Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. június 12. 09:03 Piac

A málna eltűnik Magyarországról, a meggy viszont nagyon pörög

Az időjárás elmúlt 10-15 évben tapasztalt változásai miatt ellehetetlenülhet az olyan bogyós gyümölcsök ipari termelése, mint a málna, a szeder vagy a fekete ribizli. Míg a nyolcvanas években 40-60 ezer tonna málnát termeltek Magyarországon, a KSH szerint ez 2016-ban már csak 1,2 ezer tonna volt. Erről Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke beszélt a Magyar Időknek.

A meleg, száraz időt nehezen viselő ribizlinek, málnának és szamócának Lengyelországban kétszer nagyobb a terméshozama. A klímaváltozás mellett a munkaerőhiánynak van főszerepe a málna eltűnésében. Magyarországon ugyanis alapvetően kisebb, háztáji gazdaságokban termelték a bogyós gyümölcsöket, ilyenekben pedig nem éri meg gépiesíteni. Gépek nélkül a szedésük viszont rendkívül munkaigényes (erről a hvg.hu írt részletesen) kézi munkaerőt azonban gyakorlatilag nem lehet találni.

 

Ezzel szemben Lengyelországban nagyüzemekben kezdtek termeszteni, és olyan fajtákat fejlesztettek, amelyeket géppel lehet szedni. A hvg.hu tavalyelőtti cikke szerint részben ennek köszönhetően a málnatermesztés Lengyelországban 20 ezerről 800 ezer tonnára ugrott.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

 

A KSH adatai szerint egyébként a rendszerváltás után nemcsak a bogyók, hanem szinte az összes fontosabb gyümölcsfaj termesztése bezuhant, aminek a feldolgozóipar összeomlása volt az egyik oka. A FruitVeB elnöke, Ledó Ferenc azt mondta a G7-nek, hogy a visszaesést árnyalhatja, hogy ebből az időszakból a KSH adatait fenntartásokkal kell kezelni. Szerinte 2005-től tekinthetőek megbízhatónak a számok. A 2000-es évek eleje óta pedig összességében nagyjából stagnál a gyümölcstermesztés, és a termőföldek mérete sem csökkent jelentősen.

 

Az egyetlen jelentős gyümölcsfajta, amelynek láthatóan nőtt a termesztése a rendszerváltás óta, az a meggy (bár Ledó szerint ilyen a KSH által nem kiemelt dió és bodza is). A FruitVeB elnöke azt mondta, hogy a magyar meggyfajták nagyon jó kompót alapanyagnak számítanak, ezért kifejezetten könnyen exportálható is a gyümölcs. A német kompótfogyasztás 80 százalékát is magyar meggy adja.

 

A meggyhez hasonlóan jelentősen nőtt két másik csonthéjas, a cseresznye és a szilva termesztése is 2005 óta. Ledó szerint erre az a magyarázat, hogy egész Európában megugrott a 100 százalékos gyümölcslevek fogyasztása, ami a csonthéjasok iránti keresletet is megdobta. A szilvánál további előny, hogy számos felhasználási módja van – lehet például lé, lekvár, pálinka -, illetve viszonylag igénytelen növény. A meggy és a szilva mellett szól az is, hogy viszonylag olcsó a telepítésük.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Piac gyümölcstermesztés klímaváltozás mezőgazdaság munkaerőhiány Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Torontáli Zoltán
2018. június 20. 16:32 Piac, Világ

Ne legyints Trumpra, mert miatta drágulhat nálunk is a szalámi

Haditudósítás az Amerika által kirobbantott világkereskedelmi háborúból: Európa Ausztrália felé lép.

Jandó Zoltán
2018. június 20. 14:29 Piac

Sehol nem nőtt akkorát Európában az energiafelhasználás, mint Magyarországon

Miközben világszerte a megújulók terjednek a leggyorsabban, itthon olajjal és gázzal fedezzük növekvő igényeinket. 2,7 millió tonna Co2 lett az eredménye.

Torontáli Zoltán
2018. június 19. 16:02 Élet, Piac

Drágulnak a fapadosok, egyre kevésbé mindegy, hogy mikor veszel jegyet

Mennek be a fapadosok a központi repterekre, emelkedik az olajár és többet kell fizetni a hajózó személyzetnek.

Fontos

Fabók Bálint
2018. június 20. 06:54 Pénz, Világ

Lengyelországban is tízmilliárdokért dolgozik a kormány kedvenc útépítője

A Duna Aszfalt cégcsoportja lengyel céget vett, amely több tízmilliárd forintnyi állami megrendelést kapott. A magyar hídépítéseknél is kulcsszerepe van.

Rigó Anita
2018. június 19. 16:21 Állam

Teljesen elfogyott a szabad munkáskéz Budapesten

De egész Pest megyében, és a nyugati országrészben is. Közben keleten lenne ki dolgozzon, de ott képzettségi és szociális problémák gátolják az elhelyezkedést.

Jandó Zoltán
2018. június 19. 06:52 Pénz, Piac

Soha nem volt ennyi pénz az építőiparban, figyelnek is, kihez kerül

Mészáros Lőrinc és Szíjj László építőipari cégei 8-szor, 10-szer magasabb profitrátával működnek, mint a nagy nemzetközi konszernek.