Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. július 28. 07:19 Piac

Német vezetővel lett magyar tulajdonú sikersztori a Praktiker

Feltűnt, hogy a Praktiker logójában megjelent a piros-fehér-zöld zászló, és az áruházba belépve egy német nevű vezető köszönt a magyar áruházban? Most elmeséljük, hogy a német anyacég csődje után hogyan lett német vezetővel magyar tulajdonú a barkácsáruház. Az ingatlanpiac és a lakásépítés megint dübörög, így a barkácsáruházak is magukra találtak, újra milliárdos profitot termelnek. De az is jól jön, hogy mi magyarok nagy barkácsolók vagyunk, egy átlagos bevásárláskor még a németeknél is többet költünk.

2013-tól három éven át úgy működött a magyar Praktiker, hogy a német anyacég csődeljárás alatt állt. Ez nem kis kihívást okozott, mivel a beszállítók és a vevők is nehezen tudták elkülöníteni a magyar céget.

Ráadásul ez nem volt könnyű időszak a hazai cég életében, hiszen akkor már éveken óta veszteséget termelt. A 2008-as gazdasági válság a barkácsáruházak piacát sem kerülte el, de csak 2010 után ütött be az igazi pangás. Gyakorlatilag az összes magyar barkácsáruház üzemeltető cég veszteséges lett, csak az volt a kérdés, ki húzza tovább, és kik osztozhatnak majd a maradék piacon.

2009 és 2014 között az öt nagy szereplő együttesen 46 milliárd forintnyi üzemi veszteséget ért el, a nyereséges cégek pedig 2014 óta 28 milliárd profitot értek el.

Ebből is látszik, hogy nem könnyű üzlet a barkácsáruházak üzemeltetése: elég magasak a fix költségek, amit csak magas árbevétel mellett lehet fedezni. Ha a forgalom hirtelen visszaesik, nincs sok lehetőség a költségek csökkentésére. Leültünk beszélgetni a végül magyar kézbe került Praktiker ügyvezetőjével, hogy hogyan sikerült a céget megmenteni, és hogy merre tart a kereskedelmi piac ma Magyarországon.

Karl-Heinz Keth már 1998 óta vezeti a magyar áruházakat. A kétezres években még öt szereplő volt a hazai barkácsáruház piacon, de Keth szerint több szereplő már ekkor is a csőd szélén táncolt*A BricoStore (2012) és a Baumax (2015) meg is szűnt hazánkban, ezen kívül az OBI és a Bauhaus van még jelen a hazai piacon a nagyok közül, de több kisebb hazai szereplő is van.. Túl sok volt ennyi üzlet egy tízmilliós országnak. Mégsem véletlen, hogy ennyire sokan próbálkoztak.

A 2000-es évek elején az átlagos uniós fizetések harmada volt a magyarországi, az fogyasztóra jutó barkácsbevásárlás mégis nagyobb volt a nyugatinál. Azaz a magyar egy hatalmas barkácsnemzet.

A 2008-as válság után azonban megzuhant az árbevétel, amit csak 2016-ra tudott kompenzálni a piac. A barkácsáruházaknak tehát közel egy évtizedre volt szükségük, hogy leküzdjék a válságot.

A nagy barkácsáruházak mind nagy nemzetközi láncok cégei voltak. Emiatt csak lassabban tudtak döntéseket hozni, számos konszern előírás kötötte őket. A Praktikernél ráadásul a német anyacég 2013-ban csődvédelem alá került. Paradox módon ez a magyar leányvállalatnak éppen hogy nagyobb mozgásteret adott: a csődbiztossal gördülékenyebben ment az együttműködés, mint a korábbi anyavállalati központtal. Eltűnt a bürokrácia, főnökként egyszerűen tudott önállóan döntéseket hozni az ügyvezető, nem kellett aláírásokra és akár hetekig tartó visszajelzésekre várni. Ez a csődbiztosnak is jó volt, amíg az ígéreteket tartotta a magyar ügyvezetés, egy gonddal kevesebb volt számára.

Pont ezért volt biztos benne Karl-Heinz Keth, hogy előbb hagyja el az országot vagy megy csődbe a BricoStore és a Baumax, mert ők egyszerűen lassabban hozzák meg a döntéseket*A BricoStore 2012-ben még az anyagcége csődje előtt – vonult ki Magyarországról, a Baumax pedig 2015-ben hagyta el az országot a csőd miatt.. (Németül meg is különböztetik a nagyvállalatokat a kisebbektől, de a Mittlerständler nem csak méretben jelent különbséget. A lényegét úgy lehet a legjobban megfogni, hogy ezt a vállalat tulajdonosa vezeti, aki együtt él a céggel, aktívan részt vesz az üzletben és eközben a munkavállalókkal is szorosan együttműködik.)

Ezt a gyakorlatban is alkalmazni kellett, és persze sok bátor lépés és szerencse is kellett, hogy egy csődbe jutott anyavállalat magyar leánya ne menjen csődbe. A legtöbb országban, Görögország, Románia és Luxemburg kivételével a helyi cégek is csődbe mentek az anyavállalattal együtt. 

Karl-Heinz Keth

A csőd elkerülése alapvetően azon múlott, mit gondolnak a cégről a partnerei, hajlandók-e neki szállítani. Karl-Heinz Keth ezért meghívta a száz legnagyobb beszállítót egy megbeszélésre: ha nem szállítanak, biztosan csődbe megy a cég, és elbukják a kintlévőségeket. De ha bíznak benne, akkor jó esélyük van a közös sikerre. A Praktiker vezetője azt is megígérte, hogy folyamatosan fizetni fogja az összes új szállítást. A tőkeerősebb nyugati cégek kevésbé bíztak meg benne, a magyar, román és egyéb keleti beszállítók viszont szinte kivétel nélkül szállítottak továbbra is.

Az anyacég csődje nehezen kezelhető kihívásokat okozott. Egyszer például visszavonták az összes hitelkeretüket. Hosszú ideig nem találtak új bankot. Pedig a bérleti díjat, a beszállítókat és a béreket és az adókat fizetni kellett. Havi közel 1,5 milliárd forintra volt szükségük. Eközben a konkurencia is megpróbálta felgyorsítani a cég bedőlését: megkeresték az üzletek bérbeadóit, hogy akár magasabb áron is kivennék az ingatlanokat, hogy ezzel is próbálják a cég költségeit emelni.

A dolgozókkal együtt rendszeresen azon gondolkodtak, hogyan lehet a költségeket csökkenteni, az árukészletet a lehető legkisebbre szorították vissza, minden egyes fillért próbáltak megtakarítani. Karl-Heinz Keth a dolgozókkal is tudatta: az ő célja a munkahelyük megmentése. Hitelességet adott neki, hogy 1985 óta dolgozik a cégnél, és elmondása szerint a magyarországi munkatársak jó részét már csak azért is ismeri, mert a 1998 után ő vette fel őket.

A munkatársak pedig sokan hűségesek: nagyon sokan vannak, akik 1-2 évtizede vannak a cégnél, ez a munkavállalók 30-50 százaléka áruházanként. Manapság azonban már nehéz ilyen hűséges munkavállalókat találni, a munkaerőhiány őket is elérte. Van olyan budapesti üzlet, ahol akár kétszer annyi embert foglalkoztatnának, mint amennyit most, de nincs alkalmas jelölt. A kereskedelemben hétvégén és este is kell dolgozni, egy barkácsáruházban sokáig tart minden termék tulajdonságait megtanulni, ezért keveseket motivál. A fiatalabbak és az új munkatársak sokszor csak néhány hónapig maradnak, amíg igazán bele se tudnak tanulni.

A barkácsáruházaknál nőnek a fizetések, a Praktiker  például30 százalékot emelt 2016 és 2017 között, így már 265 ezer forint a cégnél az átlagos bruttó fizetés. A KSH adatai szerint a kereskedelemben 255 ezer forint volt a bruttó átlagbér tavaly. Az OBI 246 ezret, a Bauhaus 295 ezret fizetett átlagosan tavaly a cégadatok alapján*Talán annak is szerepe lehet ebben, hogy a főváros térségében vannak üzletei, és itt többet kell fizetni.. A fizetések emelését nem csak a piaci helyzet miatt tartja fontosnak a Praktiker-ügyvezető: kitartottak a cég mellett az emberek, ezért megérdemlik, hogy amikor jobban megy a szekér, nekik is jobban menjen. Márpedig 2017-ben ismét jelentős profitot termeltek, 3 milliárd forintot.

Azzal azonban tisztában van Karl-Heinz Keth is, hogy ez a fizetés sem biztosan elég minden igény és költség fedezésére. Mivel a heti 40 órát általában heti 3 vagy 4 hosszú nap alatt dolgozzák le az áruházakban, emellett sokan dolgoznak másodállásban, akár az  építőiparban. Egyre nagyobb elszívó hatással vannak a gyárak, főként vidéken versenyeznek velük nehezen. A külföldi kivándorlás azonban nem annyira jellemző: sokan keresték meg korábban is, hogy inkább Ausztriában vagy Németországban dolgoznának, de ma már ez anyagi okokból nem igazán éri meg. A magyar 600-700 eurós nettóval szemben Németországban 1400-1500 eurót lehet egy barkácsáruházban keresni, de a költségek is jóval magasabbak.

A cég vezetése az elmúlt évtized során nem sokat változott, egy összeszokott csapat vezette. Ezért különösen érdekes, hogy a külföldi tulajdonos hiánya milyen sok új lehetőséget nyitott meg a hatékonyság javítására.

A legjobb példa erre az, hogy néhány esetben többet fizettek az áruházak bérleti díjára négyzetméterenként, mint Németországban. Amikor európai szinten kötik meg a megegyezéseket a bérleti díjakról vagy más beszerzésről, számos ilyen elkerülhetetlen költséget kap a nyakába egy leánycég. Az anyacég hiányában viszont sikerült megszabadulni ezektől. Csak az ilyen tárgyalásokkal évi 3,5 millió euró, tehát egymilliárd forint körüli összeget takarítottak meg.

A befektető keresés azonban nem ment könnyen, 25 potenciális jelölttel tárgyaltak. Egy lengyel befektető például 2015 januárjában már majdnem beszállt, amikor 3 hét múlva bejelentette, hogy még sincs pénze az üzletre. Ezután magyar befektetőket keresett meg a cég menedzsmentje, és Karl-Heinz Keth-nek is furcsa volt, milyen sok jelentős anyagi forrássokkal rendelkező magyar potenciális befektető van. Végül a Wallis-csoporttal sikerült megállapodni 2016 elején. Az ingatlanban erős magyar tulajdonosnak már csak az áruházak bérbeadása, esetleg később saját ingatlanokba költöztetése kapcsán.

De számíthat, hogy egy cég magyar vagy külföldi tulajdonban van? Erre nem tudott Karl-Heinz Keth sem választ adni egyértelműen, szerinte inkább csak áttételesen. A kilencvenes évek végén még jól jött, hogy azt tudták mondani, hogy német cég és német termékeket árulnak. Ez azonban nem fontos ma már. Sőt, a német termékekbe vetett feltétlen bizalom se annyira jellemző már, többen keresik a hazai termékeket. Másrészt nem a származással, hanem a minőséggel lehet eladni a termékeket.

A kilencvenes években még a termékek fele volt olcsó, belépő szintű termék, ma viszont már a harmaduk sem. Az emberek rájöttek, hogy a megfelelő árérték-színvonal a fontos, nem feltétlenül éri meg az olcsóbb, amivel hosszabb távon több a gondjuk.

Piac barkács barkácsáruház praktiker Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Hajdu Miklós
2018. augusztus 17. 17:47 Piac

A könnyes szemű Musk elveit feladva állt le üzletelni az olajhatalmakkal

Musk beteljesítheti saját rémálmát, úgy néz ki, hogy Szaúd-Arábia befolyást szerez a Teslában.

Kasnyik Márton
2018. augusztus 17. 14:51 Pénz, Piac

Trump egy Twitter-üzenetben felvetette, hogy a feje tetejére állítaná a nagyvállalatok és befektetők életét

Ne vesződjenek a cégek a negyedéves jelentéssel, az elnök szerint elég lesz félévente látni a számokat.

Hajdu Miklós
2018. augusztus 16. 10:46 Piac

A hőhullám miatt felpörögtek a füstokádó erőművek, ami tovább ront a helyzeten

Hiába épül a sok szélerőmű, ha a klímaváltozás miatt egyre kevésbé fúj a szél.

Fontos

2018. augusztus 16. 12:36 Világ

Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból

Az amerikai nagykövet szerint Magyarországnak Oroszországgal és Kínával szemben a NATO-t érdemes választania, mert az USA sokkal többet tud kínálni.

Torontáli Zoltán
2018. augusztus 16. 06:51 Piac

Ilyen is van Magyarországon: évi 26 százalékkal nő és 10 százalék profitot hoz

Megnéztük a hazai magánegészségügyi szolgáltatók krémjének számait, vagyis egy óriási üzleti jéghegy csúcsát.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.