Torontáli Zoltán
2017. november 22. 16:52 Piac

Ha zöldmezősen fejlesztettünk volna, kaptunk volna támogatást, de nem tettük

Dale A. Martin, a Siemens magyarországi vezetője azt mondja, torz narratíva a multinacionális cégeket a pénz kilapátolásával vádolni. Azt is elárulja, hogy (egyelőre) nem sok megújuló energiát használ az otthonában, és Paks 2-ről is megvan a véleménye.

Nem tudom, hány olyan cég van, amely 130 éve van jelen Magyarországon, de a Siemens így számol, hogyan jön ez ki?

Az első budapesti villamosvonal 1887-ben Siemens&Halske technológiával épült, alsó áramszedővel. Az elektromos vezeték a föld alatt futott egy üregben. A rendszert később több városban is alkalmazták, például Brüsszelben, Párizsban, Chicagóban vagy New Yorkban.

Hányan dolgoznak ma a Siemensnél, érzik-e a munkaerőhiányt?

A cégcsoportnál ma mintegy 3500 fő dolgozik, ez 2010-hez képest gyakorlatilag kétszeres bővülés, de részben egyes vállalatok megvásárlásának is köszönhető. A munkaerőhiányt természetesen mi is érezzük, ezért legalább akkora hangsúlyt fektetünk a meglévő munkatársaink megtartására, mint az üres pozíciók betöltésére.

Milyen munkaerőre lenne inkább szükségük, szakmunkásokra vagy mérnökökre? A kormány az utóbbi időben (elsősorban a Parragh László vezette MKIK elképzelése alapján) a szakmunkások képzésére helyezi a hangsúlyt a közép- és felsőfokú képzésekkel szemben. Ez jó a cégnek?

Nekünk a magasan képzett szakmunkások és a mérnökök alkalmazása egyaránt fontos, mert a fejlesztésben és a gyártásban is érdekeltek vagyunk. A duális képzést mi már a kilencvenes években elindítottuk, természetesen teljesen függetlenül a mostani kormányzati elképzelésektől. Inkább úgy érezzük, hogy a kevésbé képzett munkaerőt szeretnék magasabb képzettségi szintre emelni, ami jó törekvés. A Siemensnél jó példák vannak egyrészt arra, hogy az új technológiákhoz milyen mértékben kell emelni a szakmunkásokkal szemben elvárt szaktudást, másrészt arra is, hogy egy-egy ilyen szakember milyen karriert futhat be.

A globális vállalatokra sokan úgy tekintenek, mint amelyek befektetések formájában hozzák a pénzt, de közben kifelé viszik a profitot. Tudjuk, hogy a Siemens sem filantróp okokból van jelen nálunk, de mégis, mit gondol erről, és merre hajlik a mérleg nyelve?

A Siemens az elmúlt években több tízmilliárd forint értékben hajtott végre beruházásokat Magyarországon. A budapesti, turbinalapátokat gyártó Power and Gas üzemet és a csepeli transzformátorüzemet is folyamatosan fejlesztjük. Legutóbb idén nyáron tettük le a turbinalapát-gyárban egy új gyártócsarnok alapkövét, és a korábbi egységet is bővítjük, ezzel több mint 100 új munkahelyet teremtünk.

A befolyó és kimenő pénzek mérlegelése pedig véleményem szerint nem ad teljes képet a valóságról. Ez a gondolatmenet ugyanis nem veszi figyelembe, hogy közben érték képződik. Ha egy növényt locsolok, akkor mérhetem, hogy mennyi vizet iszik, és azt is, hogy mennyit ad le, de ez nem a teljes kép, mert közben nő, oxigént termel, virágzik vagy árnyékot is ad. Sőt, részben ez tartja életben.

Ön szerint egy olyan országnak, mint Magyarország, érdemes-e támogatni a nagyvállalatok munkahelyteremtő beruházásait, ha ezek jellemzően a magyar tulajdoni háttérrel bíró kkv-szektorból vonnak el munkaerőt, gyengítve azt, hiszen az általános munkaerőhiány miatt nekik is szükségük lenne ezekre a dolgozókra?

Úgy látom, hogy ma Magyarország a nagyvállalatok beruházásait és a hazai kkv-kat is egyaránt támogatja. Véleményem szerint egy sikeres gazdaságban mindkét vállalati szektornak hangsúlyos szerepe van, kiegészítik egymást. A multinacionális vállalatok ma Magyarországon több százezer embert foglalkoztatnak, jelentősen hozzájárulnak a hazai GDP-hez, adót fizetnek és sok tekintetben a tevékenységüknek köszönhető az évek óta tartó jelentős külkereskedelmi többlet is. A kis- és középvállalkozások szerepe legalább ilyen fontos. Egy jól működő gazdaságban a magas minőségben és versenyképes áron termelő kkv-k partnerei, beszállítói a nagyvállalatoknak.

A Siemens elsősorban organikusan fejleszt, kevés állami támogatást veszünk igénybe, telephelyeink szinte kizárólag a közép-magyarországi régióban vannak, ahol a munkahelyteremtésre nincs támogatás. Ha egy másik régióban zöldmezősen fejlesztettünk volna, akkor pályázhattunk volna támogatásra, de nem ehhez igazítottuk a terveinket, hanem a meglévő üzemek teljesítményére alapoztunk. Ez jelentős különbség a kkv szektorhoz képest, ahol előfordulhat, hogy nem a tényleges szükségletekből, hanem abból indulnak ki, hogy mire lehet támogatást kapni.

Több mint tíz éve volt, de ma is nagyon káros hatásai lehetnek annak, hogy a Siemens korrupciós gyakorlata lebukott Németországban. Nemrég a Volkswagen került igen nehéz helyzetbe a dízelmotorok emissziós csalásával. Hogyan érintették ezek az esetek? Mi a garancia arra, hogy ma ez a gyakorlat már nem létezhet?

Ahogy az ember, úgy egy vállalat is arról ismerszik meg, hogy mit tesz nehéz helyzetekben. A Siemens világszinten 170 éves történelmében is voltak krízisek, és kétségtelen, hogy a legutóbbi a 2006-os ügy volt. Ezután világszerte, így Magyarországon is megújult a compliance (előírásoknak való megfelelést ellenőrző) rendszerünk, ami azóta példamutató más vállalatok számára is. Vállaltuk a felelősséget, megtettük a megfelelő lépéseket.

Miért kötött a kormánnyal stratégiai megállapodást a Siemens, mi egy ilyen megállapodásnak az értelme?

A kormány gazdaságfejlesztésének egyik pillére a nagyvállalatok munkahelyteremtésének támogatása volt. A Siemens 2013-ban kötötte a megállapodást, amely egyfajta elismerése annak, hogy a vállalat hosszú évek óta jelentős szereplő a hazai iparban, oktatásban, és olyan nehéz időkben is, mint a gazdasági világválság, olyan beruházásokat hajtott végre, amelyek több száz új munkahelyet teremtettek. Számunkra ez az elismerés a fő értéke a megállapodásnak.

Német gyökerű, energetikában vastagon érdekelt vállalatként a Siemens meglátása szerint a Paks2 által termelt áramnak milyen piaca lesz? Mit jósol, el tudjuk adni olyan áron a paksi áramot, hogy a beruházás megtérüljön a tervezett idő alatt?

Minden országnak megvan a joga és felelőssége, hogy megválassza, mennyi áramot importál és mennyit termel. Ezt számos tényező befolyásolja, és tény, hogy Magyarországnak a jelenlegi technológiák használatával nincsenek erős megújuló energiafelhasználási lehetőségei. Így van logika abban, hogy egy bevált technológiát (is) alkalmazzon az ország az energiamixben, a hatékony fosszilis és megújuló energiaforrások mellett.

Elárulja, hogy a családja milyen energetikai rendszerű háztartást vezet? Mennyi a megújulók aránya a rezsiben?

Egyelőre még nincs megújulónk, de épp most tervezzük, hogy belefogunk egy geotermikus megoldásba, napkollektorral kiegészítve, amely így számításaim szerint 70 százalékban fogja fedezni a rezsiköltségeinket.

Piac Dale A. Martin interjú Siemens Olvasson tovább a kategóriában

Piac

2017. december 15. 14:56 Piac

Ijesztő a különbség a multik és a magyar cégek között

A multiknál dolgozó 690 ezer ember több értéket termet, mint a magyar tulajdonú vállalkozások közel kétmillió alkalmazottja.

2017. december 15. 12:14 Állam, Piac

Nyolc éve ment utoljára ilyen jól az építőiparnak

Hol van már a tavalyi mélypont? A lakásépítések és az uniós projektek is húzzák a szektort, ami idén ismét húzóágazat lett.

2017. december 14. 10:31 Piac, Világ

Kicsinálják az amerikaiak az olajországokat

Az OPEC nem tudja olyan gyorsan csökkenti a kitermelést, amilyen ütemben az amerikai nő.