Lakatos Péter
2017. november 7. 16:44 Piac

Miért nincs több sikeres magyar vállalat?

(A szerző Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, az MGYOSZ alelnöke.) 

Mindannyian – velem az élen – siránkozunk, hogy miért nincs több sikeres magyar tulajdonú, irányítású cég. Hol a világ ellenünk való összeesküvését látjuk benne, hol nemzet-karakterológiai átok számlájára írjuk.

Érdemes a témát onnan is megközelíteni, hogy mi az eredettörténete a mai sikeres magyar cégeknek, ezekből mi ismételhető meg, mi nem, illetve hol kumulálódott olyan tudás az elmúlt 1-2 évtizedben, amiből az új sikerek szárba szökkenhetnek. Utóbbi mondatnál azzal a feltételezéssel éltem, hogy a hosszú távon sikeres vállalkozások valamilyen megkülönböztető tulajdonságra épülnek, ami lehet felhalmozott tudás, zseniális ötlet, aranylelőhely felfedezése a családi telken, stb.

A ma sikeres magyar cégek – különösen, ha méretükkel súlyozva vizsgáljuk őket –, rendszerváltás előtti tudásbázisra épülnek. Ez nem csoda, nagy cégeknek legtöbbször kell néhányszor 10 év, hogy felnőjenek. (Kivételek ez alól persze azok a szakmák, amelyek nem léteztek 20-30 éve).

Az OTP, a Richter, a Nitrokémia, a Waberer’s, a Videoton mindegyike korábban is létezett magra építkezett, természetesen alapvetően megújított üzleti modellel. Az összes ilyen cég mögött kimagasló képességű és szorgalmú emberek sokaságának a tudása halmozódott fel, még a 70-es, 80-es évekből. A sikeres magyar középvállalat őstípusa is az, ahol a tehetséges főagronómus, főmérnök, melléküzemág-vezető a rendszerváltás hajnalán kivált, privatizált, alapított.

Magától értetődő, hogy a rendszerváltás előtt kumulálódott tudásból igen kis eséllyel szökkennek szárba Csipkerózsika-álmukból új sikeres magyar vállalkozások.

Kérdés tehát, hol gyűlt össze a kritikus mennyiségű tudás és tehetség az elmúlt 20 évben, ami a bázisa lehet új, sikeres, és szabad szemmel is látható méretű vállalkozásoknak.

A válasz egyértelmű: a Magyarországra települt multinacionális cégeknél. Ha csak a feldolgozóipart nézzük, jó néhány fejlesztőközpont található nálunk, egyenként több ezer mérnökkel. Ha az egyetemeknél akár a Corvinus-t, akár a BME-t nézzük, a legkiválóbb diákok jelentős része (már aki itthon maradt) az elmúlt 20 évben multinacionális céghez ment dolgozni, ott lett sokukból elismert szakértő és/vagy vezető.

Meggyőződésem, hogy a jövő új sikeres magyar cégei jelentős részének erre a tudásbázisra kell épülnie. Ők rendelkeznek azokkal a „harctéri” információkkal, jövőbeni fejlesztési irányokkal, a nemzetközi verseny szabályrendszere ezernyi apró morzsájának az ismeretével, aminek a megszerzésére nincs idő egy új vállalkozás indulásakor, amikor repülőrajtot kell venni.

Mi kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon?

  1. Beszéljünk arról, hogy ez fontos. Tematizáljuk a kérdést.
  2. A vállalkozó fogalmához kizárólag pozitív érzelmek kapcsolódjanak.
  3. A sikertörténeket tegyük elérhetővé, itthon és külföldön.
  4. Kiemelten oktassuk a vállalkozási ismereteket az általános iskolától a posztgraduális képzésekig. 
  5. Legyenek az ilyen jellegű vállalkozásokra szakosodott (spin-off) befektetési társaságok, amelyek a tőkén kívül a szervezet gyors felépítésében, és a háttértevékenységek elindításában is hiteles, hatékony támogatást nyújtanak

Természetesen ezzel párhuzamosan szükségünk van a radikálisan új piaci lehetőségeket, technológiákat meglovagoló start-up-okra is. Egyébként létezik egy olyan definíció is a start-up-ra, hogy addig tekinthetünk egy céget ennek, amíg évente duplázza az árbevételét – legyen ez egy hagyományos tevékenységet hatékonyan végző kezdeményezés, vagy egy világrengető szabadalomra épülő vállalkozás.

Fontos vizsgálnunk, miért nem született sokkal több ilyen vállalkozás az elmúlt években. Milyen erőforrások hiányoztak? Hogyan lehet, hogy a Bosch, az Ericsson, a Nokia fejlesztőközpontjában többtízezer mérnök megfordult, még sincs legalább néhány tíz olyan vállalkozás, amely erre a tudásra építve vált volna milliárdos céggé? Miért nem tört be a Suzuki, az Audi, és a többi hatalmas gyár beszállítói körébe jelentős számú olyan vállalkozó, aki ezen cégekben dolgozva „szagolta ki”, hol lehet a német, a portugál, vagy a svéd beszállítót kiváltani? Először magunkba nézzünk, mit csinálhatunk másképp, jobban. Ha vannak ilyen példák, ne késlekedjünk mintának állítani őket!

Ha sikerülne ezen az arányon javítani, mindenki számára még világosabbá válna, miért elengedhetetlen a multik jelenléte, és ezzel párhuzamosan még mélyebben integráljuk őket a gazdaságunkba. Ráadásul a regionális és a globális piacra való kilépés is sokkal könnyebb ezen az úton. És talán kevésbé lesz a cégeladás az egyetlen útja a növekedésnek, ahogy ez az utóbbi időben több, a hazai piacra korlátozódott tevékenységű sikeres cégnél megtörtént. 

(Fotó: AFP/Europress) 

Piac mgyosz multi vállalkozás videoton Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017. november 23. 16:10 Élet, Piac

Százmilliárd forintért vinnék a Newcastle-t, de ezzel a kanyarban sincsenek

Nem lenne meglepő, ha a Manchester City után egy másik angol csapat is arab befektetők kezébe kerülne.

Jandó Zoltán Jandó Zoltán
2017. november 23. 08:48 Állam, Piac

Alig 38 milliárdot fizet a biztosító, ha felrobban Paks

A fukushimai katasztrófa után felmerült, hogy alulbiztosított a paksi erőmű, de az elmúlt években így sem történt változás.

Torontáli Zoltán Torontáli Zoltán
2017. november 22. 16:52 Piac

Ha zöldmezősen fejlesztettünk volna, kaptunk volna támogatást, de nem tettük

A Siemens magyarországi első embere elmondja, mit gondol Paks 2-ről, a szakmunkásképzésről és a kormánnyal kötött stratégiai szerződésről.