Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. október 13. 08:51 Világ

A környezetvédelem első embere blokkolja az USA klímaváltozás elleni harcát

“A bányászok meséltek nekem arról, hogy milyen támadások érik a munkájukat és a megélhetésüket (…) Megígértem nekik, hogy vissza fogják kapni a munkájukat” – jelentette be Donald Trump néhány szénbányásszal a háta mögött idén márciusban, két hónappal elnöki kinevezése után. Trump azt mondta, véget vet a szén elleni háborúnak, amellyel az Obama-kormányzat szénenergia-csökkentő intézkedéseire utalt.

A bejelentés azért volt bizarr, mert az éppen a környezetvédelemért felelős szövetségi ügynökség, az EPA székházában történt. A bányászok mellett pedig ott állt Scott Pruitt, aki Trump jelölése után lett a hivatal vezetője az új elnök beiktatása után. Pruitt kinevezése egy Trump idején lassan megszokottá váló mintát követ: a környezetvédelmi minisztérium élére jelölt vezető éveken keresztül az egyik fő kritikusa volt magának az intézménynek és a környezetvédelmi szabályozásoknak.

Az elmúlt napokban Pruitt vezető szereplő volt az amerikai médiában, miután kedden hivatalosan is javasolta az Obama-kormányzat egyik legjelentősebb környezetvédelmi intézkedésének visszavonását. A 2015-ben véglegesített Clean Power Plant (Tiszta Energia Tervet) azért hozták létre, hogy csökkentse a globális klímaváltozás negatív hatásait. Az volt a célja, hogy a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 32 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás a szénerőművek visszaszorításával és a zöld energia előtérbe helyezésével. 

Scott Pruitt. AFP PHOTO / SAUL LOEB

Pruitt még oklahomai államügyészként az egyik legnagyobb ellenzője volt a programnak. Pruitt – és Trump – leginkább az amerikai gazdaság vélt versenyhátránya miatt bírálták a tervet. Az olajlobbival való szoros kapcsolata mellett Pruitt hozzáállásában szerepet játszik, hogy Oklahoma jelentősen függ az olajipartól, minden hetedik oklahomai ebben a szektorban dolgozik. Bár Pruitt elismeri a klímaváltozás tényét, de jelentőségét bagatellizálja, szerinte nem az emberi tevékenység a legfőbb kiváltója.

Az olaj- és szénipari vállalatok több vezetőjével jó viszonya van, korábbi politikusi kampányait több százezer dollárral támogatták olajcégek. Miután az EPA élére került, olyan embereket vett fel maga köré, akik szoros kapcsolatban vannak az ipari szereplőkkel. “A szabályozottakat teszi a szabályozókká” – mondta róla a New York Times egyik újságírója a PBS Frontline Pruitt felemelkedéséről szóló dokumentumfilmjében.

Bár Pruitt szénipari lépésének erős jelzésértéke van, a gyakorlati hatását nehéz felmérni. A program ugyanis még nem is lépett hatályba, mert korábban (Pruitt vezetésével) több állam és olajipari cég is megtámadta jogilag. A mostani visszavonási szándék pedig hónapokig vagy akár évekig elhúzódó jogi procedúrát eredményezhet.

A szénbányászat pedig a tervezettől függetlenül is visszaszorulóban van az USA-ban. Az ország villamosenergia-termelésének 30 százalékát biztosították szénerőművek 2016-ban, és ez volt az első év, amikor már nem a szén, hanem a földgáz számított a legjelentősebb energiahordozónak. 2010 óta a szénbányák közel fele zárt be vagy jelentett be konkrét időpontot a bezárására.

Fotó: AFP/Europress

Világ Donald Trump klímaváltozás Scott Pruitt Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2018. július 22. 16:06 Világ

Pörög a gazdaság, de így is 40 millió amerikai szorul élelmiszersegélyre

Van egy különös segélyezési gyakorlat az USA-ban, aminek az adatai arra utalnak, hogy hiába a munkaerőpiaci boom, az amerikaiak még mindig el vannak szegényedve.

Rigó Anita
2018. július 21. 11:48 Világ

Az üdülősziget, ahová csak nők tehetik be a lábukat

Egyhetes luxusnyaralást kínálnak férfimentes övezetben, persze nem kevés pénzért.

Rigó Anita
2018. július 19. 16:40 Világ

Most nagyon fájhat Kínának Trump vámháborúja, de hosszú távon profitálhat belőle

A kínai gazdaság alapból is sok gazdasági kihívással szembesül, erre jött a vámháború. Elsőre az USA lehet felül, de a támadás csak löketet adhat a kínai reformoknak.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. július 21. 07:43 Állam, Pénz

Amerikai befektetők orra elől happolta el az állam a Malév volt székházát

Több mint kétmilliárd forintot fizetett az állam a Malév egykori székházáért. Ez az első ingatlan-tranzakció, az államnak elővásárlási jogot biztosító rendelet decemberi hatálybalépése óta.

Jandó Zoltán
2018. július 20. 16:07 Pénz

Megveszi a MOM Parkot az OTP

Tízmilliárdos nagyságrendű ügyletről lehet szó, miközben az ingatlanalapok vagyona már ezer milliárdos nagyságrendű.

Fabók Bálint
2018. július 20. 06:45 Állam, Élet

Tovább ömlöttek az állami százmilliók a százezres nézőszámokat blöffölő kamuszínházakhoz

Újonnan alapított, egymással szoros kapcsolatban álló színházak tavaly közel kétmilliárd forint tao-támogatást kaptak, pedig tevékenységük észrevehetetlen.