Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 15. 06:51 Élet, Tech

Figyelemválságtól szenved a gazdaság

Az okostelefonos appokat és a végtelen híráramokat úgy találják ki, hogy függőséget okozzanak és folyamatosan elvonják a figyelmünket. Sikerrel, hiszen kutatások szerint az idő 50 százalékában tényleg nem figyelünk. Csökkentheti ez a gazdaság termelékenységét? Hogyan fogja a figyelemválságba került ember felvenni a versenyt a mesterséges intelligenciával kiokosított robotokkal?

Különböző nézetek vannak arról, hogy mire lesz szükség a jövő munkaerőpiacán, és mire nem, de Dan Nixon, a brit jegybank munkatársának írása szerint egy dologban mindenki egyetért: az ember empátiakészsége felértékelődik.

Egy 2013-as felmérés szerint napi 150-szer vagy durván 6 és fél percenként csekkoljuk a telefonunkat, egy másik kutatás pedig úgy becsülte, az átlagos okostelefon-felhasználó körülbelül két és fél órát tölt naponta a telefonjával, összesen 76 alkalom alatt.

Az információs túlterheltség világában a figyelmünk egy ritka és értékes erőforrássá vált,

nem véletlen, hogy többen is tanulmányozzák a figyelemgazdaság működését. A jelenséggel kapcsolatos egyik állítás, hogy a figyelmünkért folyó harc eredményeként szétszórtabbak vagyunk, mint valaha. Az egyik kutatás például kimutatta, hogy az idő 50 százalékában valami épp elvonja a figyelmünket.

Lehet, hogy a figyelem válsága a gazdaságra is kihat? Tény, hogy az utóbbi évtizedben tartósan gyenge volt a termelékenység növekedése a fejlett országokban (pont akkor, amikor a globális okostelefon-vásárlások durván megtízszereződtek). Ám a termelékenység és a figyelemhiány konkrét kapcsolatát nem olyan egyszerű meghatározni.

A humán tőke nagyobb részét az elménk adja, és minden, amire a figyelmünket irányítjuk, a szellemi tevékenységünk kibocsátásának szerves részét képezi. Ezért a koncentrációs képesség fontos bemeneti tényezője a termelékenységnek. Ugyan azt már sokan tanulmányozták, hogy mitől nő a munkahelyi teljesítmény, arról eddig kevés megállapítás született, hogy a figyelem pontosan hogyan befolyásolja a teljes gazdaság produktivitását.

Nem tudod levenni róla a szemedet. AFP PHOTO / Anthony WALLACE

Ennek részben az az oka, hogy a belső állapotok megfigyelése (figyelem) és ezek bizonyos kimenetelekkel való összekötése (termelékenység) több más releváns tényező figyelembevételével együtt eredendően bonyolult feladat. Nehéz is rá pontos, számszerű választ adni.

A munkahelyi figyelemzavarok – amiket okozhatnak emailek, okostelefon értesítések vagy munkahelyi zaj – alapvetően két csatornán ronthatják a termelékenységet Nixon szerint.

1. csatorna: kevesebb időt töltünk tényleges munkával

Több becslés is van már arra, hogy a munkavállalók az idő mekkora részét töltik kiberlazsálással, vagyis mennyit interneteznek és mobiloznak a munkaidő alatt személyes célból. Az amerikai kereskedelmi kamara alapítványa arra jutott, hogy az emberek jellemzően egy órát töltenek a közösségi médiaoldalakon a munkaidejükből.

De azok, akik ezredforduló környékén születtek, napi 1,8 órát Facebookoznak-Twittereznek munkaidőben.

Egy másik felmérés pedig azt találta, hogy a webshopok forgalma munkaidőben a legmagasabb: munkanapokon délután 2 és 6 óra között.

Ráadásul az összes elvesztegetett idő valójában több, mint amennyit lazítással töltöttünk, mivel az irodai dolgozóknak jellemzően 25 percre van szükségük ahhoz, hogy a feladatuk félbeszakítása után visszarázódjanak a munkába.

De a figyelemzavarok közvetlenül ronthatják a munkánk minőségét is. Az emailek és a telefonok beáramlása például becslések szerint 10 ponttal csökkenti a dolgozók IQ-ját, ami felér azzal, ha egy éjszaka nem alszunk.

2. csatorna: a rendszeresen megzavart elmék miatt tartósan alacsonyabb a termelékenység

A szokásaink kialakulásához nagyban hozzájárul, hogy a fogyasztói technológiákat – mint az okostelefon applikációkat – a lehető legaddiktívabbra tervezik, hogy elrabolják a figyelmünket. Ilyen például a végtelen hosszú híráram, amit azért terveztek meg így, hogy egyre tovább akarj görgetni annak reményében, hogy valami jóba belefutsz. Ebben ugyanannak a pszichológiai mechanizmusnak van szerepe, mint amelyik a játékautomata-függőséget okozza.

Megfigyelések azt mutatják, hogy a figyelemzavarok még több figyelemzavart okoznak. Az egyik tanulmány arra jutott, hogy azok a dolgozók, akiket a külső ingerek megzavarnak (például egy új üzenet érkezése) sokkal nagyobb valószínűséggel vonják el később a saját maguk figyelmét, vagyis hagyják abba, amit éppen csinálnak és kezdenek valami másba. Máshogy fogalmazva: ha a külső ingerek folyamatosan elvonják a figyelmed, a gondolataid sokkal nagyobb valószínűséggel kalandoznak el maguktól.

Másrészt, minél több üzenetforrás küzd a figyelmünkért a munkahelyünkön, annál inkább a különböző csatornák csekkolásával fogjuk tölteni az időt, mert igyekszünk mindenhol képben maradni.

A probléma, hogy az ilyen munkavégzés során folyamatosan megszakad a figyelmünk, ami miatt kevésbé fókuszálunk az aktuális feladatunkra. Valójában ez a multitasking egy változata, amiről igen sokan kétségbe vonják, hogy egy hatékony munkamódszer lenne. Cal Newport, egy amerikai professzor odáig ment, hogy azt mondta, hogy az email-ek messze nem javítják a termelékenységet, hanem végső soron csak rontják a munkaerő képességeit.

Hogyan reagáljunk a figyelem válságára?

Sokan kutatják, hogy hogyan lehetne megállítani, hogy a koncentrált figyelem időtartama tovább rövidüljön. Néhány vállalat a single-tasking-ot hirdeti, mint munkamódszer. Vannak, akik azzal kísérleteznek, hogy teljesen kiiktatják az emailezést. Mások tudatos jelenlét (mindfulness) tréningeket tartanak, ahol gyakorolni lehet a koncentrációt, ami kimutatottan javítja az emberek fókuszát.

A kérdés ugyanakkor ennél jóval bonyolultabb is lehet. Nixon szerint a figyelemválság két összetettebb társadalmi problémát is felvet.

Az első dolog, hogy minél inkább megfogják a figyelmünket a fogyasztói technológiákat támogató algoritmusok, a döntéseink, hogy mire klikkeljünk, vagy mit vásároljunk, annál kevesbé a valódi, mögöttes preferenciáinkat tárják fel. Reklámok persze régóta léteznek, de itt már többről van szó. A pszichológiai sebezhetőségeinket célzottan kiaknázni próbáló Big Data használat, ami az idegtudomány legfrissebb eredményeivel dolgozik, teljesen megváltoztatja a játékot: megakadályozza, „hogy azt akarjuk, amit akarni akarunk.” Emiatt a fogyasztói viselkedést leíró közgazdasági modellek is továbbfejlesztésre szorulhatnak.

A másik dolog a mesterséges intelligencia és az egyre több feladatot ellátni képes robotok elterjedése. Sokféle vélemény van arról, hogy ezek hogyan befolyásolják majd a jövő munkaerőpiacát, de a legtöbben egy dologban így is egyetértenek: az embereknek azokat a készségeiket kell tovább finomítaniük, amelyekkel csak az ember rendelkezik, mert így tudjuk a legjobban elhatárolni magunkat a gépektől. Az egyik legfontosabb ilyen emberi képesség például az együttérzés képessége.

És hogy jön ehhez a figyelem válsága? A figyelmünk szempontjából kritikus kérdés, hogy az empátiakészségünk mennyire fejlett. Tehát ha az empátiakészségünket fejlesztjük, azzal a figyelmünk is javul. A tudatos jelenlétről (mindfulness) készült kutatások is kimutatták, hogy a tudatos jelenlét gyakorlása kifejezetten segít a figyelem fejlesztésében, de az egyének empátiáját is fokozza. Ennek pedig fontos szerepe lehet abban, hogy milyen válaszokat adunk a technológiai változások küszöbön álló hullámára.

Élet Tech figyelemgazdaság okostelefon termelékenység tudatos jelenlét Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2018. április 21. 07:35 Állam, Élet

Az állásteremtés és a közmunka piszok jól bejött a Fidesznek

Azokban a járásokban teljesített felül a Fiddesz, ahol a munkanélküliség ténylegesen problémát jelentett 2010-ben, és ezen jelentősen sikerült javítani.

Torontáli Zoltán
2018. április 20. 09:10 Élet

Hogyan működik a műanyagevő baktérium, és mit várhatunk tőle reálisan?

Egy óriási eredmény, amin valószínűleg még sokat kell dolgozni.

Torontáli Zoltán
2018. április 19. 14:01 Élet, Világ

Lehet, hogy nem jött be a finneknél a feltétel nélküli alapjövedelem

Állítólag nem terjesztik ki a programot a munkában lévő emberekre, ami komoly visszatáncolás az eredeti tervektől.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. április 20. 14:19 Állam, Pénz

Schmidt Mária megmutatta, hogyan lehet kicselezni egy kormányrendeletet

A karácsonyi szünetben sebtében hozott kormányrendelet alkalmat adhat az ingatlanos trükközésre.

Rigó Anita
2018. április 20. 06:48 Állam

Ahol iskolázottabb a népesség, ott kevesebben szavaztak a Fideszre

A népesség képzettsége a járásokban nagyban megmagyarázza a Fidesz-győzelem arányát.

Rigó Anita
2018. április 19. 06:19 Állam

Az ország sok részén nincs elég munkahely, ezért még mindig az államtól függ a lakosság

Nagyon sok járásban még mindig hatalmas szerepe van a közmunkának, a Fidesz-kormány újragondolt szociális segélyének.