Kasnyik Márton
2017. november 4. 07:30 Tech

Még hatalmasabbak lettek a már eleve mindenki felett uralkodó tech-óriáscégek, és egyelőre nincs ellenszer

723 milliárd dollár, 528 milliárd dollár, 520 milliárd. A tőzsde szerint ennyit ér az Alphabet (ismertebb nevén a Google), az Amazon és a Facebook, nem sokkal azt követően, hogy az utóbbi napokban nyilvánosságra hozták negyedéves jelentéseiket. Ezekből a leginkább az derült ki, hogy a már eleve iszonyatosan nagy hatalmú cégek még erősebbek lettek.

Mindhárom cég árbevétele és nyeresége is sokkal jobb volt a vártnál, egyben rekord, de az igazán szédületes az, ha ránézünk a hosszú távú grafikonra:

 

A Google és a Facebook nyeresége együttesen 11,4 milliárd dollár volt ebben az egyetlen negyedévben.

Ezeket a cégeket a fogyasztók szeretni szokták, hiszen vagy szórakoztatóak, kényelmesek és (látszólag) ingyenesek a szolgáltatásaik, vagy – mint az Amazon esetében – lényegesen olcsóbbá teszik a piacon elérhető termékeket.

A múlt hét egyik fontos híre volt például, hogy az Amazon betenné a lábát a gyógyszertár-piacra. A gyógyszerpiac az USA-ban nehezen átlátható, így a gyógyszerekkel kereskedő cégek jelentős profitrátát tudnak elérni. Az Amazon érkezése rögtön nagyobb átláthatóságot (például összehasonlítható árakat) hozna a piacra, ezért a befektetők ijedten adták el az amerikai gyógyszertár-láncok részvényeit. A fogyasztóknak viszont jó, ha olcsóbbak lesznek a gyógyszerek. Akkor mitől kellene félni?

Nem csoda, hogy az emberek gyanútlanul élik a teljes életüket a Facebookon, sőt, az Amazon hallgatózó robotgépét a hálószobájukba is beengedik.

De azért van valami aggasztó abban, hogy Google és Facebook gyakorlatilag duopóliumként gyűjti be az amerikai online reklámköltések közel kétharmadát (és az utóbbi évek növekedését teljes egészében), vagy hogy az Amazonnál csapódik le az amerikai online vásárlások fele. Ez nagyjából így van az összes országban, ahol ezek a cégek megjelentek. 

Az alapvető probléma az, hogy elsőre nem egyértelmű, hogy valójában fizetünk az ingyenes vagy olcsó szolgáltatásokért: az adatainkkal.

Az adatot erőforrásként hasznosító óriáscégeknél ugyan az adat erőforrás, de máshogyan viselkedik, mint a földből előbányászott nyersanyagok. Ha valaki előbányászna egységnyi kőolajat, akkor – mivel emelkedik a kínálat – változatlan kereslet mellett a globális kőolajár csökkenni fog. Az adattal viszont pont fordítva: minél több adat van egy cégnél, egységnyi pluszadat annál többet fog érni. Néhány adatpontnál nem lehet bevetni azokat a mesterséges intelligenciával tuningolt gépi tanulás-alogritmusokat, amikkel ezek az óriás techcégek a tökélesre kalibrált marketinggépezeteiket működtetik.

Ez főleg azért baj, mert a mostani helyzetben szinte kizárt, hogy valaki versenyezni tudjon ezekkel a cégekkel. Ha jön egy innovatív cég, azt rögtön felvásárolják a nagyok, mint a Facebook tette az Instagrammal vagy a Whatsuppal. És mint az Amazon esete is mutatja, szinte bármelyik iparágba be tudnak törni és ott is egyeduralmat szerezni. Csak idő kérdése, hogy mikor fognak elképesztő piaci túlsúlyukkal a mostaninál is durvábban visszaélni ezek a vállalatok.

Közben a halk kritikus morajból egyre hangosabb zúgás lett. Az Európai Bizottság például igen előremutató módon több mint kétmilliárd euróra bírságolta meg a Google-t idén júniusban, amiért saját keresőplatformján elnyomta ár-összehasonlító riválisait. Az amerikai kongresszusban a héten azért magyarázkodtak a Facebook és a Google vezetői, hogy miért nem ügyeltek jobban az orosz titkosszolgálat rubelben fizetett amerikai közösségi médiapropaganda-kampányánál – pedig a mostani eszközeikkel szinte lehetetlen lett volna ezt megakadályozni, hiszen pont azzal keresnek rengeteg pénzt, hogy bárkinek a lehető legegyszerűbbé teszik a hirdetések feladását.

Arról nem alakult még ki uralkodó álláspont, hogy be kell-e jobban szabályozni ezeket a cégeket, és ha igen, akkor hogyan. Az egyik elképzelés szerint semmit nem kell csinálni, amíg a fogyasztók nem szenvednek kárt, mások viszont a versenyjogi szabályok alapos átgondolásától kezdve az internetes óriáscégek közműcégként való megkötéséig sok mindent bevetnének.

(A fenti képen Mark Zuckerberg próbálgatja VR-szemüvegét, fotó: AFP / Europress)

Tech amazon facebook google Olvasson tovább a kategóriában

Tech

2018. február 18. 15:03 Élet, Tech

Nem, egyáltalán nem hiábavaló az energiatudatosság

Nem valószínű, hogy valaha is eljönne egy olyan világ, ahol nincs társadalmi költsége az energia előállításának. Az pedig, hogy próbálunk tudatosabbak lenni, még nem a sötét középkor.

2018. február 12. 11:53 Élet, Tech

Filozófusok segítenek eldönteni, hogy kit gázoljanak el az önvezető autók

Megmentse öt ember életét az autó, ha cserébe egy másikat el kell gázolnia? - ez a leggyakoribb felvetés, de számos más problémához is filozófusokra lesz szükség.

2018. február 11. 07:13 Élet, Tech

Teljesen fölöslegesen stresszelünk az éjszakára felkapcsolt villanykörtén

Az energiafogyasztás nem bűn, és az energiafogyasztás csökkentése önmagában nem egy érték. Amit viszont minél gyorsabban csökkenteni kellene, az a környezetszennyezés.

Fontos

2018. február 23. 16:39 Állam, Pénz

Visszatért Magyarországra, és drágább is lett az orosz gáz

Miután lejárt a húszéves szerződésünk az oroszokkal, kevesebb gázt vettünk tőlük, tavaly mégis megfordult a korábbi trend.

2018. február 23. 13:03 Élet

Kétszer olyan gyorsan öregszik a népesség az ország déli részén, mint a közepén

Az egész országban sötétek a demográfiai kilátások, de a déli régiók különösen nagy bajban vannak.

2018. február 22. 16:51 Állam

Több mint kétszer annyi roma él Magyarországon, mint harminc éve

Fontos, hiánypótló felmérést készítettek a Debreceni Egyetem munkatársai, amelyben a roma népesség területi elhelyezkedését vizsgálták meg.