós pénzektől, mint Magyarország

Osztrák cégek százszor annyi közbeszerzést nyertek Magyarországon, mint amennyit magyar cégek Ausztriában. Összegeztük az európai közbeszerzési adatokat, tanulságos.

Wiedemann Tamás
2018. május 23. 17:05 Állam, Pénz

Megszorítások jöhetnek, mert a kormány túlköltekezett a választások előtt

Az Európai Bizottságnak nagyon nem tetszik, hogy kétszer annyit költekezett a kormány, mint amit az EU-nak ígért.

Rigó Anita
2018. május 23. 16:35 Állam

Jó nagy pénzosztás volt a központi közigazgatásban a választások előtt

A versenyszektorban viszont kicsit lassult a bérnövekedés.