Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. augusztus 9. 06:53 Piac

Azonosították a halálos fertőzés forrásait a bajai hűtőházban

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) azt mondta nekünk, hogy információi szerint a Greenyard Frozen Hungary Kft. bajai üzemében azonosították a lisztériafertőzés forrásait.

Ez volt az a hűtőház, ahonnan azok a fagyasztott zöldségek származtak, amelyek fogyasztása Nyugat-Európában 9 halálos áldozatot követelt. Amikor július elején kiderült a fertőzés, és rengeteg fagyasztott zöldséget kellett visszahívni a boltokból és a vásárlóktól, nem a hatóság záratta be a bajai üzemet, hanem a cég függesztette fel a termelését. A Greenyardot is kérdeztük az eset miatt indított belső vizsgálatról, de nem árult el részleteket, vagyis a fertőzés pontos okát még nem hozta nyilvánosságra.

Az üzem jelenleg folyamatos ön- és hatósági ellenőrzés mellett csak próbagyártást végezhet, hogy ellenőrizze, a megtett intézkedések elegendőek-e. A hatóság és a vállalkozás is rendszeresen ellenőrzi a gépsor meghatározott pontjain a termékeket, valamint a késztermékből is mintát vesznek.

Az élelmiszeriparban az ehhez hasonló esetek különösen súlyosak lehetnek, a halálos fertőzés miatti reputáció-vesztés és az elhúzódó válságkezelés a cégre nézve akár végzetes is lehet. A Greenyard sokkal nagyobb szereplő annál, hogy emiatt bedőljön, de a kár mértéke óriásivá duzzadhat.

Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy a brüsszeli tőzsdén jegyzett vállalat részvényeinek értéke július közepén beszakadt, amikor kiderült, hogy hozzá köthető a fertőzés, és némi korrekció után a korábbinál jóval alacsonyabb szinten állapodott meg. Vagyis a Greenyard értéke a bajai eset miatt jóval kisebb lett, és a befektetők valószínűleg még mindig a gyors és megnyugtató rendezésre várnak.

A Greenyard részvényeinek árfolyama az elmúlt három hónapban. Forrás: Euronext

 

A Greenyard egyébként azt közölte, hogy előzetes becslései szerint a visszahívás körülbelül 30 millió eurós, azaz 9,6 milliárd forintos “pénzügyi hatással” lesz a számaira. Ez az összeg önmagában is elég nagy, ám a tényleges kárnál jóval kisebb, hiszen csak a biztosítás után értendő. A cégnek természetesen van a hasonló eseteket fedező biztosítása, de ezzel kapcsolatban csak azt közölte, hogy a károk felmérése elkezdődött.

Mindenesetre a 9,6 milliárd forint jóval meghaladja a bajai üzemet működtető magyar leányvállalat teljes éves árbevételét, amely a legutóbb közzétett, 2017 márciusában zárult pénzügyi évre vonatkozó beszámoló szerint 7,9 milliárd forint volt.

A Greenyard azt mondja, hogy a 30 millió euró kétharmada konkrét költség vagy elmaradt haszon (a tetemes mennyiségű élelmiszer visszaszállítását, tárolását és kezelését, az egész program megszervezését nyilván nem teljes egészében fizeti a biztosító, ráadásul hasonló szerződéseknél önrész is szokott lenni), az egyharmada pedig minden olyan, kevésbé megfogható elem, amely a cég jó hírének csorbulása miatt következik be.

Elég csak arra gondolni, hogy amikor a nagykereskedő forgalmazók vagy a kiskereskedelmi láncok leülnek tárgyalni a jövő évi szállításokról, akkor a Greenyard értékesítői milyen nehéz pozícióban lesznek.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban közölte, hogy a magyar boltokból és a lakosságtól 29 ezer tonna fagyasztott zöldséget kell visszahívni, a valóságban azonban ennél jóval kisebb lehet a mennyiség, hiszen az értékesített zöldséget a vásárlók nagy része nem viszi vissza, vagy már fel is használta. (A fertőzés nem veszélyes, ha a zöldséget legalább 70 fokon és legalább két percig főzik tálalás előtt, ami általában meg szokott történni.)

A Nébih azt is mondja, hogy a külföldön kivont termékek mennyiségéről csak a külföldi hatóságok tudnak nyilatkozni. A Greenyard számaiból mindenesetre az derül ki, hogy a bajai üzem termelésének több mint 60 százaléka szokott exportra menni. Ennek alapján könnyen lehet, hogy a visszahívás külföldön akár a 40 ezer tonnát is elérheti. A csoport tíz gyára egyébként évente összesen 450 ezer tonna fagyasztott élelmiszert állít elő.

Rögtönzött piaci körképünk alapján a magyar boltok többsége egy hónap alatt nagyjából túljutott a bajai üzem problémáin. Vannak olyan láncok, amelyek eleve nem is kaptak árut Bajáról, mások kénytelenek voltak alternatív beszerzési forrásokhoz fordulni, tapasztalataink szerint több-kevesebb sikerrel.

Mivel az árukra általában éves keretszerződéseket kötnek, és a gyártókapacitások le vannak kötve, év közben nem könnyű egy nagy piaci szereplő kiesését kezelni. Különösen akkor, ha az árut például egy boltlánc saját márkás csomagolásában szeretnék a polcokon látni.

Július első felében számos üzletben volt nagy szükség az árufeltöltők kreativitására, hogy a fagyasztópultokban az ürességet eltüntessék, de mára a helyzet enyhült. Igaz, olyat is láttunk, hogy csak nagyon drága nyugati gyártású áruval tudta egy lánc pótolni a kukorica- és borsóhiányt, ami bizonyára versenyhátrányt okoz.

A piacvezető Tesco azt mondta nekünk, hogy a Greenyard cégcsoport más európai üzemeiben is gyártanak neki sajátmárkás termékeket, és a bajai forrás kiesése után ezekből továbbra is kapnak árut. Az Aldi bízik benne, hogy néhány héten belül zökkenőmentes lesz az ellátás.

A fertőzés azt is megmutatta, hogy a hasonló problémák ellen azok a láncok védettek leginkább, amelyek több forrásból is tartják ugyanazt a terméket, ebben az esetben például a fagyasztott kukoricát. Ilyen volt például a Spar, amely különösen szerencsésen úszta meg a lisztériabotrányt, hiszen amint közölte velünk, eleve nem is állt szerződésben a Greenyarddal.

Az egyébként kiválóan teljesítő diszkont láncok (Aldi, Lidl és Penny Market) üzleti modelljére viszont pont az jellemző, hogy csak ésszerűen korlátozott termékkört tartanak és a saját márkás csomagolásokat helyezik előtérbe, vagyis sokkal nehezebben tudnak reagálni egy ilyen mértékű termékvisszahívásra.

Hogy honnan pótolták a bajai kiesést az üzletek, az üzleti titok. Ezt azért lehetetlen felfedni, mert a csomagoláson lévő információkból nem lehet biztosan következtetni a gyártás helyére. Ha például csak a forgalmazó neve van feltüntetve, akkor a vásárlónak esélye sincs megtudni a termék eredetét, de ha a gyártót nevesítik, akkor sincs feltétlenül könnyebb helyzetben. Ez azért van, mert ugyanannak a gyártónak több üzeme is lehet, de az is előfordul, hogy egy másik cégnél bérben gyártat le bizonyos termékeket.

Piac Baja élelmiszer fertőzés Greenyard lisztéria Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Hajdu Miklós
2018. augusztus 17. 17:47 Piac

A könnyes szemű Musk elveit feladva állt le üzletelni az olajhatalmakkal

Musk beteljesítheti saját rémálmát, úgy néz ki, hogy Szaúd-Arábia befolyást szerez a Teslában.

Kasnyik Márton
2018. augusztus 17. 14:51 Pénz, Piac

Trump egy Twitter-üzenetben felvetette, hogy a feje tetejére állítaná a nagyvállalatok és befektetők életét

Ne vesződjenek a cégek a negyedéves jelentéssel, az elnök szerint elég lesz félévente látni a számokat.

Hajdu Miklós
2018. augusztus 16. 10:46 Piac

A hőhullám miatt felpörögtek a füstokádó erőművek, ami tovább ront a helyzeten

Hiába épül a sok szélerőmű, ha a klímaváltozás miatt egyre kevésbé fúj a szél.

Fontos

2018. augusztus 16. 12:36 Világ

Trump kivásárolná Orbánt az orosz kapcsolatból

Az amerikai nagykövet szerint Magyarországnak Oroszországgal és Kínával szemben a NATO-t érdemes választania, mert az USA sokkal többet tud kínálni.

Torontáli Zoltán
2018. augusztus 16. 06:51 Piac

Ilyen is van Magyarországon: évi 26 százalékkal nő és 10 százalék profitot hoz

Megnéztük a hazai magánegészségügyi szolgáltatók krémjének számait, vagyis egy óriási üzleti jéghegy csúcsát.

2018. augusztus 15. 06:52 Állam, Piac

Nyerges Zsolt lett az ország második számú agrárbárója

Miután átvette Simicska Lajos agrárérdekeltségeit, Nyerges Zsolt cégei gazdálkodnak a második legnagyobb területen, csak Csányi Sándor vállalkozásai előzik meg.