Hírlevél feliratkozás
2018. július 13. 13:46 Piac, Világ

A kereskedelmi háború csak tünete a nagy amerikai-kínai versenyfutásnak

Retorikai szinten napról-napra durvul az amerikai-kínai vámháború, miután múlt hét pénteken mindkét fél évi 34 milliárd dollárnyi áruforgalomra vetett ki 25 százalékos vámot. További 16 milliárd dollár értékű kereskedelemre heteken belül terjedhet ki hasonló intézkedés, és a nyár végére akár újabb 200 milliárd dollárnyi kínai árucikkre jöhet plusz 10 százalék amerikai vám.

A kínaiak fogadkoznak, hogy minden lépésre hasonló intézkedéssel válaszolnak, de mivel jóval kevesebb árut importálnak az Egyesült Államokból, a 200 milliárd dollárt csak akkor érhetik el, ha 10 százaléknál jóval magasabb tarifát alkalmaznak. De szóba jöhetnek olyan megtorló intézkedések is, mint megrendelések lemondása, fogyasztói bojkott szervezése vagy a Kínában üzletelő amerikai cégek életének megkeserítése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a nehéztüzérség a kereskedelmi háborúbanÉletbe lépnek az amerikai vámok Kína ellen, a kínaiak azonnal visszavágnak. Ez már nem szájalás, kezd élessé válni a helyzet.

A hongkongi Asia-Analytica nevű elemző cég vezérigazgatója, Pauline Loong a Bloombergnek azt mondta: a felek túllépték azt a pontot, ahonnan még vissza lehetett volna fordulni. Szerinte arra, ami ezután következik a kínai-amerikai kapcsolatokban, nem annyira a kereskedelmi vagy a hidegháború a jó kifejezés, hanem a jégkorszak.

Ráadásul a Hszi Csin-ping kínai elnök által országa számára felvázolt fejlődési pálya – amelynek célja egy tehetős, csúcstechnológiát birtokló gazdasági nagyhatalom megteremtése – óhatatlanul összeütközéshez vezet a világ jelenlegi első számú hatalmával, az Egyesült Államokkal, világít rá a Bloomberg egy elemzése. Ezért jóval többről van szó a kibontakozóban lévő kereskedelmi háború kapcsán, mint a konkrét okok között emlegetett amerikai kereskedelmi deficit, valamint a kínaiak piacvédelmi és szellemi tulajdonjogokat sértő intézkedései.

Sokkal inkább stratégiai szembenállásról érdemes beszélni, amely egyre erőteljesebb lehet, függetlenül a mostani kereskedelmi háború kimenetelétől.

Az egyik oldalon a világ jelenlegi első számú nagyhatalma áll, egy piacvezérelt demokrácia, amely régóta igyekszik elősegíteni a liberális elvek terjedését a világban, persze nem függetlenül nemzeti érdekeitől. Az államkapitalista egypártrendszer által vezérelt Kína feltörekvő hatalom, háta mögött a történelem egyik leglátványosabb növekedési csodájával. Növekvő erejével tökéletesen tisztában van, és már világszerte alternatívát kínál az amerikaiak ajánlatával szemben: fejlesztési hitelek politikai feltételek nélkül. Persze úgy, hogy a kínai vállalatok garantáltan jól járjanak.

Az eltérő politikai berendezkedésnek a kereskedelmi háborús taktika szempontjából is van jelentősége. A kínaiak arra számíthatnak, hogy Donald Trump amerikai elnököt meghátrálásra kényszeríti a szavazóbázisát alkotó államok termékeire kivetett vámok, és az, ha a kínai termékek széles körének megsarcolása miatt többe kerül majd a megélhetés szerte az országban. A lényegében haláláig elnöknek választott Hszi Csin-pingnek viszont nem kell aggódnia választások miatt.

Noha Donald Trump módszereivel sokan nem értenek egyet, az amerikai politikában egyre inkább kétpárti konszenzus van arról, hogy ideje határozottan fellépni a kínai törekvésekkel szemben. A Szenátus demokrata frakciójának vezetője nemrég azért bírálta az elnököt, mert szerinte nem elég kemény Pekinggel szemben.

Jó oka van annak, hogy az ehhez hasonló hangok most erősödtek fel. A kínai GDP már megközelítette az amerikai kétharmadát, és egyre kisebb a lemaradása az olyan területeken, mint a legfejlettebb gyártástechnológia, a digitális világ vagy éppen a katonai rakétarendszerek.

 

A Made in China 2025 stratégia keretében azt tűzték ki célul, hogy az ország a világ élvonalában legyen egyebek mellett a robotika, a megújuló energiák, a chipek és a szoftverek terén. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések esetében 2030-ra egyértelműen a világelsőség a cél. Ez még odébb van, de az egyszerű tömegtermelés korszakát sok kínai cég már most is maga mögött hagyta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVigyázat, jönnek a kínaiakElképesztő, amit az ország fejlődött az utóbbi tíz évben. Üzleti úti beszámoló.

A célok eléréséhez a kínai stratégia szerint világbajnok cégek kinevelésén át vezet az út, ennek érdekében biztosítanak számukra minden szükséges eszközt és körülményt az olcsó finanszírozástól a hazai piac védelméig. Ez természetesen nem tetszik az amerikaiaknak, akik a kereskedelmi háború elkerülése érdekében egyebek mellett azt szabták feltételül, hogy a kínaiak fogják vissza a high-tech iparágak állami támogatását. Ők viszont erről hallani sem akarnak.

Ezekben a szektorokban a szembenállás legalább öt éve tart, mióta a kínaiak elkezdték kiszorítani vagy korlátozni olyan amerikai vállalatok tevékenységét, mint az Apple, a Google, az Intel és a Microsoft. Amire az amerikaiak hasonló módon válaszoltak, nemzetbiztonsági kockázatnak minősítve egyebek mellett a Huawei-t, a ZTE-t és a China Telecomot.

A tőzsdék ezekben a napokban igyekeznek minden információmorzsába belekapaszkodni, amely arra utal, hogy enyhülhet a kereskedelmi háborús feszültség. Ami valóban megtörténhet, az összkép azonban azt mutatja, hogy a két nagyhatalom szembenállása inkább erősödni fog a jövőben.

Piac Világ Donald Trump kereskedelmi háború Kína usa Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Wiedemann Tamás
2018. július 22. 11:05 Pénz, Piac

Egyre több pluszpénzt sajtolnak ki belőlünk a fapados légitársaságok

Az ülőhelyfoglalások és poggyászdíjak egyre nagyobb részét teszik ki a légitársaságok bevételeinek. A repülőjegy mellett az autó- és hotelbérlés is jól fial.

Wiedemann Tamás
2018. július 20. 13:21 Pénz, Piac

Élelmiszert még mindig nem akarunk online rendelni

Hiába szárnyal az e-kereskedelem, élelmiszert továbbra is inkább az üzletekben vásárolnak a magyarok.

Jandó Zoltán
2018. július 20. 10:52 Piac

Hiába büntetik a Google-t, már rég nincs versenytársa Európában

Épp az EU által kifogásolt időszakban lett egyeduralkodó a Google két emblematikus terméke, az Android és a Chrome is.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. július 21. 07:43 Állam, Pénz

Amerikai befektetők orra elől happolta el az állam a Malév volt székházát

Több mint kétmilliárd forintot fizetett az állam a Malév egykori székházáért. Ez az első ingatlan-tranzakció, az államnak elővásárlási jogot biztosító rendelet decemberi hatálybalépése óta.

Jandó Zoltán
2018. július 20. 16:07 Pénz

Megveszi a MOM Parkot az OTP

Tízmilliárdos nagyságrendű ügyletről lehet szó, miközben az ingatlanalapok vagyona már ezer milliárdos nagyságrendű.

Fabók Bálint
2018. július 20. 06:45 Állam, Élet

Tovább ömlöttek az állami százmilliók a százezres nézőszámokat blöffölő kamuszínházakhoz

Újonnan alapított, egymással szoros kapcsolatban álló színházak tavaly közel kétmilliárd forint tao-támogatást kaptak, pedig tevékenységük észrevehetetlen.