Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. május 27. 07:15 Élet, Piac

Egyre többet lopnak a vásárlók az önkiszolgáló pénztárak terjedésével

Jó megoldásnak tűnik a kiskereskedelemben most már egészen súlyossá vált munkaerőhiány megoldására az önkiszolgáló pénztárak bevezetése. Így kevesebb kasszásra lehet szükség, vagy a most kasszában ülő alkalmazottakat más munkakörökbe lehet átirányítani. Az önkiszolgáló pénztárral azonban a magas egyszeri beruházási igény mellett akad még egy jelentős probléma: a terjedésével a vásárlók felbátorodnak, és a lopás jóval nagyobb károkat okoz.

Becslések szerint 2019-re világszerte 325 ezer kassza válik önkiszolgálóvá, és bár egyelőre Kelet-Európa nem tartozik az automatizálás élvonalába, a technológia Magyarországon is elég elterjedté vált. Ám az üzletekben szinte mindig van egy-két alkalmazott, aki ott áll az automatáknál, és szükség esetén segít a használatban. Na, ő az, aki a segítségnyújtás mellett azért is áll ott, hogy a vevők ne érezzék teljesen kontroll nélkül magukat.

A kutatások szerint ugyanis a vásárlók lopásra való hajlandósága ugrásszerűen megnő, ha csak egy géppel találják szembe magukat. Kissé érzelgős adalék, de igaz, hogy ebből a szempontból a legfontosabb körülmény, hogy a vevők egyszerűen sajnálják megkárosítani a kasszást, ha azonban csak egy gépet kell átverni, akkor sokkal kevésbé empatikusak.

A kasszákat nézve Ausztrália a világ egyik legjobban automatizált országa, ahol a gépek terjedésével arra lettek figyelmesek, hogy az áruházakból rengeteg répa kezdett fogyni. Sőt, jóval több répát adtak el, mint amennyi a boltokban volt. A megoldás: a vásárlók mindenféle drágább zöldség és gyümölcs vásárlásakor a sokkal olcsóbb répaként számolták el az árut, átverve a kasszás automatát.

Ahol a technológia nem elég fejlett, ott bevett szokás, hogy az áru darabszámát “véletlenül” rosszul ütik be, mondjuk 10 kifli helyett 8-at számolnak el, vagy úgy húzzák át az árukat a vonalkód olvasón, hogy csak a legalsót lássa a lézer, esetleg megpróbálnak olyan mozdulatot tenni, mintha leolvasták volna az árut, de valójában csak elhúzzák a gép előtt. A vásárlók nagyon leleményesek tudnak lenni, még akkor is, ha egy alkalmazott figyeli őket.

Egy nemrég végzett brit felmérés szerint az ottani vásárlók ötöde rendszeresen csal az önkiszolgáló pénztáraknál, és ezzel havi 15 fontot (5500 forintot) spórol meg magának. Sok kicsi sokra megy, becslések szerint az angol kiskereskedelem jelenleg már összesen 1,6 milliárd font (580 milliárd forint) mínuszban van emiatt évente.

Ehhez lehet hozzászámolni, hogy a technológia alkalmazása sem olcsó. Egy négy kasszás automata beszerzési költsége legalább tízmilliós tétel forintban számolva, és a lopások miatt nem lehet minden alkalmazottat kiváltani vele, vagyis a személyi költségek soron is marad egy bizonyos összeg. Kiskereskedelmi alkalmazottat ma Magyarországon havi nettó 180-200 ezer forintos nettó bér alatt nem nagyon lehet találni, ami összességében körülbelül évi 4 millió forint költséget jelent fejenként egy cégnek.

A számokból az is jól látszik, hogy az önkiszolgáló pénztár igazán csak a nagy üzleteknek érheti meg, ahol jelentős a forgalom és sok az alkalmazott.

 

A felmérések szerint egyébként a vásárlók eléggé vegyes érzelmekkel fogadják az új technológiát, az idősebbek bonyolultnak tartják, és egyelőre nem nagyon szeretik, a fiatalabbak viszont kifejezetten kedvelik.

A megoldás fő előnye lehetne még a sorban állási idő lerövidülése is, ám ez a gyakorlatban nem mindig teljesül. Előfordul, hogy a sor ugyanakkora marad, csak nem sok kis kassza között oszlik meg, hanem az önkiszolgáló terület előtt egyetlen sorban torlódik fel. Ezt a vevők egy része ugyanakkora problémaként éli meg, mint az eredeti felállásban.

Emmeline Taylor brit kriminológus odáig jutott a témában, hogy az önkiszolgáló kasszák megkárosítóit tipologizálta. Szerinte a bolti lopáson kapott vásárlók négy fő csoportba oszthatók. Az elsőbe azok tartoznak, akik első alkalommal véletlenül fizetnek kevesebbet a kelleténél, de amikor rádöbbennek, hogy a rendszer könnyen kijátszható, akkor rákapnak.

A második csoport tagjai a tipikus répa trükköt alkalmazzák, vagyis szándékosan nem megfelelő mennyiséget vagy árufajtát számláztatnak ki a géppel. Mivel ők valamennyit mégis fizetnek a termékért, a dolgot magukban nem is lopásnak, hanem a rendszer kiskapujának kihasználásaként magyarázzák.

A harmadik csoportban az automatizálás ellenzői vannak, akik azt mondják, hogy a lopással büntetik meg az áruházat, amiért elbocsátotta a kasszásokat, illetve azzal érvelnek, hogy a gépnek köszönhetően az áruház több nyereséghez jut, és szerintük úgy lenne tisztességes, ha emiatt olcsóbban adná az árut.

Végül pedig vannak azok, akiknek elege van az önkiszolgáló pénztárban gyakran előforduló macerákból, amikor a gép nem működik jól, vagy a vásárló nem tudja jól kezelni, és ezért segítséget kell hívni, vagy újra kell indítani a folyamatot. Az elégedetlenkedők ilyenkor úgy érzik, hogy jogosan károsítják meg a boltot az okozott kellemetlenségért cserébe.

Élet Piac kiskereskedelem lopás önkiszolgáló pénztár vásárló Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Rigó Anita
2018. augusztus 16. 16:54 Élet

180 millió forintos fizetésemelésről mondott le a Financial Times vezére

Azért így is ki fog jönni a havi keresetéből.

Wiedemann Tamás
2018. augusztus 15. 17:58 Élet, Pénz

Beperelték a Ryanairt a sztrájk miatt törölt járatok utasai

A magyar utasokat is érintheti a Ryanair ellen indult németországi per, amelynek tétje, hogy kell-e kártérítést fizetni előre bejelentett sztrájk esetén.

Hajdu Miklós
2018. augusztus 14. 14:51 Élet

Jót tesz a gyerekeknek a dugódíj

Stockholmban tisztább lett a levegő, és az asztmás panaszok is visszaszorultak a dugódíj bevezetésével.

Fontos

2018. augusztus 16. 12:36 Világ

Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból

Az amerikai nagykövet szerint Magyarországnak Oroszországgal és Kínával szemben a NATO-t érdemes választania, mert az USA sokkal többet tud kínálni.

Torontáli Zoltán
2018. augusztus 16. 06:51 Piac

Ilyen is van Magyarországon: évi 26 százalékkal nő és 10 százalék profitot hoz

Megnéztük a hazai magánegészségügyi szolgáltatók krémjének számait, vagyis egy óriási üzleti jéghegy csúcsát.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.