Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2017. november 29. 07:45 Pénz

Azért nő is a magyar egyenlőtlenség, mert leszakadnak a kis cégek

Egy magyar munkás 1990 és 2013 között minden évben átlagosan 2,5 százalékkal tudta növelni a termelékenységét, ennyivel több értéket termelt egy óra alatt. Ez elég szép eredmény, az OECD országok közül csak négy tud ennél jobb növekedést felmutatni: Csehország, Chile, Lengyelország és Dél-Korea.

Adódik a kérdés, hogy ha ennyivel több értéket termel egy dolgozó, akkor a bruttó bére is emelkedett-e ennyivel ugyanezen időszak alatt? A válasz sajnos: nem. Az OECD világgazdasági kitekintése szerint ugyanis az átlagos bér emelkedése csak évi 1,7 százalék volt.

A dolgozók csak néhány OECD országban tudták teljes egészében magasabb bérekre váltani az értékesebb munkájukat, ilyen volt például Csehország (2,6 százalékos emelkedéssel) vagy Franciaország (1,5 százalékkal). Bruttó munkajövedelmekről van szó, amikben az adók és járulékok is benne vannak, tehát ezek mértékének változása a számokat nem befolyásolja érdemben.

Ezzel párhuzamosan a legtöbb országban egy másik, ugyancsak aggasztó jelenség is megfigyelhető volt, az OECD számai szerint szinte mindenhol nőtt a fizetések közötti egyenlőtlenség, más szóval a legmagasabb és legalacsonyabb bruttó bérek közötti különbség.

Ha a mediánt nézzük (ami az adatokat növekvő sorba állítva a középső érték), akkor kiderül, hogy az jóval a számtani átlag alatt van. Ez arra utal, hogy a többségnek a fent említettnél kisebb mértékben emelkedett a munkajövedelme.

A bérek közötti egyenlőtlenség növekedésének számos oka van, fontos szerepet játszik például a technológiai fejlődés. Az új informatikai megoldásokat kezelni képes, magasan képzett, és már eleve jól kereső munkavállalók iránt például annyira megnőtt a kereslet, hogy ők jobban tudták érvényesíteni a pozíciójukat a béralkukban. Ezzel szemben az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokban romlott a dolgozók kollektív alkupozíciója, tehát ők egy alacsonyabb bérszintről még rosszabb helyzetbe is kerültek. (Bár az ő bérük is emelkedhetett, ahhoz képest szakadtak le, hogy a termelékenység mennyire javult.)

Több országban is megfigyelhető, hogy

a bérek közötti egyenlőtlenség nem egy-egy vállalaton belül, hanem a vállalatok között nő.

Nem arról van szó, hogy a cégvezetés fizetése növekszik, a beosztottaké pedig csökken, hanem arról, hogy bizonyos cégek általánosságban magasabb bért tudnak adni a versenytársaiknál.

Kezd szétszakadni a mezőny: a magasabb bért fizetni képes cégek és a nagyobb értéket előállító dolgozók egyre nagyobb mértékben találnak egymásra. Ez az összefüggés egyértelmű, csak az változó, hogy ez egyes országokban mennyire szakítja ketté a gazdaságot, egy termelékeny és jól fizető, illetve egy kevésbé termelékeny, rosszabbul fizető oldalra.

Sajnos az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon nagyon. Az alábbi ábrán két mutató összefüggése mutatja ezt meg. A vízszintes tengelyen az látszik, hogy egy adott országban a leginkább termelékeny cégek mennyivel jobbak, mint az átlag (medián), a függőleges tengely pedig azt, hogy a legmagasabb bért fizető cégek mennyivel többet fizetnek, mint az átlag.

 

Ezek szerint Dániában a legkevésbé egyenlőtlen a rendszer, mert ott a legtermelékenyebb cégek alig térnek el az átlagtól, és ennek megfelelően a fizetések sem szórnak nagyon. Magyarország viszont teljesen ketté van szakadva: az igazán termelékeny cégek jóval többet termelnek az átlagnál, és jóval magasabb fizetéseket adnak. Törökországban hasonló a helyzet, és csak Dél-Koreában nagyobb a megosztottság.

Fotó: AFP/Europress

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Pénz egyenlőtlenség fizetés oecd termelékenység Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2018. június 22. 11:40 Pénz

Magyarország nagyon olcsó, de van, amiért érdemes átjárni a szomszédos országokba

Nem csak a jövedelmek, hanem az árak is viszonylag alacsonyak Magyarországon, Luxemburgban a szolgáltatásokért közel 3,5-szer annyit kell fizetni, mint itthon.

Jandó Zoltán
2018. június 21. 06:58 Pénz, Piac

Egymilliárd forintért vett játékosokat a magyar utánpótlás felcsúti fellegvára

Hiába vernek el hatalmas összegeket játékosvásárlásra a csapatok, a futballisták leértékelődnek Magyarországon.

Fabók Bálint
2018. június 20. 12:25 Pénz

A magyarok alig adósodnak, de ez nem garancia arra, hogy elkerül minket a hitelválság

Dániában 30-szor annyi lakáshitelt vesznek fel, mint Magyarországon. Nálunk felére csökkent a hitelek aránya 2010 óta.

Fontos

Fabók Bálint
2018. június 23. 13:55 Piac

Ahogy több pénzük lett, rögtön lerohanták a magyarok a gyorséttermeket

Nemrég még nullaszaldó körüliek voltak a nagy gyorsétteremláncok, de tavaly hatalmasat nőtt a bevételük, és több milliárd forint nyereséget termeltek.

Hajdu Miklós
2018. június 22. 15:39 Piac, Világ

Magyarországot is lehúzhatja a nehéz helyzetbe kerülő német feldolgozóipar

Trump külkereskedelmi csatározása nem marad következmények nélkül, a tavaly még egyre javuló helyzetű német feldolgozóipart már le is rántotta.

Torontáli Zoltán
2018. június 22. 06:52 Állam, Élet

A magánbiztosítói piac lenyúlására készülhet a kormány, hogy egyeseknek rendbe tegye az egészségügyet

Az utóbbi években élénk magánegészségügyi piac alakult ki a biztosítók adómentessége miatt. Ennek most vége, de az állam befurakodhat, és az állampolgárok egy része továbbra is mehet a magánrendelőkbe.