Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. december 29. 17:10 Pénz

Így kellett volna befektetned 2017-ben

Azoknak, akik mostanra készültek el az időgépükkel, és vissza tudnak menni egészen pontosan 2017. január 1-re, hogy megsúgják maguknak, mibe kellene rakni a pénzt, hogy az év végére a legtöbbet keressenek vele: próbálunk segíteni.

Nagyon érdekes év volt az idei a tőkepiacokon, a részvények szinte mindenhol őrült tempóban emelkedtek, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy világszerte kiegyensúlyozott volt a növekedés, amire rég volt példa. De vannak arra utaló jelek is, hogy piacok elszakadtak a valóságtól, a politikai kockázatok például – szemben az utóbbi években megszokottakkal – idén egyáltalán nem érdekelték a befektetőket. De volt néhány meglepő befektetési történet is.

Lölö és kripto

Az év vége felé két kiemelkedő befektetési sztoriról lehetett olvasni: a magyar sajtóban Mészáros-papírok (Konzum Nyrt. és Opimus / Opus Globál Nyrt.), a világsajtóban pedig a Bitcoin és a kriptopénzek vittek mindent. Mindkét sztori eszméletlen hozamot hajtott azoknak, akik korán hittek bennük. Így alakult az éves árfolyamváltozás:

  • Konzum: +6566  százalék
  • Opimus / Opus Globál: +1661 százalék
  • Bitcoin (dollárban): +1300-1677 százalék
  • Ethereum (dollárban): +9200 százalék

(De ott van a NEM nevű rejtélyes kriptopénz, ami idén júliusban 0,0003 dollárról rajtolt, most pedig 0,88 dollárros árfolyamon kereskednek vele, azaz jó 295 000 százalékot emelkedett – ebből persze nem vehettünk volna az év elején, szóval ebben az összeállításban nem játszik.)

Racionális befektetés volt ezekbe rakni pénzt idén januárban? Semmiképp.

A Mészáros-részvényekkel igazán nagyot csak kevesen szakítottak (legalábbis a forgalmi adatokból arra lehet következtetni, hogy a Mészáros Lőrinc hivatalos belépését követő nagy emelkedések előtt minimális piaci forgalom volt ezekben a részvényekben, a nagybefektetők viszont már ekkor pozícióba kerültek). Az pedig továbbra sem egyértelmű, hogy mit érnek ezek a részvények valójában. Bár a látszat megvan, hogy folyamatosan érkeznek ide a valódi vagyonelemek (“mint egy puttonyba“, mondta a cégcsoport egyik vezetője), de ez a furán kereszttulajdonolt vállalathalmaz a hozzá társított nagy vagyontárgyak jelentős részét – például a mátrai erőművet vagy az MKB-t – még csak nem is birtokolja: az általa irányított magántőkealapok befektetői jegyeinek rejtőző birtokosai az igazi tulajdonosok. (És arról nem is volt szó, hogy mennyire ízléses, vagy akár legitim az itt összevont vagyonok eredete.)

A Bitcoinnal és a többi kriptopénzzel talán még több a gond, itt is veszélyes hisztéria uralkodott el a befektetőkön, a kriptotőzsdék rendszeresen lefagynak, szintén rendszeresen feltörik őket kiberbűnözők (a forgalomban lévő Bitcoinok jelentős részét már ellopták egyszer), és bármikor elszánhatják magukat a hatóságok, hogy tényleg keresztbe tegyenek a pénzmosást bámulatosan egyszerűvé változtató kriptopénzeknek. Ráadásul ezeket a szabályozatlan piacokat könnyen (sőt, törvényesen) manipulálhatja maroknyi korai befektető, ami részben magyarázza is az utóbbi hónapokban látott szélsőséges mozgásokat. Az extrém árfolyamingadozás azt is jelenti, hogy ezekkel a befektetésekkel rengeteget lehetett bukni – például akinél húszezres árfolyamon tört meg a belső ellenállás, hogy megvegye az első Bitcoinjait, az most mérges lehet.

Mészáros Lőrinc részvényekkel vagy Bitcoinnal egyébként nem vagy csak nagyon nehezen lehetett tőkeáttéttel kereskedni, így aki biztosra tudta, hogy ezek emelkedni fognak, az “csak” annyit nyerhetett, amennyit ezek ténylegesen erősödtek. Ez persze így is elég sok, szóval hiába tűnnek kifejezetten buta befektetésnek, mégis nyerték az évet.

Erős forint, még erősebb részvények, szupererős palládium

Ahol különösen könnyen tud bárki nagy tőkeáttéttel kereskedni, az a forex, azaz a devizapiac. Itt idén főleg a dollár gyengülése volt a sztori, a korábban várt komolyabb monetáris szigorítással egyelőre adós a Federal Reserve, aminek főleg ahhoz van köze, hogy rejtélyes módon nyomott volt az infláció az amerikai gazdaságban. Eközben viszont meglepően erős tempóban nőtt a gazdaság Európában és Ázsiában, így aztán a 2016 végén még sokat erősödő dollár csúnya esésbe váltott.

A forint viszont az euróval szemben szinte ugyanott áll, ahol az év elején. Ez azt is jelenti, hogy a világ legerősebb devizái közé tartozott a forint, így ha valaki az év elején egy tőkeáttétes pozícióval játszott a dollár esésére, és ezt az évben végig tartotta, az most sokszorozhatta a pénzét (a 12 százalékos dollárgyengülés azt jelenti, hogy egy hússzoros tőkeáttétes pozícióval 240 százalékos nyerőben lehetnénk – ami már a Bitcoin-emelkedés ötöde).

Igaz, pont a többi közép-európai pénznem volt idén erősebb a forintnál: a cseh koronán és a zlotyin kívül a szerb dínár, a horvát kuna, a moldáv lej és az albán leka még a magyar pénznél is jobban hasított. Ehhez köze volt annak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi gyakorlatának megfelelően mindent megtett azért, hogy a forint ne erősödjön túl sokat – az év végére már a mennyiségi lazítást is belengette a magyar jegybank.

 

Üzbegisztánban viszont úgy döntöttek, hogy nem kötik tovább a dollárhoz a szom nevű devizájukat, aminek egy hatvan százalékot meghaladó zuhanás lett az eredménye. Számos afrikai országban történt drasztikus leértékelés, többek között a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Sierre Leone-ban és Etiópiában.

A másik nagy történet a részvények erősödése volt, de itt is voltak kiemelkedően teljesítők. Az ukrán tőzsde emelkedése még 2016 tavaszán kezdődött, az akkori mélyponthoz képest két és félszeresére emelkedett, és most nagyjából abba a sávba került vissza, ahol 2014 közepén volt (ekkor szakadt el az ország gazdasági teljesítményének jelentős részét termelő Donyeck-medence). Őrült jó éve volt Kazahsztán és Mongólia tőzsdéjének is.

 

Az egyes részvények között több olyan is van, amelyek óriáscégként tudtak hatalmas árfolyamemelkedést elérni. Aki összeállított magának egy portfóliót azokból az amerikai és kínai sztárrészvényekből, amik már tavaly is nagyon jól mentek (Facebook, Amazon, Google, Apple, Microsoft, Baidu, Alibaba, Tencent), dollárban 60 százalékos hozamot érhetett el. Főleg a Tencent (115 százalék), illetve az Amazon (58 százalék) és a Facebook (54 százalék) idei szárnyalása figyelemreméltó.

Aki mások kárán szeret keresni, akkor járt a legjobban, ha a pakisztáni tőzsdét shortolta: nem elég, hogy 22 százalékot esett a Karachi 100 index, még a pakisztáni rúpia is gyengült a forinttal szemben 17 százalékot. A katari tőzsde a némileg váratlan szaúdi bojkott miatt omlott be.

Az a néhány kisbefektető, aki be tud férkőzni a nemzetközi kötvénypiacra, az év elején görög (+60 százalék), belize-i (+39 százalék) és argentin (+30 százalék) adósságot volt érdemes venni, és venezuelai kötvényeket érte meg gyorsan eladni (-50 százalék). Az egzotikusabb dolgokra nyitottabb befektetőknek az árupiacokon is volt keresnivalójuk idén. Ezek a termékek lógtak ki:

 

Persze a mezei magyar befektetők ritkán vesznek ilyen eldugott eszközöket. Sokkal egyszerűbb dolog befektetési alapok jegyeit venni. Idén szerencsére nagyobb eséllyel nyertek a magyar befektetők, mint vesztettek.

A Magyarországon elérhető befektetési alapok közül az elérhető adatok alapján egy ingatlanalap nyert 57 százalékos hozammal (Biggeorge 4., ami a Sasad Ligetet fejleszti). De igazán csak a részvényalapok mentek, összesen 21 részvényalap teljesített húsz százalék felett január 1-hez képest.

 

77 alap hozott tíz százalék felett, további 408 alap hajtott pozitív hozamot, miközben a negatív hozamú 162 alapból csak 15 alap esetében szenvedtek el a befektetők tíz százalék feletti értékvesztést. Közülük is kiemelkedik az Access Alapkezelő HFT Származtatott Alap Illikvid sorozata, aminek nettó eszközértéke február végén 78 millió forintról 19 millióra esett, és azóta nem mozdul; az Access más alapjainál is történtek hasonló furcsaságok, ez az alapkezelő, ami a Buda-Cashtől a Növekedési Hitel Bankhoz került.

Pénz bitcoin devizapiac kötvénypiac Mészáros Lőrinc pénzpiac piac tőkepiac tőzsde Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. április 23. 12:03 Állam, Pénz

Az uniós pénzekkel tarthatja sakkban a magyar kormányt az EU

Brüsszel az uniós támogatási rendszer átalakításával növelné befolyását az olyan renitens tagállamokban, mint Magyarország és Lengyelország.

Wiedemann Tamás
2018. április 20. 14:19 Állam, Pénz

Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet

A karácsonyi szünetben sebtében hozott kormányrendelet alkalmat adhat az ingatlanos trükközésre.

Jandó Zoltán
2018. április 19. 16:22 Pénz, Piac

Szép lassan kapitulál a CBA-vezér

Most a Sparnak ad át CBA boltokat a magyar lánc alapítója. A példát már csak az üzleti logika alapján is sokan követhetik.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. április 23. 06:55 Állam

Minden egy helyen arról, volt-e csalás a választáson, és miért nyert ennyire a Fidesz

Egy cikkben összegezzük a választásokról szóló adatelemzéseink legfontosabb eredményeit.

Hajdu Miklós
2018. április 22. 15:30 Állam, Élet

Elvégeztük a választási iroda munkáját, közzé tesszük az adatokat

Létrehoztuk GitHub fiókunkat, ahonnan elérhetőek lesznek az adatelemzéseinkhez használt adatbázisok és háttéranyagok.

Hajdu Miklós
2018. április 22. 07:40 Állam

Mélyebbre ástunk a Fidesz sikerében és ezt találtuk

Megnéztük egyszerre több társadalmi és gazdasági mutató kapcsolatát a Fidesz sikerével, és a legfontosabb összefüggést az iskolai végzettséggel láttuk.