Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 22. 10:35 Pénz, Piac

Miért lett hirtelen 320 forint egy euró, és meddig marad ez így?

Pünkösdhétfőn, délután fél kettő magasságában néhány fillér híján 320 forintot kellett fizetni egy euróért. Ennél két éve nem volt magasabban az árfolyam, de még ennél is többet mond, hogy az euró története során csak kétszer járt magasabban a forintjegyzés, és akkor is csak nagyon rövid ideig.

Ezzel párhuzamosan a magyar államkötvények hozama is megugrott, azaz a befektetők magasabb kamatot várnak el a magyar államnak nyújtott hitelükért. Ez természetesen drágábbá teszi az államadósság finanszírozását.

A hazai szempontból kedvezőnek éppen nem nevezhető folyamat hátterében alapvetően nemzetközi események állnak. Magyarországot és a forintot még mindig a fejlődő országok és devizáik csoportjába sorolják, és ebben a körben akadnak mostanában gondok. Törökország és Argentína miatt is sokan aggódnak, tegnap pedig hozzáadott a bizalmatlan hangulathoz az ijesztő tervekkel érkező új olasz kormány.

Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája szerint a forint gyengülését is 60-70 százalékban ezek az események okozták. Ráadásul a magyar fizetőeszközt sok minden nem védi ilyen helyzetben, a feltörekvő országok körében ugyanis nálunk a legalacsonyabb az állampapírok hozama.

Olyannyira kevés kamatot fizet a magyar állam a hitelezőinek, hogy egyes időtávokon még akkor is többet kapnának, ha amerikai államkötvényeket vásárolnának.

Utóbbi kockázata pedig mégiscsak némileg alacsonyabb. Hosszabb távon egyébként ez a másik oka annak, hogy a fejlődő piaci devizák gyengülnek. Az amerikaiak ugyanis elkezdték emelni a kamatokat, közben a dollár is erősödött, így pedig ezek a befektetések vonzóbbá váltak.

Az USA-felé fordulás elsősorban a külföldi befektetőkre jellemző. Ők korábban is könnyebben fordultak el a magyar befektetésektől, mint a hazaiak. Az elmúlt években jellemző volt, hogy a nemzetközi befektetők helyére magyarok léptek, így az államadósság finanszírozása is látványosan átalakult. Miközben még 2013-ban is külföldiek finanszírozták az államadósság több mint felét, ma már közel 70 százalékban belföldi kézben vannak az állampapírok.

 

Ez egyébként komoly sikere a magyar gazdaságpolitikának és jelentős szerepe van abban, hogy a forint viszonylag stabil. Még a mostani kilengés sem számít igazán nagynak, különösen a többi fejlődő piaci devizához képest.

A mostani helyzet rontja a forint helyzetét, hogy a magyarországi befektetők sem tehetik minden pénzüket magyar állampapírba. Az intézményi befektetőknél (bankok, tőkealapok, stb.) jellemzően van egy olyan szabályzat, amely meghatározza, hogy az összes rendelkezésükre álló forrás mekkora részét tarthatják különböző befektetésekben. Az előző évek növekedésének eredményeként pedig valószínűleg a magyar államkötvények esetében sokan elérték ezt a határt. Így most, amikor a külföldiek elkezdték eladni a hazai kötvényeket, a korábbiakkal ellentétben valószínűleg kisebb volt a belföldi kereslet is.

Túlságosan azért nem kell aggódni. Móró Tamás szerint kisebb kilengések ugyan lehetnek, mivel azonban a hazai deviza sokkal stabilabb, mint akár néhány évvel ezelőtt, nem valószínű, hogy jelentősen gyengülne a forint a mostani szinthez képest. Az elemző szerint a Magyar Nemzeti Bank sem szeretne 320 forintnál tartósan magasabb euróárfolyamot. A Matolcsy György vezette jegybank ugyan az export élénkítése miatt viszonylag gyenge*A magyar exportot a gyenge forint támogatja. Ha ugyanis a hazai fizetőeszköz nem túl erős, akkor euróban kevesebbet kell fizetni a magyar termékekért, azaz azok olcsóbbá válnak az euróban kereső fogyasztók számára. Ez pedig növeli a magyar termékek külföldi versenyképességét., ugyanakkor stabil forintban érdekelt.

Éppen ezért, hogy ha tartóssá válnak az elmúlt napok tendenciái*Azaz a tőkekivonás a feltörekvő piacokról, így Magyarországról is, és ennek eredményeként a forint gyengülése, illetve a hazai hozamok emelkedése., akkor az MNB valószínűleg tenni fog ez ellen. Ebből a szempontból érdekes lehet, hogy épp ma tart kamatdöntő ülést a jegybank. Bár valószínűleg agresszív lépésre nem kell számítani Matolcsyéktól, szóban azért megpróbálhatják hűteni a kedélyeket.

Pénz Piac deviza euróárfolyam forint Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán
2018. július 20. 16:07 Pénz

Megveszi a MOM Parkot az OTP

Tízmilliárdos nagyságrendű ügyletről lehet szó, miközben az ingatlanalapok vagyona már ezer milliárdos nagyságrendű.

Wiedemann Tamás
2018. július 20. 13:21 Pénz, Piac

Élelmiszert még mindig nem akarunk online rendelni

Hiába szárnyal az e-kereskedelem, élelmiszert továbbra is inkább az üzletekben vásárolnak a magyarok.

2018. július 19. 15:39 Pénz, Világ

Az Uber miatt már nem futja Ferrarikra a taxikirálynak

Evgeny Freidman volt a legmenőbb taxis vállalkozó Amerikában, de jött az Uber, és már a Ferrarijai bérleti díját sem tudja fizetni.

Fontos

Fabók Bálint
2018. július 20. 06:45 Állam, Élet

Tovább ömlöttek az állami százmilliók a százezres nézőszámokat blöffölő kamuszínházakhoz

Újonnan alapított, egymással szoros kapcsolatban álló színházak tavaly közel kétmilliárd forint tao-támogatást kaptak, pedig tevékenységük észrevehetetlen.

Rigó Anita
2018. július 19. 16:40 Világ

Most nagyon fájhat Kínának Trump vámháborúja, de hosszú távon profitálhat belőle

A kínai gazdaság alapból is sok gazdasági kihívással szembesül, erre jött a vámháború. Elsőre az USA lehet felül, de a támadás csak löketet adhat a kínai reformoknak.

Bucsky Péter
2018. július 19. 07:21 Állam

Milliárdos károkat okozhatott a Red Bull Air Race a budapestieknek

Sehol máshol nem ad milliárdokat az állam önként az őrült zajterhelést okozó rendezvénynek, ami egy hazai sikermárka külföldi konkurensét reklámozza. A hasznot, amit ez Budapestnek hoz, nagyítóval kell keresni.