Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 16. 07:37 Élet

Kevés magyar engedheti meg magának az üdülést, de ők egyre többet utaznak

Idén a magyarok kevesebb, mint kétharmada tervez nyaralni menni a héten bemutatott K&H bankos kutatás szerint, ami arra viszont nem tér ki, hogy ezekből a tervekből mennyi valósul meg. Az Eurostat adatai alapján 2016-ban a magyaroknak alig több mint egyharmada tudott csak elmenni üdülni, vagyis sokkal többen tervezik a nyaralást, mint ahányan valójában el tudnak utazni.

A K&H Bank 2015 óta minden évben elkészíti a 30-59 éves lakosság nyaralásával kapcsolatos felmérését, és az elmúlt négy év eredményeit összehasonlítva lényegi változás nem látható, az üdülést tervezők aránya végig 60 százalék körül ingadozott.

 


Fontos azonban, hogy a fentebbi adatok a nyaralással kapcsolatos tervekre vonatkoznak, tehát egyáltalán nem biztos, hogy be is teljesülnek.

A valóban megtörtént utakról az Eurostat vezet statisztikát, és ezek alapján azt valószínűsíthetjük, hogy az üdülés sokaknak csak ábránd marad, ugyanis 2016-ban a magyaroknak*Az Eurostat adatai a 14 év feletti népességre vonatkoznak. alig több, mint egyharmada utazott el legalább egyszer egy négy éjszakánál hosszabb magánútra.

Ugyanakkor a két adatsort összevetve az is szembetűnik, hogy a stagnálás nem csak a tervek, hanem a tényleges kirándulások esetében is fennáll, ráadásul több évre visszamenőleg – 2013 és 2016 között mindössze 2 százalékponttal nőtt a hosszabb időre utazók aránya a magyar lakosságon belül.

 

 

A legtöbben épphogy a válság előtt, 2008-ban tudtak hosszabb útra kelni, amikor a lakosság felének is kijutott legalább egy többnapos üdülés. A drámai visszaesés 2011-re következett be, főleg a belföldi utak elmaradásának köszönhetően: az országon belül pihenők aránya 30-ról 17 százalékra esett vissza.

A külföldre utazók szintén kevesebben lettek, de az ő esetükben mindössze 4 százalékpontos volt a csökkenés. Megnőtt viszont azoknak az aránya, akik belföldi és külföldi utakon is részt vettek.

Ezek alapján arra következtethetünk, hogy 2011-ben a válság hatására leszűkült az a réteg, amely meg tud fizetni egy többnapos nyaralást.

Főleg azok tűntek el az utazók közül, akik korábban is csak az országon belül engedhették meg maguknak a kikapcsolódást. A csak külföldön üdülők aránya is csökkent ekkor, de egy részük valószínűleg utazásait részben az országon belülre szervezte át. Ez indokolhatja egyrészt azt, hogy többen lettek, akik belföldön és külföldön is pihentek.

Másrészt megmagyarázza azt a paradoxnak tűnő jelenséget is, hogy a hazai szálláshelyeken a magyar vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma dinamikusan növekszik 2010 óta, annak ellenére, hogy az utazók száma 2011-ben visszaesett, és azóta is alig nőtt.

 

Érdemes felidézni a G7 korábbi cikkét a növekvő magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségekről, miszerint a magyar jövedelmi elit 2010 óta gyors iramban zárkózik fel az európai gazdagok köréhez, míg a kevésbé tehetősek helyzete nem javult, a legszegényebbek pedig csak még lejjebb csúsztak.

Vélhetően a válságot követően a kevesebb pénzből élők már nem engedhették meg maguknak a belföldi utakat sem, és ez a kedvezővé vált gazdasági környezet ellenére nem is változott azóta, miközben a jövedelmi ranglétra másik végén a tehetősebb csoportoknak egyre több kirándulásra telik.

Az utóbbi években tehát szinte változatlan maradt a hosszabb magánutakra indulók aránya a magyarok között, ők viszont egyre többet mennek üdülni.

 

Nemzetközi összehasonlításban is elég keveset nyaralunk. 2016-ban az utazók lakosságra vetített aránya Magyarországon csak a huszadik legmagasabb volt az unió 28 tagállama között. Nem meglepő módon a ranglista élén olyan tehetős országok állnak, mint Luxemburg, Hollandia és Dánia, ahol több mint dupla akkora a turistáskodók aránya, mint a magyarok körében. A másik véglet Litvánia, Bulgária és Románia – utóbbi esetében a lakosságnak csak 10 százaléka tudott hosszabb ideig üdülni.

 

Élet nyaralás turizmus utazás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2018. július 20. 08:34 Élet

A szennyvíz segíti a kínai rendőröket a drog elleni harcban

Tízszeresére nőtt az elkapott drogfogyasztók száma egy kínai városban, miután a szennyvízben talált nyomokat kezdték el használni.

Fabók Bálint
2018. július 20. 06:45 Állam, Élet

Tovább ömlöttek az állami százmilliók a százezres nézőszámokat blöffölő kamuszínházakhoz

Újonnan alapított, egymással szoros kapcsolatban álló színházak tavaly közel kétmilliárd forint tao-támogatást kaptak, pedig tevékenységük észrevehetetlen.

2018. július 19. 10:55 Állam, Élet

Munkaerőpiac és a mindenben megbújó aszimmetria, avagy győzzön az intolerancia

Bármi is van, általában a legkevésbé toleráns kisebbség akarata győzedelmeskedik. Így lehet ez a vendégmunkások és a migráció ügyében is.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. július 21. 07:43 Állam, Pénz

Amerikai befektetők orra elől happolta el az állam a Malév volt székházát

Több mint kétmilliárd forintot fizetett az állam a Malév egykori székházáért. Ez az első ingatlan-tranzakció, az államnak elővásárlási jogot biztosító rendelet decemberi hatálybalépése óta.

Jandó Zoltán
2018. július 20. 16:07 Pénz

Megveszi a MOM Parkot az OTP

Tízmilliárdos nagyságrendű ügyletről lehet szó, miközben az ingatlanalapok vagyona már ezer milliárdos nagyságrendű.

Rigó Anita
2018. július 19. 16:40 Világ

Most nagyon fájhat Kínának Trump vámháborúja, de hosszú távon profitálhat belőle

A kínai gazdaság alapból is sok gazdasági kihívással szembesül, erre jött a vámháború. Elsőre az USA lehet felül, de a támadás csak löketet adhat a kínai reformoknak.