Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 1. 06:51 Piac

Inkább kirúgnának, mint hogy megemeljék a fizetésedet?

A minimálbér-emelés szerteágazó hatással van a gazdaságra, de a munkavállalók a leggyakrabban azon aggódnak, hogy a cégek nem tudják kigazdálkodni a dolgozók magasabb bérét és járulékait, tehát el kell bocsátaniuk az alkalmazottak egy részét. Az Európai Központi Bank nemrég végzett kutatása azonban arra világít rá, hogy Kelet-Európában sem egyértelmű ez az összefüggés, Magyarországon pedig különösen nem.

A tanulmány nem csak azért érdekes, mert kimondottan Kelet-Európában vizsgálja a kérdést, hanem azért is, mert több mint kétezer magyar cég válaszait dolgozza fel, ráadásul komplex megközelítésben. Nem csak azt kérdezték meg, hogy a minimálbér-emelés miatt szükség volt-e elbocsátásokra, hanem sok más mindent is, így az eredmény is árnyaltabb lett.

Kiderült, hogy a magyar cégeknél, amellett, hogy természetesen az elbocsátáson is gondolkodtak válaszlépésként, messze nem ez állt az első helyen. Azoknál a válaszadóknál ugyanis, ahol dolgoznak minimálbéren bejelentett alkalmazottak,

majdnem 60 százalék mondta azt, hogy a termelékenység növelése volt a válasz a minimálbér-emelésre.

Az elbocsátás viszont a legkisebb arányban szerepelt a válaszok között, csak 19 százalékot ért el. Mivel a kérdőíven mindkét válaszlépés szerepelt, feltételezhető, hogy a cégvezetők nem kezelték ezeket szinonimaként, vagyis amikor bejelölték a termelékenység növelését, azon elsősorban nem azt értették, hogy kevesebb emberrel próbálják meg ugyanazt a mennyiségű munkát elvégeztetni.

Ez pedig arra utal, hogy a minimálbér-emelés miatti költségnövekedést valamilyen innovatív, hozzáadott értéket növelő módszerrel igyekeznek ellensúlyozni. Végső soron tehát a minimálbér emelése nagyobb mértékben kényszeríti ki az innovációt, mint a létszámleépítést.

A Nidec Corporation Nógrád megyei Bercelen lévő gyárából a termelés jelentősebb részét éppen nemrég helyezték át Romániába. Mivel az elektromos motorokat gyártó üzemben alacsony hozzáadott értékű munka folyik, attól lehetett tartani, hogy a lépés a legújabb minimálbér-emeléssel függ össze, vagyis kiárazódtunk a tevékenységből, és jön a létszámleépítés.

A gyár anyavállalata azonban azt mondta nekünk, hogy csak átszervezés történt, amely állításuk szerint nincs összefüggésben a kötelező béremeléssel. A nyilvános adatok szerint az üzem alkalmazotti létszáma nem csökkent, vagyis a magasabb béreket valahogy ki kellett gazdálkodnia a cégvezetésnek, ám a társaság nem volt hajlandó elárulni, hogy a Romániába telepített és a helyette Magyarországra hozott tevékenység között van-e hozzáadott-értékben különbség. Remélhetőleg igen, és a mi javunkra, másképp nagyon nehéz elképzelni a megoldást.

Más szektorokban azonban nem megy ilyen jól az alkalmazkodás, a napokban például a Coop üzletlánc ismerte el, hogy bizonyos üzleteit nem tudja hétfőnként nyitva tartani, vélhetően azért, mert nem bírja a béremelési versenyt a multinacionális versenytársaival.

Az alábbi grafikonon azonban látszik, hogy a Coop esete inkább a kisebbséghez tartozhat. Az EKB tanulmánya szerint ugyanis a termelékenység növelése mellett a második legnagyobb arányú válaszlépés az áremelés volt (ami igazolja a minimálbér-emelés inflációs hatását), és csaknem ekkora arányú jelölést kapott a nem személyi jellegű költségek csökkentése, ami adott esetben szintén takarhat pozitív folyamatokat. Még a létszámstop is megelőzte a leépítést.

 

Érdekes egyébként, hogy a kérdőívben az a válasz is szerepelt, hogy a minimálbér-emelés miatt a nem minimálbéren lévő alkalmazottak fizetését kellett emelni, ám ez Magyarországon gyakorlatilag nem létezik, míg az összes többi kelet-európai államban igen, van ahol közel 50 százalékos aránnyal.

Külön nézték azokat a magyar cégeket, amelyeknél nincs minimálbéres alkalmazott, és náluk sokkal inkább az áremelés felé mozdultak el, de az elbocsátás itt is a legutolsó helyre került.

 

Mindkét grafikon mutatja ugyanakkor azt, hogy a megnőtt minimálbér visszafogja a létszámbővülést a cégeknél. Ezt a képet viszont az is árnyalja, hogy az általános munkaerőhiány miatt a jelenség amúgy is megfigyelhető szinte minden szektorban.

A minimálbér összege egyébként 1992 óta havi 8 ezer forintról 138 ezerre emelkedett, a bruttó átlagkeresethez képest azonban csak bő 10 százalékot javult az aránya: míg 1992-ben 36,4 százalék volt, tavaly 46,6 százalékon állt. A legnagyobb ugrás az első Fidesz kormányhoz köthető, 2001-ben egy nagy emeléssel majdnem 10 százalékot javítottak a bruttó átlagkeresethez képest (hogy aztán a következő években szépen el is inflálják a soron következő kormányok alatt).

 

Ha viszont azt nézzük meg, hogy van-e érdemi összefüggés a minimálbér emelése és a foglalkoztatottak száma között (közmunkások és külföldön dolgozók nélkül, de állami alkalmazottakkal együtt), akkor jól látszik, hogy a két görbe egészen eltérő pályát járt be. A foglalkoztatottságra nyilvánvalóan a 2008-as válság volt nagy hatással, de az nem látszik, hogy a minimálbér fokozatos emelése el tudta volna mozdítani a mutatót.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bérversenyben is lemaradnak a kkv-k, ha nem újulnak megA cégek 99 százaléka kicsi és közepes, de a beruházások 66 százalékát az 1 százaléknyi nagy cég valósítja meg. Ez hosszú távon sokaknak fájni fog.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIjesztő a különbség a multik és a magyar cégek közöttA multiknál dolgozó 690 ezer ember több értéket termet, mint a magyar tulajdonú vállalkozások közel kétmillió alkalmazottja.

Piac átlagbér elbocsátás európai központi bank fizetés innováció minimálbér minimálbér-emelés munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Jandó Zoltán
2018. május 18. 06:51 Pénz, Piac

Üzleti titkokat adott ki Orbán és Szijjártó, de tényleg jöhet a román gáz

Néhány éven belül valóban lehet jelentős alternatívája az orosz gáznak Magyarországon, még akkor is, ha ebből most épp balhé van Romániában.

Torontáli Zoltán
2018. május 17. 06:50 Piac

Csak egészen súlyos trükkökkel tudnak talpon maradni az életképtelen élelmiszerboltok

Szürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.

Torontáli Zoltán
2018. május 16. 13:54 Piac

Már a Volvo is azt mondja, jobb emberekkel dolgoztatni, mint robotokkal

Valahogy a gyártósor végén jobb minőség jön le, ha bizonyos folyamatokat emberek végeznek el.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. május 19. 15:46 Világ

Egyre nehezebb megkülönböztetni az USA külpolitikáját Trump üzleti érdekeitől

Kína, Katar és az oroszok mesterien befolyásolják pénzzel az amerikai elnököt. A nyílt vesztegetéstől visszariadó európaiak veszthetnek ezen a legtöbbet.

Hajdu Miklós
2018. május 18. 16:02 Állam

Hiába van óriási szükség munkásokra, rengetegen az idénymunkában ragadtak

Még mindig nagyon sokan eltűnnek télre a munkaerőpiacról, pedig a cégek már lasszóval keresik a dolgozókat.

Fabók Bálint
2018. május 16. 06:50 Világ

Az Orbán-kormány aszfaltozója Afrika szívében vesz részt egy 125 milliárd forintos útépítésen

A Duna Aszfalt a világkereskedelem szempontjából is jelentős útépítésen vesz részt, amely a Kongói DK-t és Zambiát köti össze.