Szentkirályi Balázs
2018. január 19. 17:00 Tech

Fontos, hogy őszinte vezetőink legyenek

Árvai Péterrel, a Prezi vezetőjével beszélgettünk. 

A techcégek nagyot mentek az utóbbi években, az értékeltségük kimagasló, láttunk már ilyet az ezredforduló környékén, ami akkor a dotcomlufihoz és egy piaci krachhoz vezetett. Most tarthatunk egy ilyen fordulattól?

Szerintem fontos, hogy a nagyobb képet lássuk. Minden piacon vannak hullámhegyek és hullámvölgyek, de ezeken túl érdemes látni a nagyobb trendet. Az első ilyen nagy hegy valóban az ezredfordulóra épült fel, amit egy összeomlás követett.

Ami érdekes, hogy tényleg egy csomó cég akkor tönkrement, viszont sok ötletet, ami már akkor is létezett, ma már más vállalkozások, de sikerre vittek. Pl. Pets.com egy ilyen cég volt. Rajtuk nevettek a dotcom krízis után, de ma már jól működő cégek vannak, mint pl. a bark.co, amelyik kb. ugyanazt az ötletet csinálja. Tehát a trend az érdekes, nem az, hol tartunk az aktuális ciklusban.

A trend pedig az, hogy a technológia egyre nagyobb hatással van az életünkre, a másik trend pedig az, hogy ezt a a világ szinte bármelyik országából meg lehet lovagolni. Fontos megérteni, hogy Magyarországnak minden korábbinál jobb lehetőségei vannak belépni a világpiacra. Ebben pedig mi magunk vagyunk a legnagyobb akadály, nem a lehetőségek hiánya. Hosszú távon gondolkozva tehát nem a gazdasági ciklusok mozgása miatt aggódnék, hanem azon, hogy ki tudjuk használni a lehetőségeinket.

Az aktuális gazdasági ciklushoz később még kicsit visszatérnék, viszont egy nagyon fontos következménye van annak, amit mondasz: ahhoz, hogy a lehetőségeinket kihasználjuk, a fiatalokat érdemes az új technológiák irányába tolni már az iskolapadban. Ennek pedig vannak igencsak káros következményei, a különböző függőségekre utalok. Ezeknek a hatásoknak a kezeléséről mit gondolsz?

A függőségnek lehetnek jó oldalai is. A tűz is egy egy technológiai újítás volt, ami függőséget okozott.

De a tűz összehozta az embereket, a mai technológiák pedig sokszor elidegenítenek.

De egy videohívás mondjuk össze is hozhat valaki olyannal, akivel egyébként nem lenne esélyed beszélni.

Nyilván igen, vannak előnyök és hátrányok is. Engem az érdekel, hogy te, mint egy techcég vezetője, hogyan hoznád ki az előnyöket, és szűrnéd ki a hátrányokat a lehető leghatékonyabban?

Ezen nagyon sokat gondolkozok én is. Ebben a személyiségfejlődés a kulcs. Hogy neked mik a függőségeid, vagy, hogy tudsz-e sikeresen küzdeni ellenük, inkább a te személyes pszichés fejlődéseden múlik. Ezzel pedig érdemes sokat foglalkozni. A technológia tényleg okozhat függőséget, illetve olyan lehetőséget teremt, hogy a világtól elizoláld magad, de ezek általában személyes kapcsolódási nehézségekben gyökerezik. Hogy ezeket el lehessen kerülni, önismeret és önfejlesztés kell. Sok felnőttnek is kihívás, hogy értékes személyes kapcsolatokat tartson fenn, pedig ez rettentően fontos, az egész életminőségedet meghatározza és az élethosszodra is hatással van.

Fotó: Győrffy Anna

Hogy értelmet láss a munkádban, ez is egy fontos összetevő, és egyébként egy fejleszthető képesség. Fontos lenne már a gyerekeket önismeretre tanítani, hogy időben felismerjék, hogy hol van a helyük a világban. Ha már van hol laknunk és van mit ennünk, akkor az élet összetettebb kérdéseire kell választ találnunk. Az, hogy mi az értelme például neked újságot írnod, már egy jóval nehezebben megválaszolható kérdés, amire csak önazonos személyiségek képesek választ adni. Arra is meg kellene tanítani az embereket, hogy a saját életükben jelen tudjanak lenni úgy, hogy az boldoggá tegye őket, ez nagyon fontos lenne.

Régebb olvastam egy cikket a megboldogult Figyelőben, amiben arról beszéltél, hogy egy cégvezető egyik legfontosabb feladata a személyiségének a fejlesztése és az alapos önismeret.

Egy ember nem tud mást adni, mint ami benne van. Ha egy vezetőnek komolyabb hiányosságai vannak bármilyen személyes területen, ezek egyből letükröződnek a szervezeti kultúrára. Ezért kiemelten fontos a vezetők önismerete és önazonos életvitele.

Ha jól sejtem, mindezzel összefüggésben fontos neked, hogy a céges belső nyilvánosságon túl a nagyobb nyilvánosság előtt is beszélj arról, hogy meleg vagy? Ezért indítottátok például a Nyitottak Vagyunk kezdeményezést is, mert szerinted fontos ennek az exponálása?

Egy cég nem áll külön attól a társadalomtól, amiben működik. Nem tudom ezeket az énjeimet szétválasztani. Amikor újságírók kérdeznek a magánéletemről, mindig el kell döntsem, hogy igazat mondjak, beszéljek például a párom neméről, vagy sem. Szerintem ez az őszinteség kérdésköre, és számomra kiemelten fontos, hogy őszinte vezetőink legyenek.

Ez az egyik része, a másik pedig az, hogy tudjuk, hogy a világ népességének 5 százaléka meleg, és mindenhol ott vannak, ha ez nem látszik, akkor is. Szerintem nagyon nagy baj, hogy erre nem úgy tekintünk, mint arra, hogy valaki jobb kezes vagy balkezes. Mondjuk ez utóbbi nem is olyan régen még téma volt, anyukámnak még komoly lelkiismeretfurdalást okozott, hogy ő balkezes volt. Ma már tudjuk, hogy a balkezesek átnevelése értelmetlen volt, és szerintem pár évtized múlva a melegségről is ezt fogjuk gondolni. Addig viszont még van munka. Ma Magyarországon van durván 100 ezer meleg és biszexualis fiatal, akiknek a társadalom azt üzeni, hogy ők így kevésbé elfogadhatóak. Ez árt ezeknek a gyerekeknek, mert sokkal kevésbé fognak bízni magukban. Ezt nem kívánom nekik, ezért is tartom fontosnak, hogy vállaljam a nyilvánosság felé is önmagam. Szintén fontos, hogy általában az emberek, amikor megismernek melegeket, a tapasztalataim szerint oldódnak az ellenérzéseik.

A szociális típusú társadalmi felelősségvállalásodon túl létezik egy általánosabb is: a vezérigazgatói. Az USA-ban akik ezen a szinten vannak, a cégük napi operatív ügyein túlmutató kérdésekre is sokszor hatással vannak. Ezzel nálunk mi a helyzet?

Ilyen felelősségem nekem is van. Ki kellene találnunk, hogy mit teszünk azért, hogy a gyerekeink húsz év múlva ebben az országban boldogak legyenek.

A legproblémásabb, hogy a magyar gazdaság nagyrészt a robotizáció miatt veszélybe kerülő munkahelyektől függ. Az autóipari munkahelyeket könnyű robotokkal helyettesíteni. Viszont ez nem csak veszély, hanem lehetőség is. Én azon dolgoznék, hogy hogyan válhat ez a folyamat lehetőséggé Magyarországnak.

Amikor feltalálták a mosógépet, a nagymamám elment takarítónőnek, hisz egy csomó ideje felszabadult otthon. A technológia szabadságot is ad, és az, hogy mi ezzel hogyan élünk, egy fontos és nyitott kérdés. Ha a kamionsofőrök vagy a pénztárosok a jövőben elveszítik a munkájukat valamilyen technológia változás miatt, fontos lenne már most kitalálni, hogy mit kezdünk majd ezzel a helyzettel. Erről kellene szóljon az előttünk álló választási kampány is. Jó lenne nem csak négy éves horizontokban, hanem 10-20 éves távon gondolkoznunk.

Ezek a beszélgetések a magyar társadalomból most hiányoznak. Hogy leszünk húsz év múlva világszinten is versenyképesek? Hogyan tudunk a mostaninál több hozzáadott értéket termelni sikeres magyar vállalatokon keresztül a jövő iparágaiban? A lehetőségünk megvan, de túl kell látnunk a gazdasági hegyeken és völgyeken és a választásokon is, ez az én generációm vállalati vezetőinek a legfontosabb felelőssége. A maitól eltérő mindsetre van ehhez szükségünk. Nagyon szívesen részt vennék egy ilyen beszélgetésben, egy nemzeti konszenzus megteremtésében, ha meglenne erre a nyitottság az országban.

Amíg erre várunk, beszéljünk kicsit a Preziről. Milyen életfázisában tart szerinted a vállalat?

Néhány nagyon fontos dolog történt a múlt évben. Megvettük az Infogramot és megjelent a Prezi Next, illetve elkezdtük fejleszteni a Prezi AR-t. Ezek együttesen technológia platformváltást is jelentenek, de legalább ilyen fontos, hogy a Prezi felhasználása is változik. Amikor indultunk, elsősorban oktatási intézményekben terjedt a program. Az ezen felnőtt diákok most kezdtek kilépni a munkaerőpiacra, ezért kiadtuk a biznisz változatot is, azaz a felhasználóival együtt növekszik a cég, itt tartunk most, és a következő pár évnek is ez a célja. Hogy még jobban belépjünk a nagy cégek világába.

Fotó: Győrffy Anna

A cég eladása, az exit is felmerült gondolom, most mi a helyzet ezzel?

Az, hogy a céget magánkézben hagyjuk, vagy eladjuk, vagy a tőzsdére vigyük, nem cél. Ezek a fejlődés eszközei lehetnek. A vállalkozók persze az eladást sokszor célként élik meg, amit értek, hiszen hatalmas pénz van egy-egy ilyen vállalatban. De a Prezi elsősorban egy küldetést teljesít, a dolgunk pedig ennek a küldetésnek a beteljesítése. Mi nem fogjuk megtalálni a rák ellenszerét, vagy megoldani a szír konfliktust. Viszont azt látjuk, hogy a felhasználók ezeknek a kihívásoknak a megoldására is használják a programot. A Prezi arra jó, hogy az ötleteket és kihívásokat érthetőbbé és strukturáltabbá tegye szélesebb köröknek. Egy harvardi kutatás szerint 25 százalékkal hatékonyabb a Prezi a Power Pointnál, ha ötletek bemutatásáról van szó.

Igen, mert képfüggők vagyunk, és erre építkeztek ti is, nem?

A Prezi kicsit úgy működik, mint az agyunk. Kérdezek valamit. Mi az öt kedvenc konyhai eszközöd?

A kés, a kanál, a habverő, a sütő és a mosogatógép.

Na, miközben ezt mondtad, a szemed úgy járt körbe, mint bárki másnak ebben az esetben. Mintha a konyhádban néztél volna körbe.

Akkor belesétáltam a csapdába, de igen.  

Mindenki agya így működik, és előadni is így jó. De azt is érdemes észrevenni, hogy mit nem csináltál, amit egyébként minden nap szoktál.

Hát sok mindent. Mondjuk nem írtam?

Pontosan, nem írtál szöveget. Ha én beszéd közben mutatnék neked egy bulletpointos szöveget, akkor kevesebbet értenél a beszédemből, mintha egyébként nem mutatnék semmit. Az írott szöveg feldologzása annyira igénybe veszi az agyat, hogy nem tudsz közben mást csinálni. Végül mindkettő lényege elveszik.

Szóval ne használjuk a Prezit szöveges tartalmakra.

Hát próbáljuk is ezt a felhasználási módot nehezebbé tenni. A preziben az ötletek egy térben helyeződnek el, ezért a felhasználók kénytelenek jobban összekötni a gondolataikat, a közönség pedig látja ezeket a kötődési pontokat. Ezért ragad meg jobban az így előadott tartalom.

De a képfókusz, illetve az örökös mozgás erősen függővé tesznek minket, ezért is lógunk egyre többet a neten, ami a techcégek jól konstruált érdeke.

A függőség leginkább a folyamatos mobilra érkező értesítések miatt alakul ki.

De a Facebook erősen priorizálja a képeket és a mozgóképeket, tehát ők is ugyanúgy az agyunk működési sajátosságát használják ki, mint a Prezi, nem? Értem, hogy ti ezt jóra szeretnétek használni, de az alapok mégiscsak hasonlónak tűnnek.

A Facebook abból él, hogy az emberek klikkelnek, ami náluk hirdetési bevételt jelent. A Prezinél viszont a termékért fizetsz. Tehát az összefüggés létezik, de a motivációink teljesen mások. Mi egy eszközt adunk az embereknek a saját ötleteik kifejezésére. Ez egy nagyon nagy különbség. A Prezi tényleg olyan ötletek kifejtésére jó, ami segít tanulni és szélesíteni a látókörödet. A Facebook viszont buborékba zár. A közösségi média arra jó, hogy a meglévő meggyőződésedet felerősítse, nem pedig arra, hogy új perspektívákkal tágítsd a gondolataidat. Ezek azért lényeges különbségek minden hasonlóság ellenére.

Az üzlethez visszakanyarodva: a Prezi Next valódi technológiai újítás, vagy inkább csak a meglévő alkalmazás újracsomagolása?

Ahogy a felhasználóinkkal együtt növekszünk, az igényeikről is egyre többet tudunk. A nagyobb cégeknek már fontosabb a csapatok együttműködése. A Nextben és a Prezi Businessben a közösségi felhasználás nagyobb teret kap.

De ez akkora technológia újítás?

Az ezen túl történt. Kivettük a flasht, amire szükség volt a Prezi megjelenítéséhez. Három évet és 100 millió dollárt nyomtunk bele ebbe a technológiába. Most már lehet telefonon, asztali gépen, böngészőben stb. is mutatni a tartalmainkat. És hogy ebben milyen kakaó van: ennek köszönhetően viszonylag könnyen tudtunk elkezdeni kísérletezni az AR-ral, hiszen már nem függünk a flashtől, hanem a teljes felhasználói élmény a mi kezünkben van.

Az AR-ről mesélsz, mert szerintem sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mi ez.

Ez egy vizuális élmény, gyere, megmutatom. Ülj ide, lehet, hogy rá fogsz érezni.

Fotó: Győrffy Anna

Egy pisztolyt tart a halántékomhoz egy a monitoromra kivetített fegyveres.

Igen, és ez nagyon erős vizuális élmény. Az az előadó – egy stanfordi professzor a TED-en -, aki ezt a képet használta, mesélte, hogy nem csak ő élte meg úgy, hogy valóban ott van az a pisztoly, hanem a közönség is. AZ AR-rel a téma közelebb került az előadóhoz és a közönséghez is. Stratégiai partnerekkel együtt dolgozunk ezen, meglátjuk, hogy milyen irányba megy majd a fejlesztés.

Ezek a fejlesztések viszont összefüggenek a már emlegetett gazdasági ciklussal? Most mindenre könnyű olcsó pénzt találni, globális pénzbőség van még egy darabig. Ezt kihasználva történtek a felvásárlások vagy az AR fejlesztése is?

A Prezi jó példa arra, hogy a finanszírozási oldalnak manapság túl nagy tere van. Mi 2008-ban kezdtük a cégépítést, amikor épp összedőlt a világgazdaság, nem találtunk befektetőt, másfél évig ingyen dolgoztam. Ennek ellenére jól ment a Prezinek. A gördülékeny fejlődés döntően sosem a finanszírozáson múlik, hanem azon, hogy mennyire jó a szolgáltatásod vagy a terméked. Ez minden cég sikerének az alapja. A jövőben azok kerülnek nehéz helyzetbe, akik az olcsó pénzre építkeztek és egyébként nem elég jók.

Értem, de azért a stratégiátokban csak számít valamelyest, hogy most olcsó a finanszírozás.

Nagyon kevéssé. Nem vagyunk ebben naívak, de nem ezzel tudjuk megalapozni azt a céget, amit szeretnénk felépíteni.

Akkor ebben elég kivételesek lehettek, mert bárhol a világban, de itt Magyarországon is sokan alapoznak erre, illetve az olcsó hitelnél is olcsóbb eu-s finanszírozásra. Hogyan hat szerinted az állami támogatás a fejlődő startup kultúrára?

Szétválasztanám a problémát. A nemzetközi példák alapján az állami támogatás a k+f-ben illetve egy-egy cég elindulásánál nagyon fontos lehet. Egy olyan országban, ahol nagyon kevés tapasztalat van a vállalkozásról és a világpiacról, fontos, hogy az állam biztosítsa a cégépítéshez szükséges tanulópénzt. Lehet, hogy sok kudarc kerekedik az állami finanszírozásból, de ha közben egy egész generáció megtanulja a vállalatépítés nehézségeit, az nem egy rossz dolog.

A kérdés, hogy ez a sok befektetés megtérül-e, születhetnek-e ezen az úton indulva hosszú távon is sikeres vállalatok? Az elmúlt 25 év nagyon kevés idő ahhoz, hogy egy piacgazdaság normáit egy volt szocialista ország magáévá tegye. Ezen dolgozunk a Bridge Budapesttel. Azt látjuk, hogy a fiatalok egyre nyitottabbak. Öt éve a megkérdezettek 91 százaléka nem is gondolt arra, hogy vállalkozzon, ez mára 56 százalékra csökkent a 20-35 éves generációban. Ez nem jelenti azt, hogy ők már vállalkoznak, de ott van a fejükben, mint lehetőség.

A Prezibe mindezzel együtt nem használtunk soha állami pénzt, piaci befektetőkkel szerettünk dolgozni, mert azt éreztem mindig, hogy az ő elvárásaik nagyobbak, a szempontjaik pedig relevánsabbak, ami nagyon hasznos egy kezdő vállalkozásnak. Szóval nem akarom letagadni, hogy van bennem egy olyan meggyőződés is, hogy hosszabb távon hasznosabb az üzleti szféra támogatása és mentorálása, mint az állami bábáskodás.

Tech Árvai Péter prezi Olvasson tovább a kategóriában

Tech

2018. február 18. 15:03 Élet, Tech

Nem, egyáltalán nem hiábavaló az energiatudatosság

Nem valószínű, hogy valaha is eljönne egy olyan világ, ahol nincs társadalmi költsége az energia előállításának. Az pedig, hogy próbálunk tudatosabbak lenni, még nem a sötét középkor.

2018. február 12. 11:53 Élet, Tech

Filozófusok segítenek eldönteni, hogy kit gázoljanak el az önvezető autók

Megmentse öt ember életét az autó, ha cserébe egy másikat el kell gázolnia? - ez a leggyakoribb felvetés, de számos más problémához is filozófusokra lesz szükség.

2018. február 11. 07:13 Élet, Tech

Teljesen fölöslegesen stresszelünk az éjszakára felkapcsolt villanykörtén

Az energiafogyasztás nem bűn, és az energiafogyasztás csökkentése önmagában nem egy érték. Amit viszont minél gyorsabban csökkenteni kellene, az a környezetszennyezés.

Fontos

2018. február 19. 09:17 Állam, Világ

A magyar állam 310 milliárd forintot hitelezne a Fülöp-szigeteken üzletelő magyaroknak

A Fülöp-szigetek kereskedelmi minisztere szerint komolyan érdeklődünk a mangó, a banán, a kókuszdió és a karragén iránt.

2018. február 16. 12:36 Állam, Élet

Egyáltalán nem biztos, hogy csődbe menne a bulinegyed az éjféli zárórával

Még az is lehet, hogy emelkedne az árbevétel, ha az európai bulizók alsó rétegei helyett igényesebb vendégekre állnának át.

2018. február 16. 07:01 Piac

Éppen akkor lépett be a Mol a közösségi autózásba, amikor megnyílt az út a monopolizálás előtt

Hirtelen megteremtődött annak a feltétele, hogy hosszabb távon csak egy közösségi autóbérlő rendszer legyen Budapesten.