Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. június 15. 06:52 Pénz, Piac

Hatalmas beruházásokba hajszolják magukat a cégek, hogy ki tudják fizetni a béredet

Három év alatt közel harminc százalékkal emelkedtek a fizetések Magyarországon reálértéken. Ez alapvetően nagyon jó hír mindenkinek, aki bérből és fizetésből él, és a vállalatoknak jó, hogy nagyobb a belső kereslet. Csakhogy a munkaadóknak komoly fejtörést okoz, hogyan termeljék ki a hirtelen megnőtt költségeket.

A termelékenység ugyanis ugyanebben az időben gyakorlatilag stagnált a magyar vállalkozásoknál, ami miatt az összes cég szintjén csökkenni kezdett a nyereség aránya. Ez már 2016-ban elkezdődött, mint az alábbi ábrán látszik, de 2017-ben még nagyobb lendületet kapott.

 

A cégeknek ezért ki kellett találnia, hogy válaszoljanak erre a helyzetre. Vannak, akik a piac tisztulásában reménykedve folytatják, ahogy eddig. Mások nagy fejlesztésekkel, például a munkafolyamatok automatizálásával próbálnak meg termelékenyebbek lenni, hogy drágább munkaerővel még több hozzáadott értéket állítsanak elő, és így nyereségesek lehessenek. És biztosan lesznek olyanok is, főleg a piacok leggyengébb szereplői között, akik átmenetileg vagy végleg lehúzzák a rolót. Mi most három ágazatban kerestünk meg cégeket, hogy megtudjuk, hogyan reagálnak a bérek emelkedésére.

A bérek a kereslet és kínálat szabályainak megfelelően azért emelkednek, mert egyre kevesebb a munkára fogható ember. Például rengetegen – becslések szerint félmilliónál is többen – dolgoznak külföldön. A gazdasági konjunktúra lehetővé teszi a gazdasági növekedést, így egyre több dolgozóra lenne szükség, de a magyarországi munkaerőtartalék szerkezeti okokból nem bevethető, például nem elég mobilis vagy nem elég képzett.

 

Ráadásul a kormány csak fokozta a béremelkedéseket: erőteljesen növelte a minimálbért és a szakmunkás minimálbért, miközben a közszférában gyorsabban nőttek a bérek, mint a cégeknél. Idén márciusban például a magánszférában 8,6 százalék, a költségvetési intézményeknél viszont 19,3 százalék volt a bérnövekedés (ennek a hatalmas különbségnek a választás előtti osztogatás lehet a közvetlen oka, de 2017 eleje óta minden hónapban, átlagosan 4,6 százalékkal magasabb volt a bérnövekedés a költségvetési szektorban, mint a versenyszektorban).

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy minimálbéren foglalkoztassuk a munkatársainkat”

– mondta a G7-nek Györkös Tibor, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese. Az agrárcég Győr vonzáskörzetében működik, az Audi gyár közelsége miatt nagy a bérnyomás a helyi vállalatokon. Györkös szerint egyébként is nehéz megfelelő munkavállalót találni a megyében, ahol a munkanélküliségi ráta 2,5 százalékos, vagyis bőven az országos átlag alatt van. Ráadásul Ausztria sincs messze, sokan ingáznak.

Nem teszi vonzóvá a a mezőgazdaságot a fiatal munkavállalók előtt, hogy nincs ünnepnap és hétvége sem.*Értelemszerűen hétvégén és ünnepnapokon is meg kell fejni a teheneket. A növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó társaságnak 2600 tehene van. Ennek megfelelően közel százötven munkavállalót foglalkoztatnak, tavasztól őszig, további negyven idénymunkást is felvesznek. Ma már bruttó 1500-1800 forintos órabért is meg lehet keresni, a kétezerhez közelítő órabér a jól képzett és már régóta a cégnél dolgozó, állandó munkavállalóknak jár. Az ágazatban csak az elmúlt négy évben 25-40 százalékkal emelkedtek a bérek, a minimálbérnél jóval nagyobb ütemben.

A cégnek ezt a pluszköltséget ki is kell gazdálkodnia. Az állattenyésztésben ez szinte lehetetlen, mivel a tej átvételi árát nem a gazdálkodó, hanem az átvevő határozza meg. Ma 90-95 forintos literenkénti (kilogrammonkénti) áron veszik meg a tejet a gazdálkodóktól, ami nem ad mozgásteret. A növénytermesztésben már inkább lehet kitörési lehetőséget látni. A vállalat 2011-ben kezdett el biogazdálkodással foglalkozni hét hektáron. Ma már több mint 1500 hektáron folyik a biotermesztés. A folyamatosan emelkedő béreket a cég tehát nagyobb hozzáadott értékű termelés megvalósításával gazdálkodja ki. Emellett olyan befektetéseket is megvalósítottak, amelyek versenyképesebbé tették a termelést. Tökéletesítették az öntözési rendszert, fokozták a magas életteljesítményre képes tenyészállatok nevelését, egyszerűsítették a munkafolyamatokat, mérsékelték az élő munka igényt.

„Egy gyártócég esetében óriási a fizikai alkalmazottak aránya, sokáig mi is minimálbéren alkalmaztuk a betanított munkát végző munkatársainkat, és ez elegendő is volt a szükséges létszám biztosításához”

– mondta a G7-nek Dedéné Novotni Anna, a téglási Hajdu Autotechnika Ipari Zrt. vezérigazgatója. Tavaly azonban fordulat következett be a cég életében. Ahhoz, hogy megtartsa a dolgozóit, az üzem nagyobb béremelést volt kénytelen megvalósítani. A cég 2017-től már a minimálbéren felül fizet a dolgozóinak. Pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig az országos átlag felett van a munkanélküliségi ráta (8,2 százalék).

A cégben végrehajtott béremelések és a munkaerőpiaci helyzet, konkrétan az, hogy egyre nehezebb munkavállalót találni, komoly kihívás elé állította őket. A vállalat elsősorban fém alkatrészeket gyárt, árbevételének jelentős része autóipari beszállításból származik. Mint beszállító, komoly árnyomás alatt áll, szinte lehetetlen a megnövekedett bérköltségeket áthárítani a megrendelő irányába. „Termelékenységben pedig ilyen rövid idő alatt képtelenség annyit javulni, hogy a béremelés költségnövekedését teljes mértékben ellensúlyozni tudjuk a hatékonyság növelésével” – mondta Dedéné Novotni Anna. A második és harmadik körös*Az autóipari beszállítók között különféle fokozatok találhatók. Az első körös beszállító (Tier–1) a gyár részére a legtöbbször komplett műszerfalakat, üléseket szállít, egyenesen a szalaghoz. A második körös beszállító (Tier–2) általában az első szintűnek szállít be különféle egyszerűbb elemeket, alkatrészeket. A vevő ebben az esetben lehet az alkatrész egyik további feldolgozója vagy az autó, mint késztermék (OEM) összeszerelője is. Az autóipari beszállítóvá válás hosszú, sok lépésből álló, szisztematikus folyamat. autóipari beszállítók gyáraiban, ahol nem részegységek, hanem alkatrészek gyártása folyik, alacsonyabb a termelés hozzáadott értéke.

Ezeket a termékeket nem a Nyugat-Európában használt legkorszerűbb technológiával készítik. Vagy egy régebbi technológiával állítják elő, vagy Nyugat-Európából azt a technológiát vették át, amit már onnan kitelepítettek a kelet-európai országokba, mivel ott már nem éri meg működtetni ezeket. Ebből a versenyelőnyből veszítenek a magyar autóipari beszállítók a béremelkedés hatására.

Óriási verseny van a kelet-közép-európai régióban az autóipari beszállítók között. Ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a vállalkozások, előtérbe kerül a volumen növelése, illetve a munkaerő-költségek fajlagos csökkentése. Ehhez azonban a beszállítók kénytelenek egyre többet beruházni. A befektetések fókuszában a technológiai korszerűsítés, automatizáció áll. Ez azonban nem minden munkafolyamat esetében kivitelezhető. A Hajdu Autotechnika Zrt. is jelentős – 4,5 milliárd összegű kapacitás bővítő és korszerűsítő beruházást hajtott végre az elmúlt 2 évben, és vizsgálja bizonyos berendezések automatizálásának a lehetőségeit. Az biztos, hogy komoly beruházási költsége volt és lesz a cégnek, amely rövid távon a cég likviditását nyomás alá helyezi, hiszen hitelt is fel kellett venni, így kamatterhet és hiteltörlesztést is vállalni kell.

 

A megnövekedett bérek miatti költségnövekedés és a beruházási kényszer is a vállalkozás jövedelemtermelő képességét csökkenti. A cégnek nincs más választása, mint hogy az alacsony hozzáadott értékű termelés esetében részben benyelje a költségek növekedését, vagy ennek ellensúlyozására volumen- és hatékonyság növelésre törekszik. Képességeket fejleszt, hogy nagyobb arányban legyenek magasabb hozzáadott értékű üzletek a portfóliójában. Ezt viszont finanszírozni kell valamiből. Ahhoz, hogy ebben a megváltozott üzleti környezetben a hazai cégek állni tudják a versenyt, egy nagyon stabil pénzügyi helyzet és megfelelő vállalatméret elérése szükséges, amely ma kevés hazai cégnek áll rendelkezésére.

A cégcsoport másik tagvállalata, a Hajdu Ipari Zrt. nagyobb hozzáadott értékű, márkázott késztermékek előállításával foglalkozik. A Hajdu márkanév alatt bojlerek, tartályok, kazánok, napkollektorok és motoros háztartási készülékek (mosógépek, centrifugák) gyártásával és forgalmazásával foglalkoznak. Itt is az autóbeszállítói cégnél látható beruházási szükségletekkel néznek szembe, mivel a termelési folyamatnak magas az élőmunka igénye, és a piaci verseny is éles.

„A Decathlon már évekkel ezelőtt dinamikusabb béremeléssel reagált a növekvő magyarországi munkaerőhiányra”

– mondta a G7-nek Pósfai Gábor, a francia érdekeltségű sport áruházlánc vezetője. A vállalat leginkább Nyugat-Magyarországon érzi meg a munkaerőhiányt, az ország többi részén lényegesen jobb a helyzet. A Decathlon a megnövekedett bérköltséget részben a forgalom növekedéséből adódó bevételemelkedésből ellensúlyozza. Azonban a vállalat sem kerülheti el a fejlesztéseket. Ez két részből áll. Egyrészt a vállalat hatvani logisztikai központjában néhány beruházással automatizálni fogják a rendelési és szállítási folyamatok egy részét.

A logisztikai központ nemcsak a magyarországi áruházakat szolgálja ki, hanem a folyamatosan növekvő online vásárlási igényeket is. Pósfai Gábor szerint hamarosan a Decathlon üzleteiben is találkozhatnak a vásárlók az önkiszolgáló pénztárakkal. A kiskereskedelemben egyre több helyen látni hasonló terminált, ez ugyanis a legpraktikusabb módja a munkaerőhiány miatt kialakult helyzet orvoslására. Igaz, a bolti lopások terjedése miatt újabb fejtörést okoz a kiskereskedelmi cégeknek.

A helyzet nem csak nálunk ilyen, hanem Európa sok országában is hasonló, de a munkaerőhiányt nálunk érzik a legnagyobbnak a munkaadók. A kormány pedig azzal, hogy az általános bérszint emelkedésén felül növeli a minimálbért, csak tovább gerjeszti a bérversenyt. Kedvező, hogy ez a helyzet a termelékenység növelésére kényszeríti a cégeket, de ez egyben szelekcióval is jár: akik nem tudják tartani az ütemet és nem képesek beruházásokra, elhullhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Pénz Piac Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

2018. augusztus 14. 12:45 Pénz

Rossz idők járnak a bitcoinra

A kriptodevizák összesítette piaci értéke 190 milliárd dollárra esett, pedig januárban ez a szám még 835 milliárd volt.

Bucsky Péter
2018. augusztus 12. 07:50 Állam, Pénz

50 ezer forintot ér egy papír kitöltése, de csak a jogosultak tizede veszi erre a fáradságot

Hiába kiemelkedően jó megtakarítási forma a babakötvény, csak az érintettek töredéke használja ki a lehetőséget. Ezzel milliárdokat hagynak az államnál.

Wiedemann Tamás
2018. augusztus 10. 16:37 Pénz, Piac

Tovább drágulhat a benzin Trump szankciói miatt

Már most is 410 forint felett lehet csak tankolni a hazai töltőállomásokon, de hamarosan tovább drágulhatnak az üzemanyagok. A benzin és gázolaj árát a világpiaci trendek befolyásolják leginkább, de a forint árfolyama is nagyban meghatározza, hogy itthon mennyit kell az üzemanyagért fizetni.

Fontos

2018. augusztus 13. 06:55 Piac

Legújabb cégszerzésébe talán még Mészáros Lőrinc is beleszédült

Mészáros Lőrinc tavaly januárban megvett egy jelentős tiszántúli agrárcéget, májusban túladott rajta, idén júniusban pedig ismét megszerezte, majd kihozta a felszámolási eljárásból.

Fabók Bálint
2018. augusztus 11. 08:00 Piac

Európában a magyarok költötték a legkevesebbet ruhára, de aztán megrohantuk a fast fashion üzleteket

Az elmúlt öt évben látványos ruházkodásba kezdtek a magyarok, de a Decathlon mellett a környezetre leginkább káros láncok örülhettek ennek.

Rigó Anita
2018. augusztus 10. 19:10 Világ

Úgy szétverték a török lírát, mintha 550 forintba kerülne egy euró

A rekord mértékű zuhanást a forint is megérezte. Trump megemeli a törökökkel szemben az acél- és alumíniumipari termékek vámtarifáját.