Kasnyik Márton Kasnyik Márton
2017 október 17. 06:57 Élet, Pénz

A lapostévé-halmozók országa lettünk

Végre vannak hivatalos adataink arról, hogyan és mire költötték a pénzt a magyarok idén. A KSH tegnap közzétett adataiban az a fő megállapítás, hogy lényegesen a 2,3 százalékos infláción felül, 7 százalékkal emelkedtek a háztartások fogyasztásra költött kiadásai 2016 és 2017 első féléve között.

Már 2016-ban is egészséges növekedés volt a megelőző évhez képest, és ez kedvező változás a megelőző évek hosszú stagnálása után. Igaz, az összeg továbbra sem mondható magasnak: egy főre átlagosan havi 79,6 ezer forint költés jut, és ezen a mintavételes statisztikán még mindig nem látható a kiskereskedelmi forgalomban évek óta látható, sokkal meredekebb bővülés.

(A KSH a háztartások költéseit követi naplós és mintavételes megoldással. A háztartás költéseit aztán leosztják a háztartások létszámával, ebből jön ki az egy főre jutó átlag. A statisztikában néhány beruházásnak értékelt dolog, például a lakbér vagy a lakáshitel-fizetés nem jelenik meg.)

Mint látható, a magyarok az elköltött pénz felét élelmiszerre és rezsire fordítják, tehát a Maslow-piramis legalján lévő dolgokra (létfenntartás, biztonsági szükségletek), de ha a szintén nehezen megúszható közlekedést is hozzávesszük, akkor közel 60 százalékról van szó.

 

Az év első felében legnagyobb mértékben, 13 százalékkal az éttermekben, kocsmákban és szállodákban emelkedett a pénzköltés üteme, havi 3293 forintra. Egészségromboló dolgokra (cigi, alkohol) továbbra is majdnem annyi pénzt költöttünk, mint egészségügyre.

Miközben száz magyarra már nem 62, hanem 73 darab LCD- vagy plazmatévé jut, addig a plazmatévével rendelkező háztartások aránya 48,5 százalékról nőtt 54,3 százalékra. Azaz, miközben 11 százalékponttal nőtt a lapostévék száma, addig csak 5,8 százalékponttal javult a háztartások lapostévé-ellátottsága. Tehát a többlet-lapostévék fele olyan háztartásokba került, ahol már van plazmatévé, és a modern tévék negyede olyan háztartásban van, ahol egynél több van belőlük.

Az okostelefonokkal és az autókkal hasonló a helyzet. Most már 72 okostelefon jut száz magyarra (egy év alatt több mint húsz százalékos, két év alatt 35 százalékos emelkedés), viszont az okostelefonnal rendelkező háztartások aránya még mindig csak 38,5 százalék. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az asztali számítógépek, digitális fényképezőgépek és a vezetékes telefonok lassú, de biztos visszaszorulása. Száz lakosra 63 autó jut (saját tulajdonúból 60), de az autókkal rendelkező háztartások aránya csak 52-53 százalék.

A KSH felméréséből még egy döbbenetes dolog derül ki:

húsz százalékkal több pénzt fordított az átlag magyar fogyasztó halra és tenger gyümölcseire, mint egy évvel korábban,

bár tény, hogy a húsz százalékos emelkedés után is havi 238 forintról beszélünk, ami eltörpül a húsra fordított 5812 forint mellett (ez is közel tíz százalékkal emelkedett egyébként). De legalább egyértelmű az irány halban, 2015-ben még 207 forint volt havi halköltés.

Igaz, a tényleg figyelemreméltó dolgok most nem derülnek ki, a KSH ugyanis ahogy tavaly, úgy most sem adott ki az előzetes számokkal együtt olyan adatsort, amiből kiolvasható lenne a fogyasztásra fordított kiadások alakulása a jövedelem szerint sorba rendezett tizedek vagy ötödök, vagy régiók, településtípusok alapján. Pedig ezekből az utóbbi években ki lehetett olvasni, milyen mértékben nő az egyenlőtlenség.

(Fotó: AFP/Europress)

Élet Pénz fogyasztás háztartások fogyasztása KSH statisztika Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017 november 20. 06:51 Állam, Élet

Pesthidegkút majdnem megelőzte Felcsútot (vízilabdában)

Vízilabdában egy-egy város, kerület, vagy egyesület akár 2-3 különböző szervezettel is rendszeresen pályázik tao-támogatásra.

Torontáli Zoltán Torontáli Zoltán
2017 november 17. 06:51 Élet, Piac

6500 futárnak kellene 37 napig őrült tempóban rohannia a karácsonyi bevásárlásunkkal

A számok alapján elég kevés esélye van annak, hogy minden rendelés időben célba jusson.

Torontáli Zoltán Torontáli Zoltán
2017 november 16. 10:24 Élet, Világ

Leonardo da Vinci trónfosztotta Picassót, de nagyon

A Salvator Mundi című festmény lett a világ legdrágábban elárverezett műalkotása, két és félszer többet adtak érte, mint az eddigi csúcstartó Picasso műért.